Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

1. szám - Dr. Kovács György–dr. V. Nagy Imre: A II. Tiszai Vízlépcső tározóterét övező, burkolat nélküli töltések szükséges méreteinek meghatározása

I Dr. Kovács Gy.—dr. V. Nagy 1.: A II. Tiszai Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1965. 1. sz. 19 és n a csatorna és a vízbe merült hajótest szelvényeinek viszonya (tározóban, partközeiben mozgó hajók esetében a szelvények értelemszerűen a hajó és a part közötti szakaszra értendők). A számításokat elvégezve a legkedvezőtlenebb esetre (partközeiben mozgó vontató) h = 1 m értéket kaptunk. Ezen érték számításba vétele tehát önmagában nem szükséges, miután az kisebb a szél hatására keletkező hullámok értékeinél. A nyugalmi vízszint fölött jelentkező felfutási hullámmagasság értékét a h, = 3,2 M tg a ; k o^ 0,77 1,0 (9) összefüggés szerint számítottuk. A számítás eredményeként hf = 1,3 maximális értéket kaptunk. A hullámok deformációs hatásmélységét, azaz a nyugalmi vízszint alatt felveendő azon vízmélységet, ahol már a hullámzás elmosó hatása érvényesülni kezd, V. Nagy javaslata szerint a [4] H

e = nln(h + 1) (10) összefüggés szerint számítottuk. Az összefüggésben szereplő n tényező értékeit az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat H

e= n!n (h+1) Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. Talajnem Durva homok. A 0,5 mm-nél nagyobb szemcsék összege több mint 50% .... Közepes szemnagyságú homok. A 0,25 mm-nél nagyobb szemcsék összege több mint 50% Finom homok. A 0,1 mm-nél nagyobb szemcsék összege több mint 75 % Igen finom homok. A 0,1 mm-nél na gyobb szemcsók összege kisebb mint 75% Agyagos iszap. Az agyagtartalom na gyobb mint 10% 1,65 1,80 2,00 2,30 2,50 Jelen esetben n= 1,8 értékkel számolva, a rézsű előtt keletkező 2,0 m-es hullám alapulvételével H

e = 2,0 m értéket kaptunk. A számítások megkönnyítésére a fenti összefüggést a 9. ábra szemlélteti. 3. Az állékony rézsű szelvényének meghatározása Az aktív burkolat készítése gyakorlatilag háromféle módon lehetséges. a) Az első megoldás szerint a rézsűt azonos összetételű homokos anyagból olyan lapos rézsűvel kell kialakítani, amely az adott hullámrendszerrel szemben állékony. Ez a megoldás különösen a hidromechanizációval történő építés során lehet előnyös. b) A második megoldás az előbbinek olyan változata, amikor a csökkenő vízmélységeknek, következésképpen kisebb hullámmagasságoknak megfelelően gazdaságosabb, kisebb földmunkát igénylő, tört vonalozású rézsűt tervezünk, s az esetleges elmosódások ellensúlyozására, fenntartási t,8 2fl 9. ábra. A hullámok elmosási határmélységének meghatározására szolgáló összefüggés A görbékhez tartozó számok az 1. táblázatbeli sorszámokkal azonosak Abb. 9. Beziehung für die Ermittlung der Kolkgrenztiefe der Wellen Fig. 9. Relationship for estimating the erosion limit depth of icaves célból a töltés mentén kavicsos, homokos anyagot tárolunk. c) Az aktív burkolat harmadik változata lehet olyan megoldás, amikor a helyszínen talált földanyagból épült töltés felvízi rézsűjén, közepes, vagy durva szemcsés homok anyagból prizmát, vagy réteget hozunk létre, s ezt még esetleg a maximális hullámhatás tartományában merev burkolattal kombináljuk. Részletezve, az említett megoldások változatai a következők lehetnek [4]: a) A merev burkolatot kiegészítő homokprizmával helyettesítjük. A prizma anyaga közepes vagy durva szemnagyságú homok (10. ábra). A hullámzás deformációs hatásmélysége alatt a rézsű meredekebb hajlású. [3) Ha az építés helyén nincs elegendő mennyiségű, megfelelő szemösszetételű homokos kavicsos anyag, akkor a lapos rézsű felületén csupán ,,a" vastagságú réteget képezünk ki, amelyet a töltésen kívül deponált anyaggal szükség esetén pótolhatunk (11. ábra). y) A prizmának a maximális hullámhatás tartományába eső területét meredekebb hajlású ,,b" vastagságú kavicsos anyaggal burkoljuk, míg a csökkent mélységekben laposabb, homok anyagból kialakított réteget helyezünk el (12. ábra). ö) Nagy vízszintingadozások esetében a rézsű felső szakaszán h

1 szintig kőrakat burkolat, majd az alatt ,,b" vastagságú kavicsterítés épül h

2 mélységig. A kavicsréteg alatti homokos anyagból épített laposabb rézsűn ,,a" vastagságú réteg folytatódik a hullámzás deformációs hatásmélységéig, majd onnan ismét az eredeti rézsűhajlás következik (13. ábra). e) Ha az építkezés helyén a folyómederben elegendő mennyiségű homok van, akkor a kiegészítő