Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Léczfalvy Sándor: Hévforrások, mesterséges hévízfeltárások hőutánpótlódásának néhány kérdése. Hévforrások védőterületének megállapítása

546 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. Hévforrások, mesterséges hévízfeltárások hőutánpótlódásának néhány kérdése. Hévforrások védőterületének megállapítása LÉCZFALVY SÁNDOR* A földi hőenergia hasznosítása, amely ma hazánkban — a mesterséges és természetes hévizek közvetítésével — napirendre került, több, a gyakorlat szempontjából fontos feladatot vetett fel. Ezek pl. a hőutánpótlódás kérdése, a mesterséges hévízmegcsapolások hatása a meglevő melegforrásokra stb. A tanulmány célja az, hogy ezekből néhányat kiragadjon és megvizsgáljon. 1. A hazai hévforrások típusai Hazai viszonylatban a melegforrások két fő formája különböztethető meg. Az egyik típus a felszálló forrásoké és a másik az átbukó forrástípus bizonyos módosulata. A felszálló forrástípushoz tartozó melegforrásforma az 1. ábrán látható. Itt a tápláló területre hulló csapadék a víztartó kőzetre hullva beszivárog, majd a mély besüllyedt vízvezető térben az ún. melegítő folyosóban a forrás felé áramolva, felmelegszik. A felmelegedés mértéke számos tényező függvénye. így függ a melegítő folyosó mélységétől, hosszától, a melegítő folyosót fedő kőzettől, annak hővezető képességétől, a forrás vízhozamától stb. Adott esetben az említett tényezők összhatása révén minden különösebb magyarázat — pl. juvenilis víz hozzááramlása — nélkül a hazai melegforrásaink keletkezése és hőutánpótlódása megmagyarázható. A felszálló forrástípusba tartozó hévforrásaink * Vízügyi Tervező Iroda, Budapest. 2. ábra. A tatai felszálló típusú meleg források geológiai szelvénye 4>uzypa 2. reoAoawtecKuű pa3pe3 eocxodnufux menAoebix ucmotHUKoe e Tama Abb. 2. Oeologisches Profil der ThermalSteigquellen zu Tata igen nagy számban találhatók. Ilyenek pl. a tatai: Fényes források, a Hévízi forrás, a miskolctapolcai melegforrás, a pápa-tapolcafői források stb. Példaképpen a 2. ábra a tatai források vázlatos geológiai felépítését szemlélteti. Csapadék 1. ábra. A felszálló forrástípushoz tartozó melegforrások vázlata <Pueypa 1. CxeMa mepMaAbnux ucmommKoe eocxodnufeao' muna Abb. 1. Schematische Darstellung des Steig- Thermáiquellentyps A hazai hév, helyesebben melegforrásaink alapvető másik formája az átbukó forrástípus, bizonyos módosulata (3. ábra). Itt a forrásküszöb alatt tetemes mélységben van a vízvezető kőzet,, és ez a forrásküszöbön túl is egy ún. orrban folytatódik. A hideg csapadékvíz a mély vízvezetői