Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Ungár Tibor: Löszfajták fizikai sajátságai

Ungár T.: Löszfajták fizikai «sajátságai Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 539 HULLOPOR í 7 KOTOTT-ANYAGÚ TÉRSZÍN \ , r,— SZARAI TÉRSZÍN X Erdei lalajkép^zödés ERDEI LÖSZ­VÁLYOG 1 , MOZGO HOMOKOS TÉRSZÍN t FUTÓHOMOKOS LÖSZ, LOSZÖS FUTÓHOMOK Mezosegi talaj­képződés J_ ÁTNEDVESEDETT, v. VÍZBORÍTOTTA TÉRSZÍN INFÚZIÓS LOSZ , réti tavi mocsári ártéri MEZOSEG! LOSZVALYOG W MŰSSSS* 'Lefolyástalan, időszakosan . vizállásos tér sz, só felhalmozódás SZIKES LOSZ s_M_ J E L M A Száraztérszíni lösz Infúziós lösz Futohomakos lösz, löszos futóhomok Mezőségi íöszvá/gog G VARA ZAJ: Erdei löszvályog Szikes lösz Futóhomok /f Itullóporos réteg fekvője 4. ábra. Löszféleségek szelvénybeli helyzete és keletkezési kapcsolatai <Puzypa 4. Mecmo pacn0A0MceHUH Aeccoeudmtx epynmoe no cmeopaM u ceH3b MejKdy ux npoucxoMcdenueM Fig. 4. Position of loess types in the profilé and interrelations in origin a Tiszántúlon gyakori, mint az infúziós lösz át­alakulási terméke. Ha szikes és infúziós lösz érintkezőleg fordul elő, a szikes lösz térszíne alacsonyabb fekvésű (3. ábra). Az egyes löszféleségek jellemző szelvénybeli helyzetét és keletkezési kapcsolatait a 4. ábra szemlélteti. A vizsgálatok eredményei Összesen 32, különböző löszfajtához tartozó mintát vizsgáltunk. A vizsgált sajátságok: 1. Képlékenysógi és térfogat változási sajátságok (folyási határ, F %, sodrási határ, P %, plasztikus index, Pi %, zsugorodási határ, Zs %, telítési határ, T %, lineáris zsugorodás, Zs\ %.) 2. Szemcseösszetétel (mértékadó szemnagyság, D m mm, egyenlőtlenségi tényező, U). 3. Vízalatti viselkedés („50 %-os szétesés ideje", Sz 5 0, „teljes szétesés ideje", Szt). 4. Tömörségi tulajdonságok (hézagtényező, e, illetve hézagtérfogat, n %, térfogatsúly, y t/m 3). 5. Vegyi és ásványos összetételi sajátságok (mész­karbonát-tartalom, CaC0 3 %, vizes kivonat kémhatása, pH/HjO, DT A-vizsgálatok). Az eredményeket az 1. táblázat, külön a szem­cseösszetételi mérésekét az 5. és 6. ábra, a DTA­vizsgálatokét a 9. ábra tünteti fel. A szemcseösszetétel mérése hidrometrálással történt, 2 ml nátriummetaszilikát-diszpergens használata mellett. A szemcseeloszlási eredménye­ket tekintve, megállapítható, hogy valamennyi löszváltozat mértékadó szemnagysága — miként az korábbi vizsgálatok alapján is ismeretes a 0,02—0,1 mm-es, a talajmechanikai nevezék­tan szerinti homokliszt tartományba jut. A leg­több löszféleség mértékadó szemnagysága D m = = 0,045—0,055 mm, a homokos változatoké azonban többnyire 0,060—0,075 mm közötti. A száraztérszíni lösz és erdei löszvályog egyenlőt­lenségi tényezője többnyire U = 20 — 26, az átmeneti jellegű futóhomokos löszé azonban csak 6—14, míg a löszös futóhomoké a közönséges, jól osztályozott finom homokokéhoz közeli, 2 értékű. Megemlítendő, hogy a többi löszféleség egyenlőt­lenségi tényezőjének kiszámítására, minthogy a 24 órás ülepítési idő alatt az összeggörbe 10% alatti részét nem lehetett megállapítani, nem volt lehetőség. A szemcseeloszlási görbéket tekintve, meg­állapítható, hogy a száraztérszíni és infúziós lösz, továbbá az erdei és mezőségi löszvályog szemcse­összetétele közt lényeges — talajmechanikai szem­pontból értékelhető — különbség nincs. Az erdei löszvályog-minták átlagos agyag-iszap tartalma a száraztérszíni löszökénél kissé nagyobb. -Jelen­tős különbség mutatkozik a futóhomokos és szikes löszök esetében, előbbiek viszonylag durvább, utóbbiak finom, agyagszerű szemcsézetükkel kü­lönülnek el. A szikes löszök szemcseeloszlásában mutatkozó nagy agyagtartalom feltételezhetően két okra vezethető vissza :

Next

/
Thumbnails
Contents