Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Kránicz László–Muszkalay László–Starosolszky Ödön: Új műszerek helyszíni hidraulikai vizsgálatokhoz

76 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Kránicz—Muszkalay—Starosolszky: Műszerek hidraulikai vizsgálathoz kimutatása, energiatörők hatékonyságának meg­állapítása és vízhozammérő szelvények kiválasz­tása esetében, ahol meg kell győződni a vízszálak párhuzamos mozgásáról, illetve a szelvényre me­rőleges áramlásukról. Ezt a műszert ezideig' a tiszalöki erőmű hozzá­folyási és elfolyási viszonyainak tanulmányozására, úszó szivattyútelep által okozott kimosás áramlási okainak kutatására, csillapító medence hatásosságának vizsgálatára, INKA és Kessener rendszerű oxidáló medence holttereinek ós áramlási viszonyainak felde^ rítósére, a Balatonon a Tihanyi-kútban kialakuló vál­tozó irányú áramlás megmérésére és a Dunán a folyó­szabályozási művek áramlásmódosító hatásainak kimu­tatására alkalmaztuk. Az MK iránymérő legnagyobb előnye, hogy kis méretei következtében a műtárgyak közvetlen környezetében, illetve magukban a műtárgyakban is könnyen gyorsan, megbízhatóan és egyidejűleg határozza meg a teljes sebességvektor minden jellemzőjét. A műszer egy helyen folyamatosan mutatja, vagy rajzoló milliamper mérővel (vonal­íróval) folyamatosan írja a sebesség vízszintes és függőleges irányának változásait és kronográffal pedig a sebesség nagyságát is folyamatosan rögzít­heti. Viszonylag kis tömege lehetővé teszi, hogy a sebesség irányának gyors változásait is rögzítse. Vasbeton és acélszerkezetek közelében is használ­ható — szemben az Ott-gvártmányú MULDEDAG műszerrel — mivel az irány meghatározása nem mágneses rendszerű. A műszer könnyen szállítható. Terjedelme és súlya kicsi, áramforrása mindössze 3 db zseb­lámpaelem. A lengőlapos áramlásíró műszer Lassan változó, értelmét változtató áramlás folyamatos észlelésére olyan áramlásíró műszert szerkesztettünk, amelvet elektromos hálózattól V "S 0 1 o o o 2 3 4 © Pontszinirő 4 érzékelőegyüttes regisztrálásom Nullpont beállító potenciométerek tf0\r~S0Hz Áram­átalakító 6V Akkumu­látor és állandó kezelési lehetőségtől távol is lehet működtetni. A több hetes folyamatos üzem mind " a mérő, mind a rajzoló berendezés áramfogyasztásá­nak legkisebbre való csökkentését követelte meg. Mérőelemnek a sebesség hatására előre vagy hátra kilendülő billenő-lapot alkalmaztunk, mely po­tenciómétert mozgat (2. ábra). Az ellenállás vál­tozása kereszttekercses árammérővel észlelhető. Az ellenállás változás felrajzolására legegyszerűbb lenne a négy mérőnek megfelelően négy vonalíró alkal­mazása. Ezek alkalmazása azonban minden esetben négyszeres áramfelvételt okoz mind az észlelő, mind a vonalírókat hajtó művek áramkörében ós a négy mű­szer helyigénye is igen nagy, beszerzése költséges. A feljegyzendő folyamat lassú kialakulása azonban lehe­tővé teszi az ún. pontszíníró rendszer alkalmazását, ahol több észlelő kapcsolódik egymás után azonos műszerre ós ezzel jelentős áramjnegtakarítás érhető el ós a költsége tizedére csökkenthető. Ilyen műszerek elsősorban hőmérséklet-írásra készülnek, igen kis telje­sítményű váltóáramú szalagtovábbító motorral. A készülék működtetéséhez állandó frekven­ciájú 110 V-os váltóáramot kisteljesítményű tran­zisztoros oszcillátorral állítunk elő, amelyet az eredeti gyári pontszíníróban helyezünk el. Az egész mérőberendezés fogyasztása 6 V mellett 0,3 A, vagyis 1,8 W, így egy hét alatt mintegy 50 Aó a fogyasztása. Ennek megfelelően egy 120 Aó-ás akkumulátor egy héten keresztül lényeges feszültségesés nélkül, kellő biztonsággal táplálja az egész berendezést. Az egész berendezést első alkalmazási helyén, a Balatonon négy cölöpön helyeztük el a mérő­berendezéssel, az éjszakai jelzőlámpával és szere­lékeivel együtt (5. kép). A sebesség nagyságát és értelmét a négy mélységben elhelyezett billenőlap méri. Ezek vízszintes tengelye a fő áramlási irányra merő­legesen helyezkedik el. A billenőlapok súlya és nagysága akkora, hogy a várható legnagyobb sebességnél (1,0 m/s-nál) a kezdeti függőleges állapottól mintegy 80°-kal térjen el előre, vagy hátra. A billenő­lapok természetesen nem alkalmasak pontos sebesség­mérésre, de a jelenség idő­beli lefolyásának megfigye­lésére megfelelőek és hitele­sítéssel a nagyságára is jó közelítő értéket adnak. A sebessegvektor nagi sáoát és erte/mét érzek. 10berendezés t-i. TT^t 2. ábra. A billenölapos áramlásíró kapcsolási rajza <t>uzypa 2. CxeMa coedumnuH caMonuuiyufeeo npuöopa c Kanawufeü nmcmuHKOü Fig. 2. Gircuitry of oscillating-vane flow recorder A billenőlapokat a későb­biek során kiegészítettük füg­gőleges tengely körül elforduló kormánylapátokkal is, melyek az áramlás irányát is jelzik. Ezek segítségével kimutatható a szél közvetlen hatására eset­leg bekövetkező áramlási irány­változás. A billenőlapok elfordu­lását a tengelyhez erősített vízhatlan, olajjal feltöltött dobozban elhelyezett 100 ohm-os potenciométerek to­vábbítják a felszínre. A po­tenciométerek házának víz­hatlanítása azonban jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents