Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Béltelky Lajos: Az 50°C-nál melegebb hévízfeltárási lehetőségek hazánkban

490 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. Bélteky L.: Hévízfeltárási lehetőségek hazánkban mert az 1500 m alatti rétegek kevés vizet adtak s emiatt az 1100—1326 m között levő 5 kisvastag­ságú réteget is be kellett kapcsolni a vízszolgál­tatásba s a vízhozamot még így sem lehetett 500 l/p fölé emelni. Minthogy a 2. táblázatban szereplő kutak kör­nyékén lefúrt nagyobb mélységű szénhidrogén­kutató fúrások földtani és geofizikai szelvénye szerint a két pannon határa e területeken 2000 m körüli mélységben helyezkedik el, a vízkutató fúrások bemutatott szelvényeiből elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a homokosodás mérve a felső pannonban is nagyon különböző és nem min­denütt annak alsó szakaszán vannak a legjobb víz­tartók, hanem valamelyik felsőbb szintben. Hiába van a tiszántúli sűrűn csíkozott terület keleti, békési részén pl. kb. 2000 m mélységben a felső pannon feküszintje, a területre eső Gyulán és Békéscsabán az eddigi három fúrás egyikével sem sikerült az üledékvastagság és a gg értéke alapján már 1700 m-ből jogosan várt 80 C° hőmér­sékletű vizet feltárni. Ez — szerintem — első­sorban a kutak kicsi vízhozamára, az pedig a kis­számú víztartóra s azok kedvezőtlen kifejlődésére vezethető vissza. További oka lehet a kicsi vízhozamnak az is, hogy a víztartók túlságosan apró szemcsézetűek és kötöttek, tehát a porózus rétegeknek rossz az áteresztő­képessége. Ilyen kedvezőtlenek a kőzet fizikai jellemzői a két pannon határán települt víztartók­nak — az eddigi hévízfeltárások során szerzett tapasztalatok szerint — nemcsak a békési süllye­déken, hanem a Dunántúl területén is (pl. Győr, Szombathely, Kaposvár). Jelentős a szerepe ezeken kívül a kutak vízhoza­mának kialakulásában a rétegnyomásnak, a víz gáztartalmának és a fúrási hely tengerszint feletti magasságának is. Láthatjuk tehát, hogy a hévízfeltárási lehetőség­nek a felső pannon fekümélysége alapján való ábrá­zolása is csak nagyvonalú tá jékozódásra használható fel, mert a szóbajöhető területek egyes részein túlsá­gosan optimista képet nyújt a hévizek hőmérsékletét illetőleg. Lehetnek viszont lokális gg anomáliát mutató területek is, feltételezhetően a mély szer­kezeti törésvonalak, vetők mentén, ahol a fúrások a szintvonalas térkép (1. ábra) alapján várhatónál több és melegebb vizet eredményeznek (pl. Tisza­kécske, Tiszaföldvár, Hajdúnánás, Végegyháza stb.). A térkép mindezek dacára — véleményem szerint — főleg regionális tervezésnél elég jó tájékoz­tatást nyújt. Azt hiszem, legjobban bizonyítja a térkép használhatóságát, ha a jelenleg is üzemben levő, 50 C°-nál melegebb és 200 1/p-nél több vizet adó kutakat feltüntető térképre felrajzoljuk az 50 C° hőmérsékletű víz feltárási lehetőségét határoló szintvonalat (10. ábra). Az 1963. július l.-i helyzet szerint 66 db hévizes kút felel meg ezeknek a fel­tételeknek t Borsod-Abaúj-Zemplén / Szabolcs-Szatmor G gőr-Sopr on Komarom Veszprem Bekes Bács-Kiskun Tsongrati1 Baranya 56^58 l Je/magga razof: 1 (A III. táblázatsorszama) ° Kút ne Ige e SO C°-nál melegebb hévíz fel tér ás ár a alkalmas terü­V" lelet határoló szintvonal 10. ábra. Hazánk 50 C°-nál melegebb és 200 l/p-nél több hévizet termelő klítjai <Pue 10. Kosiodifbi mepMaAbHbtx eod e Benapuu c deőumOM 6oAee 200 A/MUH U C meMnepamypoü eodbi csűrne 50°C Abb. 10. Thermalwasserbrunnen Ungarns mit einer Ergiebigkeit über 200 lit/Min und einer Wassertemperatur über 50° C

Next

/
Thumbnails
Contents