Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Hengeres tározó medencék áramlástani vizsgálata

Bozóky-Szeszic.h K.: Hengeres tározó medencék vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 161 Tekintettel arra, hogy az átfolyásos medencékkel kapcsolatban aránylag kevés mérést végeztünk, ebben a tanulmányban részletesen csupán az ellennyomó medencékkel kapcsolatos eredményekkel foglalkozunk. Az ellennyomó medencék áramlási viszonyait vizsgálva, bizonyos mértékig (általában 25 cm) feltöltött medencébe színező anyagot (mctilénkék) taitalmazó vizet bocsájtottunk, figyeltük és fényképen rögzítettük ennek mozgását. A felszíni áramlást úszókkal (konfetti) észleltük. Ezeknek a vizsgálatoknak a jellegzetes felvételeit tartalmazzák az 1—6. képek. A fényképek egyrésze alapján szerkesztett felszíni sebességeloszlást az 5. és 6. ábra tünteti fel. Az 1. terelőfalas változat fényképei az 1—3. képeken láthatók. A képek alapján jól érzékelhető, hogy a terelőfal az áramlásra, illetőleg elkeveredésre erős hatást gyakorol. A bevezető csőből kiömlő víz a vele szemközti falba ütközve elsősorban a fal mellett mozog, a válaszfal végénél a víz nem változtat pályát, amint az várható is. Az 1. változat felszíni áramlási viszonyaira utaló 3. kép azt mutatja, hogy a felszínen két forgásközpont van, melyekben a keveredés csak kismértékű. Kétségtelen, hogy ezek a fényképek a vízfelszín viszonyait mutatják, de a két forgásközpont feltehetőleg a víztér belsejében és a fenéken is jelentkezik. A 4—6. képek a 2. változattal kapcsolatosak. Miután a 2a és 2b változatnál a vízbevezetés azonos, a fényképek ellennyomó medence esetében mindkét változat áramképére jellemzők, noha a 2b változat mérése idejében születtek. A 2. változat felszíni áramlási viszonyait feltüntető 6. képen látható, hogy ennél a változatnál már csak egyetlen forgásközpont van. Az 5. ábra a felszíni sebességeloszlást mutatja a 2. változat néhány jellegzetes esetében. Az ábrák alapján látható, hogy a felszíni sebesség nagyságát nem csak a belépő víz sebessége (5a és 5b ábra) hanem a belépő víz impulzusa (5a és 5d ábra) valamint a medence kezdeti vízmélysége (5a és 5c illetőleg 5d és 5c ábra) is befolyásolja. A felszíni áramlás forgásközéppontja excentrikus. A mérési idő folyamán a forgásközéppont többször is változtatta a helyét, ennek okát nem vizsgáltuk. A 6. ábra a 3. változat felszíni áramképét mutatja. A forgásközpont ennél a változatnál is excentrikus a medence feneke fölött levő kiés bevezető csövek hatására. A felszíni áramképek alapján már láttuk, hogy a belépő víz impulzusa és a kezdeti vízmélység a felszíni vízsebességet befolyásolja, feltehető, hogy ezeknek a tényezőknek a keveredésre is hatásuk van. 1.— 3. kép. Terelőfalas medence vizsgálata 1.—2. kép: A színező anyag mozgása 3. kép: Felszíni áramkép <t>omo 1—3. MccAedoeaHue pe3epeyapa c HanpaeAmoufeü cmewcoü <I>OTO 1—2.: ABHweHHe oKpaniHBaiomero MaTepHajia. OOTO 3: rioBepxHOCTHblH nOTOK BOAbl Bild 1—3. Untersuchung des Behálters mit Leitwand. Bild 1—2 : Bewegung des Farbstoffes. Bild 3 : Strömungsbild an der OberflSche