Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: Ghana vízföldtana

Erdélyi M.: Ghana vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. 63 Jelmagyarázat: Kifejlődés 1. Negyedkor Laza homok, agyag ós kavics 2. Ujharmadidőszak (pliocén) Szárazföldi vörös üledékek, főleg limonitos homok, homokos agyag ós kavics 3. Eocén és kréta (tengeri) Homokos pala, meszes glaukonitos homokkő,'mészmárga -— agyagos mészkő 4. Secondian (devon ?) Homokkő, konglomerátum, agyagpala, iszapkő 5. Accraian (k. devon) Homokkő és pala Voltaian (k. devon) 6. Felső Voltaian Főleg homokkő, palával, alul vékonypados homokkő homokos palával Voltaian (k. devon) 7. Obosum rétegsor Főleg palás homokkő, pala és iszapkő Voltaian (k. devon) 8. Oti rétegsor Homokos és kavicsos képződmények Voltaian (k. devon) í). Bázis-homokkő Főleg kvarchomokkő 10. 11. Buem vulkáni Buem üledékek Bazalt, andezit, trachit lávák és tufák Meszes pala, márgapala, homokkő, arkózás homokkő 12. Togo formáció Kvarcit, homokkő, pala, fillit és kovás mészkő 13. Tarkwaian Kvarcit, fillit, pala 14. 15. Felső Birrimian Alsó Birrimian Metamorf lávák, piroklasztikus kőzetek, hypabyssikus intruziók, fillit és szürke fillit, pala ós tufák 16. Dahomeyan Orto- ós paragneisz, pala, migmatit, kristályos dolomit 17. 18. Bázikus eruptívak „Dixcove gránit" „Cape coast gránit" Gabro, dolerit, epidiorit, szerpentin, diorit Gránit, granodiorit, diorit, porfir, aplit és pegmatit Biotit- és muszkovitgránit Gránit kőzetek igen ritkák, sohasem tiszta mészkövek, vagy dolomitok ; rendesen kicsiny, meredek dőlésű lencsék. A földtani adottságok miatt tehát a talajvizén kívül más felszínalatti vízfajtára nem lehet számítani. A vízellátást tehát elsősorban felszíni vízre kell tervezni. Az erdővidék őskőzetű részén víz általában bőven van (1. ábra). A folyók vize állandó! A völgysík alluviumában egész éven át van víz. Sok az állandó és bővizű forrás. A terület dombos, hegyes, bőven van tározásra alkalmas hely. A talaj is sokkal agyagosabb. A tározókból a víz kevésbé szökhet. A gátak tömítésére helyben van az agyagos talaj. Az erdővidéken a vízellátás elsősorban beruházást jelent. Az itteni városok legtöbbjének tározott vizet kezelő vízműve van. A súlyos vízgazdálkodási problémát a bányászat okozza. Az aranybányákból kiszivattyúzott sok tízezer percliter vizet a folyókba eresztik. A bányák ólom, réz és arzén vegyületekkel fertőzött vize a folyókat (Pra, Ankobra, Tano, Birim) súlyosan és tartósan mérgezi. A folyókból helyenként minden élet kiveszett. Az őskőzetű szavanna területeken a törmeléktakaró általában vékonyabb, nagyon sok helyen a gránit nagy területen a felszínen van, főleg északon. Az oktalan égetés és az egyre fokozódó talajerózió miatt mind több területen nem tart ki egész éven át a talajvíz. Elegendő víz csalc a felszíni víz tarozásával biztosítható. A kevés állandó vizű folyó völgyeiben (1. ábra) és az időszakos folyók aszóiban az esős évszak vizét kell tározni, az erős párolgás miatt a szükségletnek 5—7szeresét. A tározás szempontjából kedvezőtlen az, hogy az ország éppen legaszályosabb, de sűrűn lakott északi szegélyén a terület majdnem síkság, kevés tározásra alkalmas hely van, a folyóknak bevágott völgyük nincs, általában sziklaágyuk van, kevés a meder alatti törmelék, tehát a meder alatti tározás is gyakorlatilag lehetetlen. Ehhez járul még, hogy az altalaj túlnyomóan homokos gránitmái]adék, agyagtartalma kicsiny, így tömítésre nem alkalmas. A kemény kőzet kisebb