Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr.Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium programja

440 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium a műszerek, az észlelési és adatfeldolgozási módszerek, továbbá az adatközlés rendszerének tipizálása, szabványosítása vagy egységesítése, ill. ezzel kapcsolatban észlelési és mérési stb. utasítások és kézikönyvek szerkesztése és kiadása ; a szakember-képzés, ill. továbbképzés megoldása alsó-, közép- és felső fokon egyaránt, különböző típusú tanfolyamok révén, ösztöndíjas helyek szervezésével és tanulmányúti segélyekkel, végül a rendszeres tapasztalatcsere biztosítása kongresszusok rendezésével, munkabizottságok alakításával és munkájuk eredményeinek kiadásával. Természetesen meg kell különböztetni az egyes országok igényei szerint összeállítandó nemzeti programokat, a nagyobb természetes területegységekre, —- elsősorban a nagy folyamok vízgyűjtőterületére, — kiterjedő és csak több ország összefogásával megvalósítható regionális programokat, és a nagy terv végrehajtásában résztvevő valamennyi országot érintő, — általában elméleti hidrológiai kutatási feladatokból álló — nemzetközi programot. Ez utóbbinak a megvalósítása főként a hidrológiai kutatásban élen járó országok hidrológusaira vár, akiknek evégből nemcsak az ésszerű munkamegosztást kell megtervezniük, hanem figyelembe kell venniök a gazdasági erőviszonyokat is. A természet változó jelenségeinek megfigyeléséhez tíz esztendő nagyon rövid idő. A glóbus hidrológiai szempontból „fehér foltjait" tekintve, valóban a minimumot jelenti. Az élen járó országok hidrológusaira már a Decennium kezdeti szakaszában rendkívül nagy munka vár, hogy ezeken a területeken erejük teljes latbavetésével megrövidítsék a „felfutás" idejét. A Hidrológia Nemzetközi Évtizedének munkaterve A Decennium tudományos programjának vázlata, amely a feladatokat a hidrológiai körfolyamat egyes fázisai szerint csoportosítja, — kivonatosan — a következő : 1. VÍZMÉRLEG VIZSGÁLATOK 1.1 Alapvető észlelések 1.1.1. C s a p a d é k 1.1.1.1 A csapadékmérő állomás-hálózat^ bizonyos számú állomását a Hidrológiai Decennium Állomásáld kell kijelölni, a lehetőség határéig a meglevő állomások közül. A Decennium állomásain észlelt adatokat rendszeresen ki fogják adni nemzeti és regionális szinten. Utat-módot kell találni arra, hogy kellő műszaki segítséget nyújtsanak azoknak az államoknak, amelyeknek a tőlük megkívánt erőfeszítésekhez szükséges anyagi eszközök nem állanak rendelkezésére. 1.1.1.2 Különleges súlyt kell vetni a hóesés, a hóréteg vastagság és a vízegyenértékek mérésére szolgáló műszerek és módszerek fejlesztésére. 1.1.1.3 A csapadók földrajzi eloszlását befolyásoló tényezők vizsgálata a különféle éghajlatú vidékekre jellemző vízgyűjtőterületeken, sűrűbb csapadék mérőhálózattal és lehetőleg radarral. 1.1.1.4 A csapadók sokévi ingadozásainak tanulmányozása. 1.1.1.5 A szükséges anyagi eszközökkel rendelkező országokat fel kell hívni, hogy rendszerezzék az eddig összegyűjtött csapadékadatokat, és hegyes vidékeken indítsák meg a kutatást a ferde síkban fekvő felfogófelületű csapadékmérőkkel. 1.1.1.6 A hidrológiai vizsgálatok megkönnyítése érdekében erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szinoptikus állomások számát meghaladó állomásról közöljék a 24-órai csapadékmennyiségeket és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a csapadékíró-műszerek 24 óránál rövidebb időtartamokra, vonatkozó leolvasásait is közreadják. 