Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Rusz Ervinné: A Törő-féle vízmérőberendezés laboratóriumi vizsgálata

Rusz E.-né: A Törő-féle vízmérőberendezés Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 189 400 ^300 ** 200 I 100 so30 40 5060 80100 200 300 400 Leolvasás a vizhozammérőn, L 4 ábra 3—4. ábra. A vizhozammérő állása és a mérőnyomás közötti összefüggés (3. ábra), továbbá a vizhozammérő állása és a vízhozam közötti összefüggés (4. ábra) Ouaypbi 3—4. 3aeucuMocmb Meacdy yKa3üHueM eodoMepa u u3MepumeAbHbiM uanopoM ((fiuaypa 3), daAee 3aeucuMocmb Meítcdy yKa3anueM eodoMepa u pacxodoM eodbi (tfueypa 4) Figs. 3—4. Reading on the discharge meter vs. differential-head plot (Fig. 3) and reading on the discharge meter vs. discharge plot (Fig. 4) ken átfolyó vízhozam (Q, l/s) közötti összefüggést tünteti fel. Ah = 0,00065 Q

2. Ennek az összefüggésnek az ismerete alapján nyílik ugyanis a legmegbízhatóbb ellenőrzési lehetőség, a Törő-féle vízhozam- és vízmennyiségmérő működésére vonatkozóan. A 3. ábrán megszerkesztettük a mérőnyomás és a vízhozammérőn jelzett érték közötti összefüggést, továbbá az ettől való ±5%-os elérést. Ha észlelésünknél ±5%-nál nagyobb hibát nem engedünk meg, akkor az észlelt adatoknak a 3. ábrán jelzett tartományon belül kell lenniök. Ha az észlelt adatok a jelzett tartományon kívül esnek, akkor a mérőberendezés valamilyen oknál fogva az előírt ±5%-ná] nagyobb hibával, tehát nem megfelelő módon működik. (A berendezés úszói súrlódnak, ami a berendezés nem-függőleges voltából adódhat, hibás az óraszerkezet stb.) A 4. ábrán közöljük a mérési eredményeink alapján szerkesztett összefüggést, amely a vízhozammérőn leolvasott érték és az 0 350 mm-es vezetéken átfolyó vízhozam között mutatkozott. A vízhozammutató elfordulási szöge a vízhozam négyzetével arányos, tehát az órán leolvasott érték il) és a vízhozam közötti összefüggés: l = 0,0037 Q-. Ha az óra számlapját a fenti összefüggésnek megfelelő beosztással látjuk el, akkor a számlapon közvetlenül az átfolyó vízhozam olvasható le. A 4. ábrán feltüntetett mérési adatok alapján megállapíthatjuk azt, hogy a 100H-140 l/s vízhozamtartományba tartozó mérési adataink szórása igen nagy. Ezért a műszerrel megbízhatóan mérhető vízhozamtartomány a 140-^-270 l/s, illetve az 1,4^-2,8 m/s sebességtartomány. A műszer az 1 m/s-nál kisebb sebességértékhez tartozó vízhozamot — súrlódása miatt — nem regisztrálja. Az l-r-1,4 m/s közötti sebességértéknél pedig még megbízhatatlanul működik. Felső mérési határa vizsgálataink során 2,8 m/s volt. Ennél nagyobb sebesség-értéket a műszer magassági elhelyezésének megváltoztatása nélkül nem is mérhetünk. A műszer érzékenysége, mérési tartománya tehát nem nagy, mivel a mérhető sebesség illetve vízhozam alsó határa elég magas, felső határa pedig a műszer magassági elhelyezéséből adódóan kötött érték. A vízmennyiségmérés azon a korábban már ismertetett elven alapszik, hogy amikor a vízhozammérő mutatója a vízhozam négyzetével arányosan mozdul el, akkor a vízmennyiségmérő berendezés az alkalmazott gyöktárcsa folytán a vízhozammal lineáris arányban levő szögsebességgel forog, tehát a számlálószerkezeten leolvasott érték egy állandóval, az ún. arányossági tényezővel (n) való szorzás után a vezeték által szállított vízmennyiséget adja meg m

3-ben. Az 5. ábra a mérőperemmel mért Q vízhozam és a mérési adatainkból számított n arányossági tényező értékei közötti kapcsolatot érzékelteti. Az arányossági tényező közepes értéke 34-re adódott. A mért adatok szórása ±9%. Mérési adatainknál a középértéktől való legnagyobb eltérés 7 volt, ami mintegy 20%-os maximális hibát jelent. A mért adatoknak a középértékhez viszonyított fin relatív középhibája ±2%. A relatív középhibát a: ' iV(iV— 1) összefüggés szerint számítottuk, ahol An a mért értéknek a középértéktől való eltérését (n—n

k)> N a mérési adatok számát jelenti. Az arányossági tényező értékének meghatározásánál mutatkozó nagy hibaérték onnan adódhat, hogy a számlálószerkezet korongjának beosztása (2. kép) meglehetősen nehezen, kis pontossággal észlelhető. A vízmennyiségmérőn a m

3 nagyságrendű mennyiség ugyanis a számlálószerkezet korongján közvetlenül leolvasható, ennek tört része pedig csak becsülhető. Egy-egy vízhozamérték észlelésénél 50—90 percnyi időtartamra volt legalább szükség ahhoz, hogy a vízmennyiségmérőn 5—10 egységnyi elmozdulást, vagyis 5—10 m

3-nyi vízmennyiséget mérhessünk. A számlálószerkezet üzemi használatra hosszú észlelési időre ily módon is megfelelő, de laboratóriumi mérésekhez, ahol ismételt gyakori leolvasást kell végezni, nem elég pontos, miként azt a mérési adatok magas szórása is mutatja. > (1 600 500 300 1 100 30 5 6 76310 20 30 40 50607080 Méra nyomás, Ah [cm] ( 3. abra