Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Dr. Mihályfalvy István: Öntözési módok növénytermesztési értékelése

418 Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. Mihályfalvy I.: Öntözési módok értékelése 9. táblázat A paprika évenkénti és kezelésenkénti terméseredménye, víhasznosulásu Öntözés módja Év Termés [q/kh] 1 mm/kh vízre eső termés [kg/kh] Barázdás 1960 1961 1962 104 102 65 25,3 26,6 16,7 Átlag 90 22,9 Esőszerű 1960 1961 1962 130 86 76 33,4 24,0 22,7 Átlag 98 26,7 két — legtöbbet adó — szedés termését rajtunk kívülálló ok miatt nem vehettük figyelembe. Az 1 mm/kh csapadékra eső termés az esőszerűen öntözött kezelésnél alakult kedvezőbben. IRODALOM [1] Apetroaiei. St.—Avrigecmu, Gh.—Stefan, Gh. : A műtrágyázott cukorrépa .öntözése a Duna völgyében. Com. Acad. Rep, Pop. Rom., Bucaresti, 1960. 10. köt. 7. sz. 589—594. p. [2] Bonev, M. : A kukorica öntözése Bulgáriában. Nemzetközi Mezög. Szemle, Szófia—Budapest, 1961. 2. 81—85. p. [3] Cavazza, D. : Mennyi vízzel öntözzük a talajt? Giorn, di Agric, Roma, 1960. 70. évf. 49. sz. 468. p. [4] Degan, A. : A Gardanne-i öntözőrendszer tervezése kötetlen vízelosztással. La Irrigazione a pioggia, Verona, 1957. 4. évf. 4. sz. 421—432. p. [5] Fiori, G.—Bonetti, F. : Általános megjegyzések különböző öntözőrendszerek összehasonlításának kérdéséhez az olaszországi földrajzi térségben. Fourth Congress on 1 rrigation and Drainage, Madrid 1960. New, Delhi, 1960. 471. p. [6] Frank. M. : Az öntözés hatásfoka. Hidrológiai Közlöny, Budapest. 1961. 4. sz. 291—295. p. [7] Frank, M. : Esőszerű öntözési kísérletek kukoricával, cukorrépával és füvesherével. Agrokémia és talajtan. 1962. 3—4. sz. 375—390. p. [8] Lyon, R. M. : A permetező öntözés és összehasonlítása más öntözőmódszerekkel. Fourih Congress on Irrigation and Drainage, Madrid, 1960. New Delhi, 1960. 12 257—12 288. p. [9] Mihályfalvy I. : Önt.ézési módok és időpontok. Magyar Mewgazd. 1963. 48. 9—10. p. [10] Mihályfalvy I.—Németh, S. : Öntözési módok vizsgálata és értékelése Öntözéses Gazdálkodás. Vol. I. 41—60. p. Szarvas, 1963. [11] Németh, S. : Öntözési módok alkalmazása és fejlesztése széles sortávolságú növények termesztésénél. Időszerű Öntözési Kutatások, Í962. Budapest, Vízgazd. Tucl. Kut. Int. 1963. 80—82. p. [12] Oroszlány, I: Öntözési módok összehasonlító vizsgálata. ÖRKI 1956. évi beszámoló jelentése. [13] Oroszlány, I. : Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. 214— 234. p. [14] Somos, A. : Zöldségtermesztés 2. Második átdolgozott kiadás. Budapest, 1962. Mezőgazd. Kiadó, 16—18 p. [15] Topcsejeva, 0. F. : A cukorrépa öntözési feltételei Dél-Ukrajnában különböző öntözési módszerek mellett. Oszn, Vüv. Ni Rab. 1959—60. VNISz., Kiev, 1962. 