Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Uherkovich Gábor: Adatok folyóink limnológiai-szaprobiológiai viszonyainak ismeretéhez

Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 80 LIMNOLÓGIA Adatok folyóink limnológiai-szaprobiológiai viszonyainak ismeretéhez I. A Körös Gyománál* Dli. UHERKOVICH GÁBOR" a biológiai tudományok kandidátusa A folyók vízminősítési vizsgálata keresztszelvények alapján nagyobb technikai felkészültséget igényel, miután acélsodronyoknak, csőr löknek, nagyobb vízijárműveknek a helyszínre szállításával kapcsolatos. Szerényebb kutatási lehetőségekkel rendelkező intézmények keretében — mint amilyen pl. a Tiszakutató Állomás is — nehezen oldható meg. Ezért fokozott örömmel tettem eleget a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet felkérésének, hogy vegyek részt a Körös folyónak Gyománál az 1960. és 1961. évben végzendő vízminősítési célzatú keresztszel© vény vizsgálataiban, mert így egy alkalmas kutatási lehetőséghez jutottam. A vizsgálatok vízkémiai részét a szegedi Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának munkatársai végezték Szépfalusi József vegyész, laboratóriumi vezető irányításával. A továbbiakban idézett vízkémiai adatok tőlük származnak. Az adatok átengedését ezúttal köszönöm meg. A vizsgálatok alkalmával a phytoplankton limnológiai-taxonómiai meghatározását és annak szaprobiológiai elemzését én * Előadásként elhangzott a Budapesten tartott V. Biológiai Vándorgyűlésen, 1962. V. 24-ón. *» Tiszakutató Állomás, Szeged, Tudományegyetem végeztem. Ennek fontosabb eredményeit ismertetem a következőkben. A mintákat a parttól 1 m-re, majd onnét a folyó túlsó partja felé haladva 10 m-enként a felszínről, illetve lefelé m-enként vettük. A mintavétel vízszintes helyzetű, folyami vizsgálatokra módosított Ruttner-palackkal történt. Az egyedszámra vonatkoztatott százalékos cönóziselemzést ezekből a merített vízmintákból végeztem. A továbbiakban csak a bal parttól 1 m-re, 10 m-re, valamint a folyó közepében a felszínen gyűjtött minták feldolgozott adataira hivatkozom. Ui. kitűnt, hogy — ha nem akarunk a vizsgálatok célkitűzései szempontjából felesleges részletekbe belemenni — a nagymértékben turbulens vízmozgású folyó limnológiai és szaprobiológiai jellemzésére ezek teljesen elegendőek. A phytoplankton cönóziselemzése 152 fajra terjedt ki, így, ezen mederszakasz mikrovegetációjának ismeretéhez és — vízkémiai vizsgálatokkal egyetemben — a vízminősítéshez is elég széles alapot nyújtott. A vizsgált fajok részletes taxonómiai feldolgozását és egyben a vonatkozó fajok előfordulási gyakoriságát az 1. táblázat tartalmazza. (Ebben sok A Körös phytoplanktonja Gyománál 1. táblázat I. Felszíni víz planktonja a bal parttól 1 m-re II. Felszíni víz planktonja a bal parttól 10 m-re III. Felszíni víz planktonja a folyó közepén Gyakoriság: 1. = <1%, 2. = 1—2%, 3. = 2—5%, 4. ~ 5—10%, 5. = >10% az egyedszám a vizsgált össznépességnek 1960. X. 6. 1961. II. 14. 1961. VI. 8. I. II. III. I. II. III. I. II. III. CYANOPHYTA 1. Lyngbya birgei Smith 1 1 1 2. Lvngbva sp 1 3. Mierocoleus lacustris (Rabenh.) Farlow .... 1 4. Microcystis flos-aquae (Wittr.) Kirchn 1 1 5; — holsatica Lemm 1 1 1 6. — marginata (Menegh.) Kütz 1 7. Oseillatoria animalis Agh 1 8. — brevis Kütz 1 2 9. — ehalybea Mertens 2 1 2 2 ^ 1 10. — limosa Agh 2 1 1 1 2 1 1 1 11. — simplicissima Gom 1 1 12. — tenuis Agh 2 1 13. Phormidium corium (Agh.) Gom 1 14. — jadinianum Gom 1 15. — tenne (Menegh.) Gom 1 1 2 16. Schizothrix penicillata (Kütz.) Gom 1 17. Spirulina corakiana Playfair '! 1 18. Tolypothrix rivularis Hansg 1