Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Uherkovich G.: A Keleti-főcsatorna fitcrplanktonja Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 521 HMeeT paaMep 890—925-47—49 p HanpoTHB c pa3MepaMH BapneTaca 480—510-31—36 /t. Me>KAy npoinw OŐOJIOHKa KJieTKH 3T0H (J)OpMbI HMeeT TaKYK) >Ke CTpYKTypy, KaK H BapneTac, ee, yKpauiaioT panw TOMeK K0T0pbie NEPNOAHIECKH CJNIBAIOTCFL B KOPOTKHX 3ayceHnnax. Data on the Potamophytoplancton of the Tisza RiTer. IVOn the l'hytoplancton in the Eastern Main Canal By Dr. G. Uherkovich Irrigation is gaining increasing popularity in Hungárián ugrieulture owing to the oecurrence of extremely dry summer seasons. For supplying irrigation water to the agriculturally cultivated lands in the Great Hungárián Plains the Tisza River is of the greatest signifieanee. The Tisza River, the longest (960 km) tributary of the Danube River, conveys a considerable discharge of which a large part is stored by the Tiszalök Barrage. Water to the regions east from the Tisza River is carried by the Eastern Main Canal branching off from the headwater of the barrage. Over the Tiszalök backwater reach of considerable length the flow is extremely slow, almost of lalte character from the limnological point of view. This is reflected in the composition of alga societies there. Upon entering the Eastern Main Canal the flow is accelerated with a resulting 'change in turbulence conclitions. Alga societies in the Eastern Main Canal are subjected to changes over the first few kilometres already, both in their quantitative and qualitative composition, and tho potamic character starts to dominate. This becomes especially pronounced in summer irrigation periods, i. e., when greater flows are carried by the canal. Oualitative and quantitative variations aro illustrated in the accompanving tables. From among the organisms dealt with taxonomically and oecologicallv in the paper (for their detailed list see the Hungárián text) one proved to be a novelty : Closterium pritehardianum Arch. var. oligo-punctatum Roll f. maximum Uherkovich, nova forma. In contrast to the 480—510x31—36 /t dimensions of the variety this form is of 890—925x47—49 p. dimensions. Otherwise the sculpture of the cell wall of the form is the same as that of the variety, it is decorated by a row of points, which merge to shorter crests over short sections. (Folytatás az 510. oldalról) 2. Ipari célokra felhasznált vizek elvezetésének problémái, beleértve a töménység-különbség hatását. Ezalatt a folyókba, befogadókba és tengerek partmenti övezetébe történő ipari szennyvizek és melegvizek elvezetését értjük. Nincsenek kizárva az elméleti kutatások, ha a*ok kapcsolódnak gyakorlati feladatok megoldásához. 3. Nyiltmedrű, nem állandó hozamú vízfolyások kérdései a) A mederkeresztszelvény hatása („szabálytalan" keresztszelvény, árvízi meder) b) Hullámképződés nagy víztömegek bevezetése esetén, hullámok a bevezetés helyén és után c) A folyammeder deformációjának előrejelzése (és az ezáltal keletkező megváltozott viszonyoké) d) Az időszakos vízfolyásokban levő hidraulikai ellenállások összehasonlítása az állandó vízfolyások ellenállásával. 4. Rugalmasságiam kérdések. A szerkezet rugalmasságának hatása az esetleges rezgések keletkezésére, beleértve a műtárgyak, szerkezeti részek rezgéseit is. (A csövekben levő kosütés nem kerül tárgyalásra.) A szemináriumok tematikája 1. Alacsony hőmérsékletek hatása a folyók és tározók áramlási viszonyaira, beleértve a jéggel kapcsolatos problémákat is. 2. Szivárgás háromfázisú közegben. 3. Hordalókszállítással kapcsolatos kérdések, kiterjesztve a tenger part menti övezetére. 4. A vízgépek szerkezeti elemeire gyakorolt vízerőhatás (külön figyelem fordítantó az építéssel és üzemeléssel kapcsolatos kérdésekre). Előadás tartására vagy a szemináriumon való hozzászólásra az alábbi címen kell jelentkezni: Leningrád K-64, Gzsatszkajau 1. (a VNIIG tudományos titkáránál.) * Érdekes és nagyon tanulságos vizsgálatokat végeztek Bulgáriában a George Dimitrov völgyzárógát alatti szivárgásra vonatkozóan folyó év augusztusában és szeptemberében. A bolgár szakemberek a Lengyel Tudományos Akadémia gdanski Hidraulikai Kutatóintézete izotóplaboratóriumának vezetője, Makowski J. közreműködésével, radioaktív izotopok segítségével ellenőrizték a gát alatti gránitrétegen keresztül kialakuló szivárgás folyamatát. A vizsgálatok eredményeit, amelyek számunkra is tanulságosak lehetnek, pár hónapon belül szándékoznak közreadni. ö. G. A csőkutas öntözés tapasztalatai. (Szerkesztette : Dr. Fekete István.) Mezőgazdasági kiadó, 1964. (II. kiadás, 216 o„ 53 ábra, 20 tábl., 58 irod.)

4 1959-ben viszonylag rövid idő alatt ismerkedett meg a közvélemény a csökutas öntözéssel, s ez az öntözési mód —- a körülötte kialakult viták ellenére — meglehetősen hamar elterjedt az egész országban. A könyvelső kiadása még csak a Bács-Kiskun megyei tapasztalatokról számolhatott be 1961-ben, második kiadása viszont már az ország nagyobb területeire vonatkozóan tehetett megállapításokat a múltbeli, a jelen és a jövőbeli helyzetről. A Hidrológiai Közlöny olvasóinak különös érdeklődésére tarthat számot, hogy a könyv legfontosabb vízföldtani megállapításait néhai dr. Sümeghy Józsefnek folyóiratunk 1950. évfolyamában megjelent ,,Hidrológiai tanulmány a Duna-Tisza köze ipari- és ivóvíz ellátásának kérdéseiről" c. dolgozatának adataival alapozta meg. Értékes táblázatos kimutatásokat találhatunk a könyvben hazánk öntözött területeinek, az öntözött növényeknek és az öntözési módoknak megoszlásáról, a felszín alatti vizek felhasználási arányának növekedéséről, a vízkémiai és öntözésüzemi feltételekről. Mindezekből látható, hogy a szerzők a mezőgazdasági gyakorlat sürgető, és a kutatás, valamint a tervezés által alig követhető igényeit kívánták kielégíteni. A kútépítési technológiák ismertetésében ós néhol más helyeken is éppen ezért nem is tartottak igényt „sem a műszaki tökélyre, sem a toljességre". Nagy érdeme viszont a könyvnek, hogy egyes műszaki és vízföldtani kutatási eredmények alapján a csőkutas öntözések fejlesztésének hazai lehetőségeit reálisan, de mégis előremutatóan röviden áttekinti. A mezőgazdaság szakemberei — jóllehet új és erősen fejlődő ismeretek terjesztéséről van szó — ebben a tárgykörben már jónéhány kidványt útjára bocsátottak. Maguk a szerzők utaltak e művükben a legfőbb műszaki kérdéseknek még nem mindenhol teljes kidolgozottságára, s egyes helyeken ők is kénytelenek voltak a hazai gyakorlatban ugyan kialakult és használatos, azonban már nem feltétlenül a legfejlettebb kútépítési vagy öntözésüzemi eljárások ismertetésére szorítkozni. Ez a körülmény ráirányítja a figyelmet a műszaki kérdések vizsgálatára, megoldására, és a már megoldott nagyszámú kérdés összefoglaló közzétételére. Vágás István