Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 192 össze 0,30 lit/sec vizet adó forrás táplálja, amivel a medencét nem lehet feltölteni. A hiányt kényszerűségből tartálykocsikkal szállított vízzel pótolják, ami rendkívül drága, köbméterenként mintegy 1500 dinár (kb. 75 forint). Nem kell kihangsúlyozni, hogy mit jelent ez a kb. 3500 fő turistalétszám mellett. A feladat megoldásának útja : a) a források teljes hasznosítása ; b) a Njivica és Ponivka tavacskák vizének felhasználása ; c) tározók építése. A kihasználatlan források bekapcsolása a vízművek bővítésével egyszerű módon lehetséges. A Njivice és Ponivka tavak vizének felhasználása előzetes tanulmányokat kíván. Ezek készítése folyamatban van. A Njivice-tavat egyrészt a vízgyűjtőterületéről lefolyó csapadékvíz, másrészt a Vrutak-forrás táplálja. A tó kiterjedése a +1,00 m szinten 25 ha, víztérfogata pedig 900 000 m

3. A tó fölös vizét egy térszín alatti és kb. 1 km hosszú csatorna vezeti le a tengerbe. A tavat tápláló Vrutak-forrás vízhozama a nyári időszakban 10 lit/sec, ugyanakkor a tó párolgási vesztesége 30 lit/sec. Érdekessége a forrásnak, hogy hosszabb szárazságot követő nagy intenzitású esők után az egyébként 220 mg/lit. sótartalma hirtelen felugrik 60 mg/lit.-Te s ezt az értéket átlag 2—3 óra hosszat tartja majd messze a normális érték alá esik, mindaddig, amíg a bő csapadék következtében megnövekedett vízhozam le nem csökken. A forrás nyilvánvalóan valamilyen úton közlekedik a tengerrel. E jelenség kutatása folyik. A tó vizével mintegy 150 ha területet öntöznek esőztető módszerrel. Nagyobb víztartalékot képvisel a Ponirka-tá. Ez a tó azonban csak időszakos : ősszel keletkezik, több havi lét után eltűnik. Két víznyelő (ponor) útján ürül, melyek Malinszka közelében forrásként törnek a felszínre. Ma ezekre a forrásokra támaszkodik a Ponivka- vizmü. A források vízhozama a tó ürülésével fokozatosan csökken, egészen a minimális 1 lit/sec értékig. Ilyen viszonyok mellett Malinszka, Krk és Punát városkákat minden évben veszélyezteti a teljes vízhiány. A megindított vizsgálatok arra irányulnak, miként lehetne megoldani a tó vizének visszatartását, esetleg a víznyelő teljes elzrásával. Az így visszatartott vizet a tó fenekét alkotó alluviális rétegen átszűrve fognák fel a vízmű részére. A Baska-Nora-i és vrbniki vízművek igénye csak tározók létesítésével elégíthető ki. Ezzel a gondolattal már régtől foglalkoztak és a lehetőségeket már feltárták. Két tározó létesíthető a már említett északnyugat— délkelet irányú törésvonalon : a Paprat tározó Vrbnik és Dobrinj között, illetve a Zsanac tározó Baska Nova felett. Mindkét tározó helyén a talajviszonyok ebből a célból kielégíthetőek, s a völgyzárógát építéséhez is kedvezőek a helyi adottságok. A Paprat tározó völgyzárógátjához tartozó topográfiai vízgyűjtőterület 3,7 km'-, ami a hidrográfiai vízgyűjtőterülettől némileg eltér, minthogy annak karsztos jellegű keleti szélén számos víznyelő található. A tervezett tározó térfogata 500 000 m

3, amiből 200 000 m

3-t használnak fel a tározó alatti 100 ha mezőgazdasági terület öntözésére, 30 000 m

3-1 a vrbniki vízműbe vezetnek. Párolgási és elszivárgási veszteségre kereken 90 000 m

3-t számítanak. Az esőztető öntözőberendezés főnyomócsövét 0,255 lit/sec. ha átlagos, illetve 0,332 lit/sec. ha maximális víznorma és 24 órás üzemidő számításba vételével 37 lit/sec vízszállításra méretezik. A Zsanac tározó völgyzárógátjához tartozó topográfiai vízgyűjtőterület 2,62 km

2 ami a kedvező talajviszonyok miatt majdnem azonos a hidrográfiai vízgyűjtőterülettel. A vízgyűjtőterület szélességének és hosszának aránya 1:2, legnagyobb magasságkülönbsége 230 m, átlagos esése 9,6 %, miért is a lefolyó víz össze-, gyülekezése igen gyors. A vízgyűjtőterületre jellemző az 7. táblázatbeli néhány hidrológiai adat. 1. táblázat Q m

3/sec, évi átlagos V m

3/év lit/sec. ha évi átlag 1959 év 0,0417 1 313 000 15,90 1949 száraz év 0,0274 865 000 10,45 1937 nedves év 0,0996 3 140 000 38,00 1925—1940 át38,00 laga 0,0545 1 715 000 20,80 kataszt rófális 20,80 lefolyás 15,35 — 5860,00 A tervezett tározó térfogata 7 000 000 m

3 amihez hozzászámítandó még a vegetációs időszak alatti 380 000 m

3 hozzáfolyás is. A tározóra támaszkodó 330 ha mezőgazdasági terület nettó öntözővíz igénye 1 170 000 m

3. Párolgási és elszivárgási veszteségre együttesen 186 000 m

3-t számítottak. A Baska Nova vízmű részére szolgáltatandó víz 15 lit/sec, ami az öt nyári hónapban kereken 200 000 m

3-1 képvisel. Ezt mindenképpen biztosítani kell, még az öntözés hátrányára is. Az öntözési főnyomócsövet 0,385 lit/sec. ha maximális víznormával és 24 órás üzemidővel számolva, 140 lit/sec vízszállítására méretezik. A Paprat tározó építési költségei : gát 94 millió dinár öntözőművek 40 millió dinár Összesen : 134 millió dinár Az 7 m

3-re eső fajlagos költség tehát 268 dinár, ami kb. 14 firinttal egyenlő. A Zsanac tározó építési költségei : gát 99 millió dinár öntözőművek 98 millió dinár Összesen : 197 millió dinár Fajlagos költsége tehát 197 dinár/m

3, azaz kereken 10 forint. Schlegel Oszkár