Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Stehlik Béla: A „Gömöri karszt” csehszlovák szakaszáról Magyarország területére átfolyó vízmennyiség

Stehlik B.: A Gömöri karszt csehszlovák szakasza Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 507 J ELMAGYARA2ATJOSVAFO '////

z Neogen „kavics formáció" o AGGTELEK AHuvium rriasz meszko Werfeni rétegek 1. ábra. A Gömöri-learszt keleti szakaszának vázlatos geológiai térképe Ouzypa 1. reoAozutecKan cxeMa eocmonnozo ytacmKa ,,Kapcma r3M3p" Abb. 1. Schematische geologische Karte des östlichen Teils des Karsts von Gömör sen elhomokosodik. A kvartér vastagsága — kereken — 5—15 ni között változik. c) A jelzett terület, amely részben a Hernád, részben a Sajó vízgyűjtőterülete, karsztos és nem karsztos képződményekből áll. A belőle származó fajlagos vízhozamot kb. 0,62 l/s. km

2-rebecsüljük. A vízgyűjtőterület nagysága — Perin, Kavecany, Henclova, Krasnahorská Dlhá Lúka, Slavec, Kecovo községek és a csehszlovák—magyar határ Aggtelek—Hidvégardó közötti térségében — kereken 1350 km

2. A terület vízhozama tehát Q = 1350 km

2 • 0,62 l/s-km

2 = 837-0 1/s-ra tehető. Ebből a vízmennyiségből jelenleg csupán a somodii (drienoveci) vízművet tápláljuk 1962 óta, amely átlag mintegy 200 l/s vízmennyiséget szállít Kassára, míg további 100—135 l/s vízmennyiséget a tornai tó forrásaiból előreláthatóan 1967. év után táplálunk ebbe a hálózatba. A jelzett tó vizének 1964 áprilisában történt leeresztése után esedékes a tavat tápláló források tüzetesebb vizsgálata. A Gömöri karszt keleti szakasza leiszíni és forrásvizeinek jellemző adatai Az 1. táblázatban a Gömöri-karszt keleti szakaszán ez idő szerint megfigyelés alatt álló patakok és források jellemző adatait ismertetjük. A Gömöri karszt feltüntetett forrásai közül a következők esnek a Bódva vízgyűjtőterületére : Drienovec, Debrad, Jasov, Medzev, Túrna nad Bodvou, Vcelára, Hrusov és Háj. Ezeknek a forrásoknak az együttes minimális vízhozama : 275,4 l/s. A jelzett értékhez hozzászámítva a Túrna és Blatnica (Zádiel) patakok feltüntetett vízhozamát is (50 és 53 l/s) : összesen 378,4 l/s érték adódik. Az előbbi táblázatban a Bódva-patak minimális vízhozama az 1950. évi adatok alapján 300 l/s-ben jelölhető meg. A Bódvát tápláló források és patakok összes minimális (378,4 l/s) és a Bódva feltüntetett vízhozama (300 l/s) közötti eltérést a Szádellő (Zádiel) községben megfigyelt Szádellői patak (Blatnieai patak) adatai okozzák. A jelzett patak ivóvízként való felhasználása a legutóbbi időkig ugyanis nem jött számításba, tekintettel a „Szádellői völgy" turisztikai védettségére és jelentőségére. Ezért nem került sor a Blatnicai patak rendszeres megfigyelésére 1963-ban sem és a táblázatban feltüntetett 53,0 l/s érték, három ellenőrző méfés közül, mint a legkisebb adatot szolgáltatót vettük figyelembe. Tájékoztatásul megemlíthető még, hogy a Blatnicai patak 1964 márciusában végzett ellenőrzésekor kitűnt, hogy a jelzett patak vize — teljesen elapadt. A táblázatban feltüntetett többi forrás (10— 14), már a Sajó vízgyűjtő területébe tartozik és együttes minimális vízhozamuk 93,6 l/s. Abban az esetben, ha további meggondolásoknál figyelembe akarjuk venni a Gömöri karsztnak a Magyarország határmenti szakaszáról elfolyó felszíni vízmennyiséget is, úgy megállapíthatjuk, hogy a Tornanádaska, Bódvaszilas, Szögliget, Szín, Színpetri, Jósvafő, Aggtelek és a határszakaszok által bezárt terület nagysága — kereken — 90 km

2. Az általános összehasonlítás céljából, a csehszlovák területre vonatkoztatott szá-