Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
12. szám - Bogárdi István: Műanyagtömlők súrlódási vesztesége a lapultság figyelembevételével
568 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Bogárdi I.: Műanyagtömlők súrlódási veszteségei Ennek oka az, hogy a tömlő végénél a piezometrikus nyomás lecsökken zérusra, zérus nyomáshoz pedig teljesen ellapult tömlőkeresztmetszet tartozik (F=0). így a Q vízhozam csak végtelen nagy sebességgel lenne biztosítható, tehát a sebességmagasság is végtelen nagy lenne. Ezt fejezi ki a (16) egyenlet y—0 esetben. A valóságban az a helyzet, hogy a nyomás a tömlő végén egy pillanatra tényleg lecsökken zérusra s így a keresztmetszet is ellapul. Ez tulajdonképpen hirtelen zárás esete, amelynek következtében nyomáslengés alakul ki. Ez a nyomáslengés azonban nem csillapodik, mert éppen az állandóan érkező vízhozam tartja fenn s ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy a vízhozam keresztül is áramoljon a tömlő végén. Ahogy kísérleteink folyamán is tapasztaltuk, a nyomáslengésnek megfelelően a tömlővég légzéshez hasonló mozgást végez, és a szemlélőben egy partra vetett hal benyomását kelti. Nagy vízhozamnál a mozgás igen intenzív, míg kis vízhozam esetén alig érzékelhető. Egyébként a rugalmas tömlőn a nyomáshullámok végighaladása jól látható. A tömlős öntözési gyakorlatban a vizet legtöbbször nem a tömlő végén, hanem a tömlő palástján elhelyezett vízkivételi nyílásokon adagolják. Így a fentiekben bemutatott nyomáslengési jelenség ritkán lép fel. Leszögezhetjük azonban, hogy a (16) egyenletet csak y >— -nek A megfelelő alsó határig használhatjuk, mégpedig a következőképpen : Az 5. és 6. ábra alkalmazását bemutató első példában kiszámítjuk a sebességmagasság változás hatását. Tömlőátmérő : 200 mm, a súrlódási tényező műanyagtömlőnél k= 0,017, -g = 2, §=1, h k 4rn/1000 m. Az 1. táblázatból = 1,09, ft = 1,50. Behelyettesítve a (16) egyenletbe : —3 m Tehát az eredetileg kiszámított x = 44 m hosszúság, a sebességmagasság növelésére fordított nyomási energia következtében 41 m-re csökken. Az elkövetett hiba 7%, s ez is indokolja, hogy a tömlős öntözés tervezésekor általában elegendő a (13) egyenlettel számolni, illetve az 5. és 6. ábrát használni. IRODALOM [1] H. Rouse: Engineering Hydraulics. New York, 1950. [2] A. 8. Humpherys és C. W. Laurietzen : Shape Factors for Hydraulic Design of Lay-Flat Irrigation Tubing. Transactions of the ASAE, 5 kötet, 2. sz. 1962. [3] Németh Endre: Hidromechanika. Tankönyvkiadó. 1963. Budapest. Reibungsverluste von Kunststoffschláuchen unter Berücksichtigung der Abflachung I. Bogárdi Die Berechnung der Reibungsverluste von Kunststoffschláuchen unterscheidet sich von den áhnlichen Berechnungen der traditionellen Rohrleitungen, da der Schlauchquerschnitt in Abhángigkeit vom Druck veranderlich ist. Die grundlegende Differentialgleichung des im Bericht veröffentlichten Verfahrens (Gleichung 1) wurde von den für zwei Voneinander Al entfemte Punkte der Rohrleitung aufgeschriebenen BernoulliGleichungen abgeleitet. Die Differentialgleichung wurde auf Grund der experimentellen Untersuchung der kennzeichnenden Eigenschaften der Schláuche gelöst. Es gelang námlich, sowohl die spezifische Wasserführungsfáhigkeit des abgeflachten Schlauches, als auch die Veranderlichkeit der Geschwindigkeitshöhe als Funktion des Verháltnisses zwischen Schlauchhöhe und Schlauchbreite auszudrücken (Gleichung 6 und 10). Die Beziehung des Verháltnisses zwischen Höhe und Breite zum Druck (Abbildung 3) wurde aus den Messergebnissen ermittelt [2]. Im Zugé der Ableitung der für die Zwecke de s praktischen Entwurfs dienenden Lösung vernachlássigten wir die Veranderlichkeit der Geschwindigkeitshöhe und so konnten wir das Endergebnis auf eine dimensionslose Form bringen (Gleichung 13) und in handliehen Abbildungen (Abb. 5 und 6) zusammenfassen. Der Gebrauch der Diagrammé wird an einfachen grundlegenden Beispielen gezeigt. Wird eine genauere Berechnung gefordert, dann muss auch die Veranderlichkeit der Geschwindigkeitshöhe berücksichtigt werden. Dementsprechend verringert sich gemáss Gleichung (13) die dem Drackunterschied y,, — y l entsprechende Lange x in Wirklichkeit um eine Lángé Ax, die durch Gleichung (16) ermittelt werden kann. Friction Losses in Plastic Hoses with Allowanee for Flattening By I. Bogárdi The differences between the computation of friction losses in plastic hoses and the similar analysis of conventional pipelines are due to the cross sectional changes of the bose with internál pressure. The fundamental differential equation, Eq. (1), on which the method described in the paper is based, has been developed by starting from Bernouilli's equation ascribed for two points of a pipelene at a distance Al from eacb other. The differential equation was solved with the help of results of experiments by which the characteristic properties of hoses were examined. A relationship has been developed between the specific conveying capacity and velocity head, on the one hand, and the ratio of height to width of the hose, on the other, Eqs. (6) and (10). Variations in the ratio of height to width with pressure (Fig. 3) were determined from experimentál results [2], In developing the solution for designing practice variations in the velocity head were neglected and thus the final result could be expressed in a dimensionless form, Eq. (13), and compiled in readily handled graphs (Figs. 5 and 6). The use of the diagrams i s illustrated by simple practical examples. Where more accurate computations are necessary, the variations in velocity head can no more be neglected. Thus in keeping with Eq. (13) the length x corresponding to the differential head y 2 — y l decreases actually by Ax, which can be determined from Eq. (16).
