Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Ozoray György: Az Északkeleti Középhegység vulkáni vonulatának vízföldtana

Ozoray Gy.: Az Északkeleti Középhegység vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 217 diszkordáns és konkordáns, megjelenése szabadon kifolyó és túlfolyó egyaránt lehet. 4. A rétegforrások vizsgálata a vulkáni összletek településére és szerkezetére nézve is hasznos. 5. A lefolyó víz (melyet az elsődlegesen beszivárgott víz felszínre bukkant zöme isgyarapít) a völgytalpakon és a völgykapuk hordalékkúpján jelentős részében elnyelődik és az Alföld talaj- és rétegvizeit gyarapítja. * A középhegységi vulkáni területnek eddig csak leszálló vizeit tárgyaltuk. Valóban, még a szerkezeti források jórésze is törés mellett leszálló vizet ad. Ismerünk azonban néhány langyosvízű forrást a Cserhátban (Cserhátszentiván: Hármasforrás, Mátraszőlős: Hévíz), Mátrában (Szurdokpüspöki: kovaföldbányai forrás). A Tokaji-hegység nyugati szélén hévizes vonal húzódik. A Középhegység langyos forrásai kis mélységből felszálló vizek, az általános vízföldtani képet kevéssé zavarják. A Börzsöny és a Mátra mélyfeltárásai csak leszálló vizet csapoltak meg. A Tokaji-hegység ebben is (mint majdnem minden vízföldtani tulajdonságában) különbözik a Középhegység többi részétől. A végardói kaolinkutatással feltárt melegvíz kapcsolatban van a karsztos alaphegységgel. A Sárospatak—V. fúrás szerkezetileg kiemelt triász karbonátos rögből tárt fel hévizet. Posztvulkáni jelenséget nem ismerünk a Középhegységben. Az északmátrai csevicék hideg szénsavas források és talajvízkutak. Különleges vegyalkatuk az oligocén és vulkáni anyakőzet sajátságaival (ércbomlás, alunitosodás stb.) jól és egyértelműen magyarázható. A C0

2 és a H

2S üledékes és szerves eredetű, a Mátra északi peremtörésén az előtér szénhidrogéntároló szerkezeteiből szivárog fel szénhidrogénekkel együtt. A recski ércbányában, a nagybátonyi Sulyomhegyen stb., kőolajnyomok voltak. Mátraderecskén C0

2 és CH

4 gáz jelenik meg kutakban, pincékben és a patak medrében. Kisterenyén fúrással tártak fel európai érdekességű alkálihidrogénkarbonátos gyógyvizet. Szabad C0

2-tartalmával (635,4 mg/l) a csevicékkel rokon. Nagy alkáliatartalma (91,28 kation-%) a nyíregyházai (1. ott) hévízéhez hasonló (92,40%). Míg azonban Kisterenyén a Na

+ hidrogénkarbonáttal társul és plagioklászbomlásból származik, Nyíregyházán Cl--hoz kapcsolódik és tengeri üledékes eredetű. A felszálló gázok repedéseken át pontszerűen, vagy kis foltokban érik el a felszínt. Recsk nyugati részén a csevicéskút körüli többi talaj vízkutak nem savanyúvizesek. A tari Csevice-források szerkezeti vonalak keresztezésénél fakadnak. A vízföldtani helyzetet lényegében a szerkezeti és magmaszerkezeti okok határozzák meg. 2. Az északmagyarországi riolittufa-területek Az észak magyarországi riolittufa-területeket a gyors és szelektív erózió jellemzi. Gyakori formák a meztelen sziklák, kőtornyok, badland, szétágazó szakadékokkal árkolt tetők, barázdált lejtők és szakadékoldalak, olykor a kősókarrokra emlékeztető éles tarajokkal. Az üde riolittufa beszivárgása hasonló a porózus homokkőéhez. A csapdékot elnyeli és vezeti, ezért felszíne száraz és gyakran kopár. Forrásai többnyire hosszú vonalban fakadó rétegszivárgások. (A Szendrői-hg szarmata riolittufáján a patakok hozama km-enként 50—100 I/p-cel növekszik.) A riolittufa-területek vízháztartása felesleget mutat. Ezek tehát a szomszédos medencerészek utánpótlódási területei, mélybeszivárgással és oldalirányú áramlással. Eltemetett riolittufából artézi víz fakasztható (Csokvaomány). A mállott, bentonitosodott riolittufa vízzáró. Rajta nem a beszivárgás, hanem a felszíni lefolyás igen erős. 3. üledékes medeneék vulkáni képződményei Üledékes medencék vízföldtani képét teljesen megváltoztatja, ha vízzáró vulkáni képződ mények ékelődnek közbe és a vízmozgást vízszintes, vagy függőleges irányban akadályozzák. a) Vulkáni telérekkel átjárt medence A Cserhát északkeleti részét (medencébe átmenő dombvidék) 10 km hosszúságig menő andezittelérek és telérrajok szövik át. Csapásuk nagyjából ÉNy—DK-i. A telérek megzavarják a rétegvíz szahad vízszintes áramlását: megakadályozzák, vagy csapásukkal többé-kevésbé párhuzamosan elterelik. Íj) Vastag vulkáni összlet üledékes medencében Az ÉK-i Tiszántúl medencekitöltésében kb. 1 km-nyi negyedkori, pannóniai és szarmata összlet alatt, vastag vulkáni összlet fekszik: andezit, riolit, dácit, azok tufái és agglomerátumai. Fúrásban másfél km vastagságban harántolták, anélkül, hogy feküjét elérték volna. A vulkáni összlet tel jesen elválasztja a medencekitöltés magasabb és mélyebb részét. Utóbbira csak a szomszédos területek adataiból következtethetünk. A kiterjedt (1. Nyíregyháza, Gelénes, Tisztaberek stb.) és vastag vidkáni összleten át a víz csak a földtani migráció nagyságrendjében mozog. Mint relatív vízzáró aljzat, a hévíz- és ásvány vízkutatás alsó határa. A Nyíregyháza—1. fúrás mélyen behatol a vulkániösszletbe(1150—2579 m). Vize azonban túlnyomórészt a fölötte levő pannóniai-szarmata üledéksorból származik, vegyalkata, tengeri üledékre utaló elemtársulása (Cl, .J, Br) szerint is. IRODALOM [1] Erhardt György, 1962 : A Sárospatak—végardói hévíz. Hidrológiai Közlöny, XLII/6, pp. 514—517. [2] Földvári Aladár — Csajághy Gábor, 1953 : Az abaújszántói sportuszoda hidrogeológiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jel. 1941—42, záró kötet, pp. 23—29. [3] Láng Sándor, 1955 : A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Bp., pp. 1—512. [4 ] Ozoray" György, 1964 : A Nyírség, a Bereg—Szatmári-síkság és a Bodroköz vízföldtana. Földrajzi Értesítő, XIII/1, pp. 113—121.