Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Uherkovich Gábor: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi fitoplanktonelemzések

Uherkovich G— Kárpáti Á.: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletek Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 22Ő 1. táblázat A GÖDÖLLŐI 5 SZ. HALASTAVON 1962-BEN VÉGZETT BÖSZÖRMÉNYI-KÁRPÁTI- MESZES-FELE ELSŐ KÍSÉRLET (VIII 8-15), TOVÁBBÁ AZ ELSŐ ÉS HARMADIK KÍSÉRLET KÖZTI ÁLLAPOT (VIII.22) FITOPLANKTON - EGYÜTTESEINEK MENNYISÉGI ELEMZÉSE 1962.V1II.8. 1962.VIII.-I5. 1962.VIII.22. szabadtáammoniumchlonirról" szabadtószabadtókonlroll h'd trágyázás trágya zás konlroll konlroll ind./ml ind./ml % ind./ml % ind./ml % ind./ml % Chlorella miniala (Naeg.) Ollrn. 23700 53,31 253000 94,27 113000 83,41 16950 7Z51 900 6,27 Scenedesmus quodricauda (Turp)Bréb. 350 0,79 350 0,13 525 0,39 900 3,85 1700 11,84 Scenedesmus opoliensis P. Richh 200 0/5 200 0,07 75 0,06 75 0,32 150 1,05 Scenedesmus ocuminahjs (Lagerh.)Chod. 500 1,13 525 0,20 450 0,33 75 0,32 + egyéb Scenedesmus spp. 2600 5,85 825 0,31 850 0,63 650 2,78 1550 1031 Crucigenia quadrata Morren 2000 4.50 -175 0,07 250 048 225 0,96 350 2,44 Crucigenia hetropedia (kirchn) W. el G.S.Weel350 Q79 75 0,03 100 Q07 200 Q86 950 ^62 Crucigenia apiculata Schmidle 100 0,23 75 ao3 50 0,04 25 0,11 + Pediaslrum telras (Ehrbg.) Ralfs 650 1,46 75 0,03 50 0,04 25 Q11 + Pediaslrum boryanum (Turp.)Menegh. 350 0,79 25 Q01 25 0,02 125 0,53 150 1,04 Coelaslrum sphaericum Naeg. 550 1,24 125 0,05 125 0,03 150 0,64 250 1,74 OocysHs marssonii Lemm. 4100 9,22 2100 0,78 800 0.59 875 3,74 750 5,23 Telraédron trilobatum (Reinsch.l Hansg. 200 045 275 0,10 125 0,09 75 Q32 350 2,44 Siderocelis ornata Fott 1500 3,37 25 0,01 + 675 2,89 500 3,48 Ankislrodesmus acicularis (A.Br.)korschik. + 25 0,01 500 0,37 + -tegyéb Chlorococcales spp. 4150 9,34 1425 0.52 950 0,76 1200 5,15 1750 12,20 Chlorococcales összesen 41300 92,92 259300 96,62 117875 87,01 22225 95,09 9350 65,16 Closterium limnehcum Lemm. 900 2,02 75 0,03 625 Q46 SO 0,21 + Chlamydomona6 spp 250 0,56 4100 1,52 75 0,06 50 0,21 550 3,83 Nitzschia palea (kutz.) W. Smith + 4500 1,67 16000 11,81 + 150 1,04 egyéb Bacillariophyceae spp. egyéb moszaltajok 950 2,14 100 0,04 750 0,55 500 2,14 3250 22£5 egyéb Bacillariophyceae spp. egyéb moszaltajok 1050 2,36 300 Q12 150 0,11 550 2,35 1050 7,32 összes moszatfajok együH" 44400 100,0 268375 100,0 135475 100,0 23375 10(^0 14350 10Q0 mindkét N-trágyázási variáns produkcióbiológiailag igen kedvezően befolyásolta, azaz hatalmas mértékben felhajtotta az aktuálisan kedvező szaporodású szervezetnek, a Chlorella miniata-nak a tömegprodukeióját. A többi Chlorocoeeales-faj ind./ml-értékei a VIIL 15-i kontroliban és a két kísérleti variánsban a VIII. 8-i kiindulási állapothoz képest egyaránt csökkentek. A többi algaszervezet közül a két kísérleti variánsban a N-szennyezéseket a természetes körülmények között is jól indukáló Nitzschia palea kovamoszat szaporodott el. (Az eredeti + előfordulással szemben 4500 illetve 16 000 ind./ml.) Tehát a trágyázás kedvező hatása a eönózisben nem egyenletesen mutatkozott meg, hanem elsősorban annál a Chlorococcales-fajnál jelentkezett, amely már a kísérlet kiindulási állapotában is tömegprodukciós helyzetben volt, valamint egy, a N -szennyezésekre, fokozódó N-es eutrofizálódásra jól reagáló kovamoszatfajnál. (Természetesen meglehet, hogy a Nitzschia palea elszaporodása a Chlorella miniata elszaporodásának kísérője volt.) A VIII. 22-i minta tanulmányozása arra szolgált, hogy megmutassa, milyen volt az algaegyüttes minőségi összetételének alakulása a szabad tóvízbén az első kísérlet és egy következő, az ősz elején végzett kísérlet időpontjai között. A VIII. 22-én vett mintában már csak minimális volt a Chlorella miniata mennyisége (900 ind./ml), azaz a Chlorella-vízvirágzás teljesen lezajlott. Az ekkor jelenlevő 14 350 ind./ml-érték többségét (9350 ind./ml-t) egyéb Chlorococcales-fajok tették ki (1. táblázat 5. oszlopa). IX. 5-én kezdődött egy másik kísérlet (Böszörményi és munkatársainak ún. ,,3. kísérlete"). A kiindulási vízben 19 350 ind./ml összalganépesség volt, ennek zömét ismét Chlorocoecales-fajok tették ki. Most a Crucigenia-fajok voltak nagyobb, de még mindig nem tömegprodukciós-jellegű egyedszámmal képviselve (2. táblázat 1. oszlopa). Ebben a kísérletben többféle trágyázást alkalmaztak, mint az 1. számú kísérlet esetében, mégpedig ammoniumchloridos (10 ppm ammónium-N), szulfátos (10 ppm szulfát-S), szilíciumos (10 ppm szilikát-Si) és nyomelemes (1 ppm Mn, 0,5 ppm B, 0,01 ppm Mo, 0,001 ppm Co) trágyázást. Ezek mindegyikénél IX. 12-re, a kísérlet befejeztére nagyobb összalga- ind./ml-értékek alakultak ki, mint az ugyanekkor vett szabadtavi kontrolinál. Ui. az utóbbi 15 500 ind./ml-értéke mellett az ammóniumchloridos trágyázású víztérben 58 500 ind./ml összalga-ind./ml volt (ebből a Kirchneriella-fajok 43 250 ind./ml-t tettek ki!), a szulfát trágyázású vízben 24 350 ind./ml, a szilícium trágyázású vízben 19 650 ind./ml, a nyomelemes trágyázású vízben 17 650 ind./ml összalganépesség volt kimutatható (2. táblázat 2., 3., 4., 5. oszlopa). A szulfát-, szilícium-, nyomelem-trágyázású vízben jellemző