Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Babos Zoltán: A Pécsi-víz felső részvízgyűjtőjének vízrajza

106 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. Babos Z.: A Pécsi-víz vízrajza 3. táblázol Sorszám Vízgyűjtő Nagyvíz Fajlagos Nagyvízi Sorszám Rögzített nagyvíznvom helye terület hozam vízhozam ténvező Sorszám Rögzített nagyvíznvom helye [km-] [m

3/s] [m

3/s • km

2] B

1[%1 A) 1959. VI. 10/11-i árhullám 1. A) Pécsi-víz Megyeri úti hídszelvénye, nagy ártéri víztárolódás mellett 79,0 11,2 2. Meszesi-patak 6. sz. műúti hídja 10,2 11,9 1,167 3,73 3. Szabolcsi-patak a palahányó melletti 2 m 0 csőátereszének felső élében Szabolcsi-patak a palahányó melletti 2 m 0 csőátereszének felső élében 12,6 12,6 1,00 3,55 B) • 1960. VII. 25-i árhullám 4B) • Pécsi-víz Siklósi úti hídszelvénye mellett, nagv ártéri víztárolódás mellett 68,4 12,2 5. Nagvárpádi-patak bekötő úti hídja Nagyárpádon 22,0 11,8 0,536 2,52 C) 1961. IV. 17/19-i árhullám 6. 7. C) Pécsi-víz Megyeri úti hídszelvénye alatt, nagy ártéri víztárolódás mellett Pécsi-víz Siklósi úti hídszelvénye felett, nagy ártéri víztárolódás mellett 79,0 68,4 9.8 9.9 lást teljesen fedi és duzzasztó hatása mellett felfogja az uszadék anyagokat is. A Pécsi-víz felső szakaszán levonult jelentékenyebb nagyvízhozamokról nincs mérési adatunk, ezért a medrek méretezése szempontjából mértékadó nagyvízhozamok csak számításokkal határozhatók meg, az általuk nyújtott megbízhatóság keretei között. Számításaimhoz alapanyagként a már említett 1951/56. és 1959/60. évi vízrajzi észleléseket, a helyszínen még rögzíthető nagy vízhozamokat, valamint a Pécsett 1871 óta folyamatos csapadék feljegyzéseket egyaránt felhasználtam. A vízgyűjtő jelenlegi állapota mellett levonuló legnagyobb vízhozamok meghatározására nagyon használható lehetőségeket biztosított a közelmúlt 1959/61. évi időszak, melynek folyamán az észlelt rendkívüli nagycsapadékok adataiból is következtetve a legritkábban előforduló nagyvízhozamok egymást követték, nyomaik még felkutathatók és rögzíthetők voltak. A nagy víznyomok alapján végzett vizsgálataim végeredményeit a 3. táblázat foglalja össze. A táblázatbeli adatok közül különösen a 2., 3. és 5. alattiak értékesek, mert ezeknél sikerült a csúcsvízhozamot, tárolódás és késleltetés nélkül zárt szelvényben levonulva, a medermóretek alapján jó közelítéssel megállapítani. A Meszesi- és Szabolcsi-patakok azonos viszonyok között fellépett, egymástól teljesen függetlenül rögzített legnagyobb vízhozamainak jó megegyezése a megállapítás helyességét igazolja, hasonlóképp mérlegelhető körülményeiből a nagvárpádi nagyvíznyomból számított eredmény is. Mindhárom helyen a levonult szélsőséges nagyvízhozamot a közel 100 évi észlelés óta még soha elő nem fordult rendkívüli rövididejű nagycsapadék idézte elő, ezért az eredmények jó közelítéssel 1% valószínűségűnek minősíthetők. A rögzített nagyvíznvomok, felmérési adatok és vízrajzi észlelések alapján jó közelítéssel megszerkeszthető az 1959. VI. lO./ll.-i rendkívüli méretű árhullámnak a Megyeri úti hídszelvénvre vonatkoztatott képe, melynek segítségével levezethető volt a Siklósi úti hídszelvénvre vonatkozóan az a legnagyobb vízhozam is, amely bekövetkezett volna akkor, ha az árhullám a legfelső szakaszhoz hasonlóan víztárolódás és késleltetés nélkül itt is zárt szelvényben levonulhatott volna. Ez a számított 24,8 m

3/s nagyvízhozam az előidéző és kísérő körülmények alapján ugyancsak 1% valószínűségűnek minősíthető (6. ábra). Az 1890—1962 közötti időszak előfordult nagycsapadékainak adatait részletesen feldolgozva, mód nyílt a jövőben vízrendezett állapot mellett várható nagyvízhozamoknak jó közelítésű meghatározására, egyrészt a csapadékvizek összegvülekezési ideje, másrészt közvetlenül a nagycsapadékok és a vízgyűjtő közelítő jelleggörbéje alapján. Mindkét számítás a nagyvízhozamoknak egy-egy eredménysorát adja, annak kihangsúlyozásával, hogy a felhasznált összes adatok a vizsgált vízgyűjtőterület életéből származnak, annak sajátságait tükrözik vissza. A végeredmények nagyságrendjének helyességét több hagyományos számítási eljárással is ellenőriztem. A 4. táblázat foglalja össze a számítási végeredményeket, melyek eléggé szorosan záródó ponthalmazt adnak. Mivel ténylegesen mért kiemelkedőbb nagyvízhozamok a vízgyűjtőről még ismeretlenek, más adat hiányában a hasonló megbízhatóságú számítási eredményekből középértéket képezve, kiadódott a Pécsi-víz Siklósi úti hídszelvényére vonatkozó mértékadó nagyvízhozamok sora, melyből viszont a fajlagos nagyvízi tényező sora is levezethető volt. Az eredmények szerint a nagvvízi tényező 1% valószínűségű értéke a vízgyűjtő déli dombvidéki részén kereken 2,5, a Pécsi-víz közvetlen környezetében fekvő völgvfenéki övezetben 2,9, majd a hegyvidéki rész felé haladva egyre erősebben növekedik és a lejtők alsó övezetében már 3,5—3,7, a völgvfők környezetében pedig becslés szerint eléri a 4,5—5,5 értéket. 7. Hordalékjárás, talajerózió Több évtizedes tapasztalat szerint a Pécsivíznek a városi, valamint a Siklósi úti hídtól fel a Basamalomi útig terjedő szakasza folyamatosan erősen feliszapolódik. A lerakódás egy-egy meder-