Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete

122 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményei mennyisége és minősége szempontjából különböznek egymástól. A tájegységek különválasztásánál azonban figyelembe vettük a rétegvizek más, igen fontos jellemzőit is, mint a nyomást, gázosságot, hőmérsékleti viszonyokat és utánpótlódási lehetőségeket (6. ábra). A rétegvízkitermelésnél az előbbi szempontok közül mindig a tárolt víz mennyisége a legfontosabb, mert a vele gyakran ugyanolyan jelentős minőségi követelmény, szükség esetén műszaki beavatkozással legtöbbször elérhető. Éppen ezért külön táblázatba foglaltuk tájegységenként 60 és 40 m-es mélységközökben a víztartó kőzetek százalékos arányát (1. táblázat). Több ezer fúrási rétegsorból tájegységenként különválasztottuk a kavics, durvaszemcséjű homok, közép- apró- és finomszemcséjű homok, valamint az iszapos homok képződményeket és a vízzáró iszap és agyag üledékeket. A víztartó és vízzáró képződmények százalékos arányának megoszlása is arra utal, hogy csakis mélyszerkezeti alapon lehet az egyes vízföldtani tájegységeket KAROS KISVARDA KEMECSEf TISZTA-V %BEREK o FEHÍR^ GYARMAT NY/REGYHAZA POLGÁR1 MEZŐKÖVESD 'HAJDÚNÁNÁS BALKANY 'mzACSEBl, .PDR0SZL0 eöoöuo JASZBERENY *\HAJDU~. SZ0B0SZ10 DEBRECEN BUDAPEST NAGYKATA UISZKISÍR KUNHEGYES PÜSPÖKLADANY KISÚJSZÁLLÁS VSMARJA DEVAVANYA msöű. 'NSZAEÖWÁ sebes-Köt MGYKORÖS 1KEREKEGYHAZA O VESZTŐ SARKAD NABYSZENAS 13 SZENTES KISKUNFÉLEGYHÁZA BÉKÉSCSABA KALOCSA KISKUNMAJSA 0R0SHAZA KISKUNHALAS KISTELEK HÍOMEZÖVÁSÁML JAHOSHALMA SZEGED MAKÓ 6. ábra. Az Alföld vízföldtani tájegységei a negyedkori üledékfelhalmozódás alapján ]. Dunai-szerkezeti-árok középső része a) Felsőpakonyi süllyedék, b) Inárcsi hátság, c) Örkényi süllyedék, d) Lajosmizsei hátság, e) Kecskeméti süllyedék ; 2. Dunai szerkezeti árok északkeleti része a) Nyáregyházai pannóniai hátság, b) Nagykőrösi pannóniai süllyedék ; 3. Dunai szerkezeti árok délnyugati része a) Kunpeszéri pannóniai hátság, b) Kerekegyházai pannóniai süllyedék ; 4. Kiskőrösi süllyedék ; 5. Kiskunsági hátság ; 6. Cegléd, jászkarajenői süllyedék ; 7. Dunavölgy ; 8. Délalföldi süllyedék ; 9. Ér, Berettyó szerkezeti árok ; 10. keletalföldi peremi süllyedék ; 11. Körös és Hortobágy köze : 12. Körösök süllyedéke ; 13. Békéscsaba—nagyszénási süllyedék ; 14. Maros törmelékkúpja ; 15. Zagyva és Tarna törmelékküpja ; 16. Boldogi medence ; 17. Eger és Kánya törmelékküpja ; 18. Sajó és Taktaköz ; 19. Jászsági süllyedék ; 20. Hevesi süllyedék ; 21. Zagyva és Tisza köze ; 22. Szolnoki szerkezeti árok ; 23. Sajó törmelékkúpja ; 24. Bodrogköz; 25. Rétköz ; 26. Szatmár-beregi süllyedék ; 27. Szamos és Kraszna köze ; 28. Észak-bácskai hátság ; 29. Gödöllő, albertirsai pannóniai hátság ; 30. Zagyva és Tápióköze 31. Nagykunsági pannóniai hátság; 32. Nagykunság délnyugati része: 33. Hajdúhát ; a) Hajdúhát északi része : b) Hajdúhát déli része : 34. Hajdúhát délnyugati része ; 35. Nyírség ; a) Nyírség középső része ; b) Nyírség keleti része ; c) Nyírség déli része ; 36. Keletalföldi pannóniai hátság. Abb. 6. Hidrogeologische Oebietseinheiten der grossen ungarischen Tiefébene, auf Grund der quartáren Sedimentanháufungen Fig. 6. Hydrogeological regions in the Hungárián Plains on the bisis of Quaternary sediment accumulations Mertek: 70 30 tO JELMAGYARAZAT• Feltételezett szerkezeti yonaíak Vízföldtani tájegységek határa • Dunai szerkezeti árok Negyedkori üledékekkel elborított magasan maradt pannóniai hátság A Nopyolfóld és Északi-hegyvidék hatara Ér, Körös, Maros süllyedéke A Hagyat föld északkeleti részéneti peremi süllyedéke Északalföldi süllyedék Vízföldtani tájegységeken belül kisebb rész táj ok határa Helység