Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Dr. Karádi Gábor: Egyedülálló drén nem permanens szivárgási viszonyai állandó leszívás esetén

Karádi G.: Egyedülálló drén nem permanens szivárgási viszonyai Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 133 H OA 0,3 0,2 0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5 1 1 tr~ 1 1 n = 1 \ • ( / = 1, 5 > i A — = 1, 5 >/ / EL Gy AR AZ AT ti, — kísérleti görbe (Haushiíd-Kruse) a — kísérleti görbe (Haushiíd-Kruse) i A szerző képtete . alapján számított A szerző képtete . alapján számított m pontok. ÍJ O(a = 1,2) (ot=1,0) In . ífl (a = 1,2) (ot=1,0) In . ífl V- ' n 2Mi i i V- ' n 2Mi i i OA 0,8 1,2 1,6 2.0 2A q = k H- — hl e~ Minthogy q o = k H

2 V nat hl (9) 2 TIat az x = O szelvényben kialakuló vízhozam, a vízhozam csökkenése a dréntől távolodva ebben az alakban adódik : q = q

0e ia

t . (10) A tetszőleges x szelvényben kialakuló vízhozamnak a drénbe lépő vízhozamhoz viszonyított 100%-os nagyságát az — 1 1 o 100% adja meg, ami a (10) összefüggés' szerint 2 x e = (1 — e i«

I)100%. A drén tényleges hatótávolságának nyilvánvalóan azt az Lt távolságot tekinthetjük, amelyen túl számottevő víz hozamváltozás már nem tapasztalható. Ha ezt az értéket ot = 90%-ra választjuk, akkor ad 2,3, vagyis 4 at x = L

t = 3,03l/'ö^ (11) 2. ábra. Az (5) egyenletből származó eredmények összehasonlítása a kísérleti adatokkal <t>ueypa 2. Conocmaejiemie pe3yAbmamoe, nojtyneHHux U3 ypaenenun (5) c onbtmHbiMU daHHbiMU Fig. 2. Comparison of results obtained by Eq • (5) with experimentál data mint később látjuk — gyakorlatilag is ennél az értéknél lényegesen nagyobb. Az L viszonylagos hatótávolság valójában azt a távolságot fejezi ki, amely permanens mozgásállapot esetén alakulna ki akkor, ha a drénbe q

0 vízhozam lépne,' vagyis, ha a depressziós görbe teljes hossza mentén változatlan q

0 vízhozam érvényesülne. A valóságban azonban a drén táplálása a depressziós térből történik, ami azt jelenti, hogy a drénből távolodva a vízhozam csökken. Vizsgáljuk meg, hogy a változás milyen törvényt követ és gyakorlatilag milyen L

t távolságban csatlakozik a depressziós görbe az eredeti talajvízszinthez. A dréntől tetszőleges x távolságban kialakuló q vízhozam a következő : ami gyakorlatilag másfélszerese a viszonylagos hatótávolságnak. Ez az eredmény világosan bizonyítja, hogy a nem permanens talajvízmozgások hidraulikájában széles körben alkalmazott és általunk relatívnek nevezett hatótávolság a valóságban nem létezik, ezért a relatív hatótávolság figyelembevételével meghatározott depressziós görbe nem a tényleges helyzetet adja meg. Ez a következtetés igen fontos a „pillanatnyi" permanens állapotok összegezésén alapuló módszer szempontjából, amely feltételezi, hogy a tényleges időben változó mozgás pillanatnyi, időben állandó mozgások sorozatának tekinthető. Ez a feltételezés nyilvánvalóan téves, illetve túlzottan durva közelítésnek tekinthető, mert a valóságban kialakulónál lényegesen rövidebb aktív zónát tételez fel, minthogy a számított hatótávolság (az általunk relatívnak nevezett) a ténylegesnél jóval rövidebb, ennek megfelelően a számított depressziós görbe a ténylegesnél lényegesen magasabban helvezkedik el. Anélkül, hogy a kérdés részleteibe bocsátkoznánk, megemlítjük, hogy út mentén változó hozamú mozgást tételezve fel, a szóbanforgó hiba kiküszöbölhető és a gyakorlati feladatok megoldására széles körben alkalmazott módszer megbízhatóbb alapokra helyezhető. IRODALOM / [1] Polubarinova-Kocsina P. Ja. : A talajvízmozgás elmélete. Állami Műszaki-Elméleti Kiadó, 1952. [2] Csarnüj, A. J. : A hővezetés típusú nem lineáris differenciál egyenletek linearizálásának módszerei. Az SzSzSzR Tud. Akad. Közleményei. 1951. 6. [3] Haushild—Kruse : Proceedings ASCE 1960. July. HEyCTAHOBHBlUHPÍCfl OHJlbTPAUHOHHblPI PE>KHM EJHHHHMHOPO flPEHA B CJ1YMAE nOCTOHHHOtf flEriPECCHH r. Kapadu A-p TexH. HayK HeycTaHOBHBuuincH pe>KHM, B03HHKaiomiiii noA BjuiHHHeM ApeHa, 3arjiy6jieiinoro AO BOAoynopHoro CJIOH, npu nocTosiHHott Aenpeccmi MOweeT SbiTb ormcaH ypaBHéHHeM EyccHHeKa. npu comacoBaHim nepeweHHoro H

2 —h

2 U = H~h7 o pemewie nojiyiaeTCH B bhac ypaBHemiji (15). üpaBHjibHOCTb 3T0H 3aBHCHMOCTII noATBepwiaeTcji h conocTaBjieHiieM c oribiTHOíi KpiiBoii XayuiHjibAa H Kpyine, no KOTopoií npu yneTe cpeAHeii rjiyőHHbi h

c

p = 0,6 • (H — h

0) -f h

0 TeopeTiiHecKiie n onbiTHbie AaHHbie xopouio coBnaAaioT. npu onpeAenemm paAnyca aeiícTBHH ApeHa HY»HO pa3JiimaTb OTHOCHTejibHyK) (L) AJIHHV ACHCTBHH 0T (JtaKTinieCKOli (x).