Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
11. szám - Dr. Boros János: Konvektív áramlások víztisztító reaktorban
Boros J.: Konvektív áramlások víztisztító-reaktorban Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 505 A (2—7). A maximális különbség 0,18 C°. Az 57 különbség negatív, 38 pozitív, tehát itt az északi oldal az esetek többségében melegebb. A (4—8). A különbségek előjele 88 esetben negatív, 14 esetben pozitív. A legnagyobb különbség 0,18 C°. Az északi oldal tehát melegebb. A (3—9). 68 különbség negatív, 41 pozitív. A legnagyobb hőmérsékletkülönbség 0,18 C°. Északi oldal tehát ez esetben is melegebbnek bizonyult. Összefoglalás A mérési adatok alapján megállapítható, hogy a reaktor napos oldala környezetében a víz dem melegszik fel, tehát az iszapfüggöny felemelkedésének nem ez az oka. — Megállapítható, viszont, hogy a reaktorban levő alsóbb vízrétegek sok esetben melegebbek, mint a magasabban fekvöek és ez a jelenség már összefüggésbe hozható az iszapfüggöny felemelkedésével. Az éjszaka folyamán az iszapfüggöny nem emelkedik fel, de ekkor az alsó vízrétegek hidegebbek is. Befejezésül megemlítem azt a lehetőséget, amely a reaktorban levő vízmozgások további tanulmányozására fennáll : a vízmozgások sebessége termisztoros mérőhíddal mérhető. — Ilyen méréseket a reaktorban eddig nem végeztünk. Tekintettel arra, hogj a függőleges irányú vízmozgások egy része a hőmérséklet-különbségek miatt lép fel, a Kísérleti Fizikai Intézetben kidolgozott módszer alkalmazható esetleg jeladó spirális nélkül. — Ilyen mérések elvégzése további adatokat szolgáltathatna a reaktorban fellépő és zavarokat előidézhető vízmozgásokról. * A mérésekhez, valamint a berendezések kalibrálásához Szabó Piroska egyetemi adjunktus és Mócza István laboráns nyújtott segítséget. A műszerészi munkákat Pétervári Endre végezte. A Mélyépítési Tervező Vállalat részéről az előkészítést, mérést és értékelést hathatósan támogatta Nagy L. Dénes osztályvezető, Szakáll Kálmán és Nyilassy Miklós mérnök, a Budapesti Vízművek részéről pedig Abos Brúnó főtechnológus. H3MEPEHHE PACnPEflEJlEHHfl TEMÜEPATyPbl B BOflOOMHCTHTEJlbHOM PEAKTOPE fl. Eopoui KaHfl. (j)H3HMeCKHX HayK B peaKTope rioBepxHOCTHoro Bono3a6opHoro CoopyweHHíi u EyrianeuiTe nepHoavmecKn HaöjnoflaioTca nepeöoH B paőoTe RJIABHBIM 0öpa30M B >xapKnx JieTHHX flHflX. Hjl CepHOKHCJIOrO ajnOMUHHfl, «03HpOBaHHoro K BOjje, nonaflaeT B peaKTop H BcnjibiBaeT noini AO nOBepXHOCTH BOflbi. Ifejibio STOÍI paöoTbi HBJIHCTCH pacKpbiTHe npHTOHbi ^BHWCHHH. OKa3ajiocb HeoöxoanMI>IM 3aMepmb B Hei<0T0p0M ceiemiH peaKTopa pacnpedejieuue meMnepamypbi eodbi. riepB0Ha<MJibH0 npencTaBJuuiocb ncTOJiKOBaTb npnHHHbi 3THX nepeöoeB TaKWM 0öpa30M, MTO CTopoHa peai<Topa BecbMa CHJibHo norpeBaeTCH cojmueM H TeM caMbiM BBI3BIBAETCH nepeőon B paőoTe. H3Mepenne NPOBOAHJIOCB B peaKTope, noflBepraBineMCH CHJibHenmeMy norpeBy M3JiyMeHneM cojiHua. TeMnepaTypa n3MepíiJiacb c noMOmblO TepMHHeCKHX OJieMCHTOB >KeJie30K0HCTaHTaHa C TOMHOCTbK) 0,02 U,°. no H3MepeHHHM BbiacHHjiocb, HTo nepeöoii B paŐOTe He^b3H oö-bjicHHTb TeM, MTO CTopoHa peaKTopa noflBepraeTCíi cmibHOMy AeiícTBHio cojmeMHbix jiyMeií. ÜPHMHHOH B03HHKai0mnx nepeöoeB HBJIAETCÍI TO, MTO e nerriHue ÖHU nonadawufan e peanmop eoda uMeem meMnepamypy, npeebtwawu)yw meMnepamypu HaxodmyeücH maM eodbi. 3TA 6onee Tenjia^i Boaa BBOAHTCH B HH>KHK)k> MACTB peaKTopa, KOTopan orryaa flBHweTCH BBepx no (})H3MMeCKOH NPHHHHE. HOMHBIE H3MepeHHH A0Ka3ajiH, MTO TeMnepaTypa BOflbl, BBOflllMOH HOHbH), JlBJIfleTCH ÖOJiee HH3KOH. ^anbHeftuiHe H3MepeHHH TOMHO fl0Ka3biBai0T xapaKTep npooTpaHCTBeHHoro pacnpeflejiemifl CK0p0CTn ABH>KeHHH B peaKTope. Measurement of Temperature Distribution in a Water Purification Reactor By J. Boros Candidate of Phys. Sc. In the Graver reactor of the Budapest Surface Diversion Plánt operational troubles could be observed from time to time, especially on hot summer days. The aluminium-sulphate slurry added to the water entering the reactor rose almost to the surface. — An investigation into the causes of this movement was the aim of the present study. It was found necessary to determine by measurement the distribution of water temperatures in a verticai section of the reactor. Originally the troubles were assumed to be due to solar radiation heating the side surface of the reactor. Measurements were carried out in the reactor most exposed to sunshine and temperatures were observed with iron-const.antane thermocouples to an accuracy of 0.02 Centigrade. As rgvealed by the results obtained intensive solar radiation cannot be blamed for the operational troubles. These could be traced back rather to the fact that the temperature of water entering the reactor on a hot summer day is higher than that of water already inside. Water is admitted to the reactor at the bottom and an upward current is thus created. Measurements at night showed the incoming water to be cooler. Further measurements are contemplated to determine accurately the distribution of flow velocities within the reactor.