Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr. Miháltz István–Mucsi Mihály: A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája

464 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Miháltz I.—Mucsi M.: A kiskunhalasi Kunfehértó Kiskunhalas Szelrenyvonal 1. ábra. Helyszínrajz A. 1: a karbonátiszap felszínalatti elterjedése ; 2 : a meszes, karbonátiszapos rétegek felszínalatti elterjedése. 3 : A legfelső löszréteg felszínének Adria fölötti magassága. It. a tó recens üledékei : 1 : apróBzemű homok, 2 : uralkodólag finomhomok, 3 : uralkodólag finomhomokos osztályozatlan kőzetliszt A karbonátiszap ennél fiatalabb, tölgy-korú. Színe fehér, szürkésfehér, legfeljebb gyengén humuszos, szerkezetet nem mutat, száraz állapotban laza, szétmorzsolható. A szemcseösszetételi vizsgálatok alapján a környező terület valamennyi üledékfajtáját tartalmazza, az eolikus származású üledékeknél osztályozatlanabb (6—7. ábra). — A HCl-ben oldhatatlan rész az eredeti anyagnál feltűnően durvább, ebből következtetve a karbonát Abb. 1. Lageplan A.1: unterirdische Ausdehnung des Karbonatschlamms ; 2: unterirdische Ausdehnung der kalkigen und karbonatschlammhaltigen Schichten ; 3 : Meereshöhe der Oberfláche der obersten Lőssschicht. B. Rezente Seesedimente : 1 : üTleinkömiger Sand, 2 : vorherrschend Feinsand, 3 : vorherrschend ungeordetes Steinmehl mit Feinsand anyag uralkodó részét a finomabb frakciók adják (agyag, kőzetliszt). Korábbi vizsgálatok szerint [9, 16, 23] a karbonátiszap a Duna—Tisza-közén nem mutat általános törvényszerűséget sem a vegyi összetétel, sem a képződéses körülményeit tekintve. Karbonáttartalma 30—90% között változik. Makroszkópos meghatározásnál viszont igen jellemző tulajdonsága fehér színe, ami változó összkarbonát-