Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Juhász József: Magyarszék környékének vízföldtana

HIDROLOG1AI KÖZLÖNY 44. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 49—96 oldal Budapest, 1964 február HIDROGEOLÓGIA Magyarszék környékének vízföldtana Dr. JUHÁSZ JÓZSEF* a műszaki tudományok kandidátusa Bevezetés Komló alig 4000 lakosú bányászközség, a felszabadulás után fontos szocialista várossá fejlődött. A ma már majdnem 30 000 lakosú városnak igen nagy nehézséget okozott a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz beszerzése. Már 1947—48. években dr. Vitális Sándor javaslatára és kitűzése alapján megkezdték az első úgynevezett „Budafok Mánfai Vízmű" kutatását és néhány fúrást Ligeten dr. Wein György vezetésével. Az onnan beszerezhető víz azonban hamar kevésnek bizonyult ós felmerült a Mohács—pécsi vezetékről odaszállítandó napi 10 000 köbméter víz szükségességének gondolata. A rendkívül drága víz helyett azonban először mégis a környékbeli vízbeszerzéseket vizsgálták meg. A kutatás irányítását ekkor a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat vette át, s hamarosan kibontakozott a ,,Liget—Oroszlói Vízmű", majd az ,,Oroszlói Vízmű" képe. A fenti munkálatokkal egyidőben a vállalat irányításával folytak a felújítási munkálatai a Mecsek híres fürdőhelyének, Sikondának is. Mindezek a munkák kiterjedt vízföldtani kutatást tettek szükségessé. A kutatást a költségek kímélése érdekében úgy végeztük, hogy az eredményes kutatófúrást mindjárt végleges kúttá képeztettük ki. Az ilyen módon készült több mint 10 000 méter fúrás adatait használtuk fel a már korábbi fúrások és irodalmi megállapítások mellett, a jelenlegi tanulmány elkészítéséhez.** A tanulmányban a Komló—Mecsekpölöske— Liget—Oroszló—Magyarhertelend—Malomhegy— Budafa -Komló közötti terület vízföldtani viszo* Vízügyi Tervező Iroda, Budapest. ** A jelentős kutatómunka irányításában Deák István geológusmórnök és Oridi Papp László vett részt, a laboratóriumi feldolgozást Chambre Attiláné végezte. Körültekintő, gondos munkájuk nagymértékben hozzájárult a kutatás jó eredményeihez. Az L. 14 fúrást a Komlói Szénbányászati Tröszt végezte Hegybíró Béla bányamérnök osztályvezető személyes irányításával. A fúrás anyagának átengedéséért ezúton is köszönetet mondunk. A munka beruházója egy ideig a Komlói Szénbányászati Tröszt volt, majd a Komlói Beruházási Vállalat lett. nyait vizsgáljuk, de egy pillantást vetünk az Oroszló—Tekeres — Orfű —Malomhegy—Magyarhertelend—Oroszló közötti területre is. Ilegységszerkezet A Mecsek hegység szerkezetalakulásával részletesen foglalkozott a legújabb időkben dr. Wein, György. Megállapítja, hogy a hegységben először a triász-jura határán fenékingadozásban jelentkezett hegységképző erő. Véleménye szerint a jurában végig csak függőleges irányú mozgások, fenékingadozások voltak. Az első enyhe felboltozóHással és alárendeltebben töréssel járó hegységképző fázis csak a jura után jelentkezett az alsó krétában. Az alaphegység fő gyűrődést szakaszát Wein az alsó kréta időszakra teszi. Ekkor az ÉK DNy-i csapású gyűrődések elég erősek voltak és a D-ről kapott nyomóerő következtében ÉNy felé irányuló átbuktatást, valamint feltolódásokat eredményezett. A már összetört rögök további mozgása, a helvétben kezdődött és a szarmatában volt a legerősebb. A törések mentén történő szakaszos süllyedő ciklust az alsó pannon egyenletes rétegsora takarja el. Az alsó és felső pannon között — részben még a felső pannon alatt is — jelentkezik a Mecsekhegység második, igen erős hegységképződési fázisa. Az északi pikkely ekkor tolódott rá a délire Nagymányok -Magyaregregy területén, É-ról D. felé. Ez a rhodani hegységképződési ciklus nyomta rá bélyegét a vizsgált területre. D-feló ható nyomóerő a miocén fedőhegységet erős öblözetekbe gyűrte kb. Magyarszék központtal. A pannon után egészen napjainkig jelentkeznek kéregmozgások területünkön, amelyeket dr. Wein György, dr. Szabó Pál Zoltán, dr. Vadász Elemér egyaránt kimutatnak s egyes helyeken mi is tapasztaltunk. Vizsgálataink során a triász alaphegységben egy Mánfa-ligeti tengellyel nyomozható északnyugat felé lejtő tengelyű gerincet sikerült kimutatni. Ez a gerinc a fúrási adatokból rekonstruál-