187—188. p. OlfEHKA CnOCOEOB flOJlHBA C TOMKH 3PEHHH PACTEHHEBOflCTBA JJ-p H. Muxaüipajieu KaHA. CeAfc>CK0X03HHCTBeHHbIX H3YK CnocoSbi nonnBa no 6opo3flaM n c AO>KAeBaHHeM cpaBHHBajincb c yqeTo.u caxapHoií CBeKJibi, Kyi<ypy3bi H nepua. Bpe.wn nojniBa n AonojiHHeMbie OÓISEMBI BOÁM onpeflejinjiHCb c yqeTO.M BjiawnocTii rpyHTa co cjioe.w 0—30 CM, T. e. FLONOJIHHJINCB HEAOCTAROMNE O&BEMBI BOÁM npu OTAEJIBHWX nojiHBax. HeaocTaiomafl BOAA npu AOHCAeBaHHii AonojiHiuiacb c AOcraTOMHOfí TO^HOCTbio, a npn nojiHBe no ŐOPO3AAM NOSANA BOÁM HeMHoro npeBbiciuia YKA3AHHYIO BEJININHY H HMCHHO N03T0MY MM CMITAIRN c ypo>KaeM, NAAAIOMNM Ha eAHHHuy BOÁM. • 3a BereTaanoHHbiH nepnoa o6pa3Ubi B35ijiHCb c rjiyŐHHbl 0 50 CM c uenbio, MTOÖH MOrjIH CJieAHTb 3a nponeccoM BJia>KHOCTH rpyHTa. C uejibio onpeAejiennn riojje3Horo 3anaca BOÁM B noiBe nepeA noceBKoii n nocue y6opi<ii ypowan o6pa3UM B3HJWCb c rjiyöiiHbi 0—100 CM. CncTeMaTHHecKiie HccjieAOBaHnji no^Bbi h noApo6Ha5i o6pa6oTKa H oueHi<a pe3yjibTaT0B 3a weTbipe roAa BeAeTCH B HacToamee Bpewsi. llo pe3yjibraTaM nonyuiM no Been BepojiTHOCTH OTBCTM Ha Bonpocbi, MTO nccjieAyeMbiMii KyjibTypa.Mii BOAA OTÖNPAETCN H3 KAKHX CJIOCB rpyHTa n c KaKOH rjiyÖHHbi. Ha ocHoeaimu lembipex/temHux uccAedoeanuü no/tymijiu pe3y/ibmambi, no KomopuM MOÍICHO CKü3amb, nmo na nojieeux noteax Kynypy3a u caxapuan ceeKJia dawm öoAee ebtcoKue ypoíKau npu noAuee, no 6opo3daM u c moiKU 3peHUH eodoucnoAb3oeautin amom cnocoö noAuea 0Ka3aAcn őoAee npeuMyuiecmeenHbiM. OdnaKO e CAyuae nepeifti. dojtcdeebiü noAue 0Ka3aAcn nauőoAee npeuMyufecmeeHHbiM KÜK e omHomenuu ypojtcaünocmu, maic u e omnoiueHuu ucnoAb3oeaHun eobu. OKOHHaTejibHbie BMBOAM no nony^eHiibiM pe3yjibTaTaM eme Hejib3fi AejiaTb. B OTHOuieHim HanpaBjieHHH 3tnu pe3yAbtnamu noKa3bieawm, imo Kyicypy3a u caxapnafi ceeKAa dawm őoAee eucoKue ypomau na noAeeoü noiee fipu noAuee no öopoMcdaM, neM npu dojtcdeeimuu. 3mo eepoftmno yKa3bieaem Ha mo, nmo « öydyufeM ríyucno öőpamumb HauőoAbtuee enuManue na pa3eumue u ycoeepiuencmeoeaHUfi cnocoőoe noeepxHoemHozo noAuea maKUM 0Őpa30'M, nmoöbi nedocmamKU atnux cnocoőoe MOZAU ucKAtonumb. Wertung der Bewasserungsmethoden von der Siclit der Pflanzenkultur Dr. I. Mihályfalvy, Kandidat der Agrarwissenschaften . Die Vergleichsuntersuchung der Furchenberieselung und der Beregnung wurde an Zuckerrübe, Mais und Paprika als Indikatorpflanzen durchgeführt. Die Zeitpunkte der Bewásserung, ferner die abzugebénden Wassermengen wurden unter Berücksiehtigung der Bodenfeuchtigkeit in 0—30 cm Tiefe festgestellt. Bei der Beregnung konnten die Fehlwassermengen mit genügender Genauigkeit zugefülirt werden, wáhrend bei der Furchenberieselung etwas mehr Wasser als errechnet zugeführt werden musste und tleshalb rechneten wir mit dem auf die Wassereinheit bezogenen Ertrag. Im Interesse der Verfolgung der Bodenfeuehtigkeitsgestaltung wurden im Verlauf der Wachstumszeit die Bodenproben aus der Bodenscliicht zwischen 0—50 cm entnommen. Vor der Aussaat, zur Ermittlung des anfánglichen Wasservorrats und nach der Ernte, zwecks Bestimmung des im Boden verbleibenden nutzbaren Wasservorrats, erstreckte sich die Probeentnahme auf die Tiefe 0—100 cm. Die eingehende Aufarbeitung und Wertung der vierjáhrigen systematischen Bodenuntersuchungen ist im Gangé. Wir erhoffen, dass die Ergebnisse Aufklárung bringen werden, aus welcher Bodenschicht beziehungsweise aus welcher Tiefe die Versuchspflanzen den überwiegenden Teil ihres Wasserbedards ent.nehmen. Auf Grund der vierjáhrigen Versuehsergebnisse gaben Mais und Zuckerrüben auf dem gegebenen