Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
3. szám - Dr. Szebényi Lajos: Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása
Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 125 HIDRAULIKA Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása 1' Í)E. SZEBÉNYI LAJOS a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa 1. Bevezetés A talajvíz és karsztvíz forgalmának meghatározására gyakorlatban jól bevált módszereink vannak [16]. Hiányzik azonban a megnyugtató megoldás az artézi vizekkel kapcsolatban. Az utóbbi meghatározására egy délalföldi példával kísérelek meg javaslatot tenni. Az alföldi példát azért választottam, mert az alföldi artézi vizek utánpótlódásával kapcsolatban merült fel eddig a legtöbb vita és ez a terület az, ahol az ipari- és ivóvízellátásban az artézi vizeknek van elsősorban jelentősége. A földalatti vízforgalom rokon fogalom a dinamikus készlettel, azonban nem azonos. A földalatti vízforgalom egy pillanatnyi állapotot rögzít, vagyis azt, hogy a jelenlegi beszivárgási lehetőségek, a természetes, valamint a pillanatnyi mesterséges megcsapolással mekkora vízmennyiség mozog a földkéregben. A dinamikus vízkészletben még további vízmennyiségnek is kell szerepelnie, mely a mesterséges megcsapolás növelésével belép a forgalomba. Mielőtt az általános értelemben vett dinamikus készlet meghatározásához hozzákezdenénk, legelőször tisztázni kell, hogy az artézi víz esetében éppen úgy számolhatunk-e természetes forgalommal, mint azt ismerjük a talajvíznél és a karsztvíznél, melyet, ha kiemelünk, akkor a vonatkozó vízféleség forgalmát lényegesen nem zavarjuk meg. Természetesen a kitermelt víznek, hiányként valahol jelentkeznie kell, így a karsztvíztermelés a karsztforrások hozamát csökkenti. A kitermelt talajvíz a növényzet részére jelenthet hiányt. Az utánpótlódó artézi víz pedig sok esetben csak a talajvíz rovására emelhető ki. A fentiekhez fel kellett tételezni, hogy az artézi víz lényeges mennyiségben a csapadékból pótlódik és állandó körfolyamat van a beszivárgási és megcsapolást területek között és azt, hogy ez a körfolyamat az artézi kutak megcsapolási hatása nélkül, természetes állapotban is fennállott. Szakirodalmunkban számos érvet és ellenérvet ismerünk ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Többé-ke* A tanulmány bővített változata annak az előadásnak, melyet a Szerző a Magyar Hidrológiai Társaság Vízkészletbecslési Bizottságában adott elő 1961 novemberében. A tanulmányt a Szerkesztőbizottság vitaanyagnak tekinti. A lektori véleményekből is kitűnik, hogy a tanulmányban foglalt nyomásszelvény szerkesztési alapelvnel a megvitatása a fejlődés érdekében kívánatos lenne. r. Ubell Károly például lektori véleményében megf- olandónak tartja a tanulmányban vázolt artézi víz -'omásszelvénynek a különböző nyomásértékek stilisztikai átlagából való meghatározását. (A Szerkesztőbizottság.) vésbé mindegyik elméleti elgondolásban van igazság, — az egésznek az értékét azonban az dönti el, hogy az egyes tényezők milyen mennyiségben szerepelnek vagy szerepelhetnek az artézi víztermelés utánpótlódásában. Az alábbiakban tehát azokkal az elgondolásokkal foglalkozom, melyek lehetőséget adnak a mennyiségi meghatározásra, majd az artézi víz forgalmának bizonyítására szolgáló tételek alapján a forgalom mennyiségi meghatározására teszek javaslatot. 2. Az artézi víz forgalmának bizonyítékai Az artézi víz csapadékból való utánpótlódását és nagy mélységbeni forgalmát az igen lassú és nagy mélységben való léte miatt közvetlenül bizonyítani ez ideig nem tudjuk, ezért csak közvetve, hatásaiban vizsgálhatjuk. A kérdést először, kizárásos módszerrel, úgy közelítem meg, hogy kiindulva a jelenleg termelt vízmennyiségből [16] azt igyekszem bizonyítani, hogy ilyen vízmennyiség nem származhat túlnyomó mennyiségben statikus készletből, mert annak olyan hatásai lennének, amelyet már észlelnünk kellene, (illetőleg az észlelési adatokkal ellentétben áll). Ezek : a ) talaj vízszínsüllyedés b) talajfelszínsüllyedés c) gázzal töltött terek kialakulása. Pozitív jellegű bizonyítékait is találhatjuk azonban az artézi víz forgalomnak, melyek alatt az artézi víz áramlásának hatására bekövetkező jelenségeket, viszonyokat értem. Ezek a bizonyítékok : d) artézi víz nyomásszelvény, e) talajfagyos időszak talajvízszínváltozásai. Még számos más bizonyítási lehetőség is adódik az ártézi víz forgalmának bizonyítására, ezekhez azonban még nincs kellő mennyiségű adat, vagy értékelés. Ilyenek : az artézi rétegekben a vegyi összetétel változása, geotermikus kihatások, rétegtömörülés mértéke stb. a) Talajvízszínsüllyedés az artézi víztermelés hatására Talaj vízszín süllyedéseként kell jelentkeznie a több száz vagy ezer méter mélységből termelt artézi víznek abban az esetben, ha az artézi vízadóréteg és a talaj vízszín között vízzáró réteg nincs és az adott hidrodinamikai nyomásesés mellett abban a víz szivárgása lehetséges. Viszont, ha ez a helyzet fennáll, akkor pedig a kitermelt víz a talajvízből, illetőleg közvetve a csapadékból is utánpótlódik, vagyis az artézi víz körforgalmára ad lehetőséget.
