Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Hengeres tározó medencék áramlástani vizsgálata

Bozóky-Szeszic.h K.: Hengeres tározó medencék vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 169 céknél a minél jobb elkeveredésre törekednek. Nagyobb átfolyásos medencéknél, mikor a medence előtt van a csírátlanítás, célszerűbb megoldás, ha lamináris jellegű áramlás mellett lehetőleg az elkeveredést kerülik. A szerző közleményének utolsó bekezdésében megemlíti, hogy a csírátlanítás szempontjából is célszerű volna a medencék üzemét megvizsgálni. Ezzel a megállapításával egyetértek és véleményem szerint minden bizonnyal értékes eredményeket adna a medencékben történő csírátlanítás jobb megoldásaihoz. Szilléry László : Az ivóvíztározó medencékben hosszabb-rövidebb ideig tartozkodó ivóvíz mozgási, keveredési és esetleges pangási kérdései már régóta foglalkoztatják a vízművek szakembereit. Az ivóvíz tározása kényszermegoldás, műszaki szükségességből: a fogyasztás pontosan nem követhető ingadozásaiból, víztermelési, energiagazdálkodási és elosztási tényezőkből adódik, noha egyértelmű, hogy az ivóvizet a fogyasztó részére lehetőleg frissen, a termelőhelyi esetleges vízkezelés utáni ellenőrzött, jó állapotában kellene szolgáltatni. A víz tározása során annak valószínű minőségi megváltozására — többnyire hátrányosan — számítanunk kell. így változhat a hőfoka, lebegőanyag-tartalma, íze, szaga; sőt — hosszabb tározás és nem kellő szabad klórtartalom esetén — nem kívánatos biológiai változásokon is keresztülmehet, élőlények, növényi és állati településeknek helye lehet, csírák szaporodhatnak el. Ezek lehető elkerülésére, vagy csökkentésére a tározó medencéket az alábbi szempontok szerint kell vizsgálni: 1. a mértékadó tározótér megállapítása, 2. a tározókban megfelelő tározási, vízkivételi és áramlási viszonyok kialakítása, mégpedig vagy a) gondoskodni arról, hogy a tározóba előbb érkezett víz lehetőleg maradéktalanul előbb is távozzék, vagy b) minél tökéletesebb elkeveredést biztosítani a már tárolt és a továbbiakban érkező vízzel a vízpangások megakadályozására, 3. a fenti megoldások esetleges kombinációja, Bővebben kifejtve az egyes szempontokat megállapítható, hogy a helyes tározótérfogat meghatározása kompromisszumos feladat: vízminőségi szempontból minél kisebb, vízmű-üzemi szempontból pedig minél nagyobb térfogat lenne szükséges. Vizsgáljuk ezt konkrét példákon, néhány - - különböző lakosszámú — város esetén, a legutolsó—azóta már többnyire túlhaladott — statisztikai adatok felhasználásával (1. táblázat). A táblázat szerint a vízmű tározó térfogata — a napi víztermelés százalékában kifejezve — ténylegesen igen széles határok között változik: 3,5%-tól 125%-ig. Kis kapacitású tározást alföldi városainknál találunk (a víztoronyépítés igen magas költsége miatt), szemben a hegyvidéki városok lényegesen olcsóbb víztározó medencéivel. A kiugróan magas tározóértékű Kazincbarcika pedig a várható rohamos fejlődés figyelembevételével eleve nagyobb medencékkel épült. Országos átlagban 20°/

o tározótérfogat mutatható ki szemben az OVF által követelményként előírt 30%-os tározókapacitással. Az optimális méret tudományosan megalapozott meghatározása mindeddig — tudomásom szerint — nem történt meg, de ez nem is egyszerű feladat éppen a szerteágazó szempontok (építési költségek, gazdaságosság, vízmű üzemi és vízkezelési kívánalmak) miatt. Itt kell rámutatnom arra, hogy a termelt víz alapminősége is lényeges tényező, így ami megfelelő egyik vízműnél, nem szükségszerűen jó egy másik, azonos nagyságú településnél. Ezekre vonatkozólag további vizsgálatok végzése igen célszerű és indokolt lenne, addig az irányelvként kitűzött 30%-os tározókapacitás értékét, mint kívánalmat, elfogadhatónak tartom. A második szempont — az időrendi vízkivételi sorrend biztosítása — műszakilag nem, vagy csak igen nehezen oldható meg, így ezt a kérdést csak elvileg vetem fel. A víztározó medencék — többé, vagy kevésbé helyes kialakítással — ma olyan áramlási viszo1. táblázat Hely Lakosszám összes | vízzel [1000 fő] ellátott [%] Víztermelés [1000 m

3/nap] Tározó térfogat [1000/m

3] [%] Miskolc 150 100 67 34,1 7,8 22,9 Debrecen 120 76 63 24,0 1,0 4,2 Szeged 95 64 71 15,9 1,5 10,6 Pécs 89 76 86 16,4 5,4 29,8 Győr 67 60 90 31,8 1,1 3,5 Szolnok 40 33 82 14,0 0,6 4,2 Dorog — — 7,0 2,2 31,4 Kazincbarcika 21 14 67 2,4 3,0 125,0 Kőszeg 10 6 63 0,6 0,5 81,9 Budapest 1900 1560 84 665,9 137,1 20,5 Nagy vízművek 169,8 26,0 15,3 Közepes vízművek 117,3 22,8 19,4 Kis vízművek 32,2 11,8 36,8 Vízművek összesen 982,5 197,7 20,0