Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr. Kovács György: Helyi szivárgási ellenállások a talajvizet tápláló és megcsapoló csatornák közvetlen környezetében

452 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Kovács Gy.: Helyi szivárgási ellenállások 10. ábra. Grafikon a csatornák környezetében kialakuló helyi szivárgási ellenállás meghatározására 0uaypa 10. rpatputc ÖAH onpedejienusi Mecmubtx (puAbmpatiuoHHbix nomepb e OKPYJKHOCMU KÜHCLAOB Fig. 10. Graph for delermining local seepage resistances in the vicinity of 1 canals a — dimenzió nélküli változóra a következő im­H plieit kifejezést kapjuk : 2-^—1 Af^Y+l Ah H _ H In 2 1 kH S_ H A három dimenzió nélküli változó I —: —: -0— \ H H kH kapcsolata nagyon bonyolult közvetlen szá­mítások elvégzésére, azonban alkalmas kisegítő grafikonok készítéséhez. Ilyen grafikont mutat be a 10. ábra, amelynek harmadik térnegyedében az A jelű görbe jellemzi a talajvizet tápláló csa­tornák környezetében kialakuló helyi veszteséget. A grafikont úgy szerkesztettük meg, hogy a feje­zet bevezetőjében leírt fokozatos közelítés lépéseinek megfelelően tudjuk azt használni. Amint elmondottuk, először felveszünk egy közelítő veszteséget, amelynek ismeretében meghatározzuk a második áramlási sza­kasz közelítő kezdeti potenciálját (h). Ennek segítsé­gével számítjuk az itt áramló vízhozamot. így már lehetőségünk van arra, hogy a grafikon két független változójaként felvett dimenziónélküli csoportot ; számítsuk, majd ezekből a grafikon segítségével a „ , Ah függő változónak választott — értéket meghatározzuk n H és ezzel ellenőrizzük, vajon a felvett közelítésünk megfelelő volt-e. 3. A javasolt eljárás ellenőrzése Az elmondott eljárás gyakorlati végrehajtását bemutató számpéldákat úgy választottuk meg, hogy azok egyben az eljárás ellenőrzésére is alkal­masak legyenek. Vizsgáljuk először egy olyan laboratóriumi üvegcsatornában megépített csatornaszakasz szi­várgását, amelynek víztükörszélessége S — 60 cm. A vízvezető réteg vastagsága a csatorna vízszintje alatt H = 94,5 cm, anyaga homok, amelynek mértékadó szemcseátmérője d 1 0y o = 0,13 mm, egyenlőtlenségi tényezője U — 2,4 hézagtényezője 39,5%, szivárgási tényezője k = 1,7 X10~ 2cm/sec. A homok maximális kapilláris emelőmagassága a megfigyelések szerint hkmax = 28 cm, a telített kapilláris zóna magassága pedig meghaladta az 5 cm-t, és megközelítette a 8 cm-t. Ennek alap­ján reálisnak tartjuk a hko — 8 cm felvételét, amivel számolva az 5. ábraként közölt grafikonból S „ 85 cm értéket határozhatunk meg. Az üvegmedence szélessége 28 cm, hossza pedig, amelyben a szivárgási rendszer fele volt beépítve (a csatorna szimmetria tengelyétől az egyik oldalon elhelyezkedő megcsapolási szel­vényig) 380 cm volt. A kiindulási szelvény távol­sága a szimmetria tengelytől a (4) egyenlet szerint K = S 0 = 85 cm,

Next

/
Thumbnails
Contents