1.1.1.7 A csapadék intenzitása és tartama közti összefüggést ábrázoló görbék és az intenzitás, tartam, területi kiterjedés és gyakoriság összefüggését szemléltető térképek szerkesztése minden olyan államban, ahol ez gyakorlatilag kivihető. Ha erről nem lehet szó, a kis gyakoriságú 24-órai csapadékok térképének elkészítése. 1.1.2 Párolgás 1.1.2.1 Szabványos párolgásmérő felszerelés kifejlesztése az állomások különböző kategóriái számára, a legegyszerűbbtől a legfelsőbb rendűig. A tagállamokat fel kell kérni, hogy végezzenek a különféle műszerekkel összehasonlító vizsgálatokat. Nem szabad elhanyagolni a párolgást megszabó külső tényezők számbavételét. A felsőbbrendű állomásokat be kell rendezni a felszínhez közeleső légrétegben végbemenő turbulens páracsere vizsgálatára, és a sugárzás meghatározására szolgáló meteorológiai észlelésekre. 1.1.2.2 A nyílt vízfelületek párolgásának mérésére szolgáló észlelő-hálózatok kialakítása a különböző természetes környezetek befolyásénak vizsgálata céljából. 1.1.2.3 Mindazon párolgást érintő tényezők mérése, amelyek szerepet játszanak a vízmérleg alakuláséban, — olyan kísérleti vízgyűjtőkben, amelyekben a mérleg többi tényezőjét pontosan mérik. 1.1.2.4 A meglevő vagy új képletekkel számított és a hálózatban észlelt adatok összehasonlítására, irányuló vizsgálatok előmozdítása. 1.1.2.5 A hegyes vidékek levegő-hőmérséklet-mérő hálózatának kialakítása, hogy ez is segítse a csapadók alakjára (szilárd és folyékony), a hóolvadásra és a párolgásra vonatkozó kutatást. 1.1.2.6 A súlymórés elvére alapított és egyéb típusú liziméterek beállításának elősegítése, a vízmérleg vagy egyes elemei számításának megkönnyítése érdekében. 1.1.2.7 A hálózat állomásain és a lizimótereken mért párolgás-adatok közreadása. 1.1.2.8 Nagy tavakra ós tározómedencókre vonatkozó vízmérleg-számítások előmozdítása minden esetben, ahol a körülmények megengedik. Az eredményeket egybe kell vetni a szóbanforgó tározón vagy tározó mellett elhelyezett párolgásmórő kádakon mórt adatokkal és a klasszikus képletek adta eredményekkel. 1.1.3 Felszíni vizek 1.1.3.1 A hálózatok nyújtotta adatok minőségének javítása terén törekedni keli mind pontosabb és megszakítás nélküli vízállásészlelési sorokra, mind a vízhozamgörbék megbízhatóságának fokozására (különösen az árvizek ós a kisvizek tartományában), végül az állomások számának szaporítására. A minden egyes állam területén kijelölendő Decennium-Állomásokat általában a fennálló hálózat állomásai közül kell kiválasztani. Észleléseiket, országos illetve regionális szinten, az egész tízéves időszakon át lehetőleg rendszeresen közre fogják adni. 1.1.3.2 Jellegzetes övezetekben kijelölt különböző nagyságú vízgyűjtőterületek rendszeres vizsgálata a lefolyást befolyásoló különféle tényezők hatásának megvilágítása céljából. 1.1.3.3 Deltavidékek és tengerparti vagy árapályhatásnak alávetett folyamszakaszok hidrológiai vizsgálatának elősegítése. 1.1.3.4 Az államokat ösztönözni kell legalább a legfontosabb állomásokon olyan műszerek felállítására, amelyek lehetővé teszik az észlelési adatok gépi feldolgozását. 1.1.3.5 Az éghajlati változásokra ós — amennyiben ez lehetséges — az elmúlt három-négy ezer év alatt bekövetkezett katasztrofális árvizekre vonatkozó rendszeres ós összehangolt tanulmányok vidékenkint, dendrokronológusok; történészek, archeológusok, pollenanalitikusok, geomorfológusok stb. összefogásával. Az aszályos és nedves időszakok váltakozásának összehasonlítása a különféle éghajlati övezetekben.