Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Wisnovszky Iván: A szakmérnökképzésről

Wisnovszky I.: A szakmérnökképzésről Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 407 1. táblázat A mezőgazdasági vízgazdálkodási szak mérnökképzés tantárgyai A tantárgy megnevezése Vízkémia Talaj mechanika Alkalmazott hidrológia Mezőgazdasági termelés Hidromechanika Alkalmazott hidraulika Műtárgyak és kutak Vízrendezés Vízépítési földmunkák Mezőgazdasági vízhasznosítás Szivattyútelepek Mezőgazdasági vízgazdákodás Komplex vízgazdálkodás Hidroökonomia Vízügyi államizgazgatás Automatika és vízmórós képpen még nem fejeződött be, mert az utolsó félév vizsgáit is elvégző hallgatóság jelenleg is dolgozik a diplomamunkákon. Az 1963. évben indított vízellátási és csatorná­zási szakmérnökképzés előkészítésére több idő állt rendelkezésre és e munkába az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem a gyakorlati szak­emberek széles körét bevonta. A tanfolyam iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott, mint a mező­gazdasági vízgazdálkodási tanfolyam iránt. A tan­folyam tantárgyait a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A vízellátási és csatornázási szakmérnökképzés tantárgyai A tantárgy megnevezése Vízkémia Talaj mechanika Alkalmazott hidrológia Hidromechanika Hidraulika Vízellátás és víztisztítás Csatornázás és szennyvíztisztítás Mélyfúrású kutak Hidrobiológia Gépek üzemtana és automatika Városgazdaságtan Szivattyútelepek Üzemgazdasági ismeretek Vízgazd. ós vízügyi államig. A vízügyi szakemberek részére indított har­madik tanfolyam — a vízépítési műtárgyépítő ágazatban — azzal a céllal indult 1964. évben, hogy a vízgazdálkodás előtt álló nagy műtárgyak, különös tekintettel a létesítendő dunai és tiszai vízlépcsők tervezéséhez és építéséhez megfelelő szakképzettségű specialista csoport álljon ren­delkezésre. E tagozat tantárgyait a 3. táblázat tartalmazza. Az általános mérnökök részére az ÉKME további ágazatokon is indított szakmérnökképző tanfolyamokat, így az alapozási, vasbetonépítési, acélszerkezeti, útépítési, vasútépítési és geodéziai gépesítési ágazatban, ezek azonban nem kapcso­lódnak közvetlenül a vízügyi specialistaképzés­hez. A továbbiakban részleteiben csak a szorosan vett vízügyi szakmérnöki ágazatok oktatása során kialakult tapasztalatokat ismertetjük és értékeljük. A szakmérnökképzés formáját, időtartamát, heti 3. táblázat A vízépítési műtárgyépítő szakmérnökképzés tantárgyai A tantárgy megnevezése Vízi műtárgyak hidrológiája Vízi műtárgyak hidraulikája Vízi műtárgyak alapozása Vízépítési műtárgyak Vízépítési vasbetonszerkezetek Vízépítési acélszerkezetek Vízerőművek Vízellátás ós szennyvízkezelés műtárgyai Munkaterek, munkagödrök víztelenítése Csatornák és földgátak Szivattyútelepek Kikötők Gépek üzemtana Építés gépesítés Építés szervezés Műszaki tervezés ós módszertana Az automatika alapjai Vízgazdálkodási szeminárium Tervgazdasági, pénzügyi ós üzemgazdasági ism. óraszámát és a tanfolyamokon résztvevők lét­számát egységesen határozzák meg. Tehát a tanfolyamok vezető tanszékei meghatározott ke­retek között végzik szervező munkájukat. A szak­mérnököket négy féléven keresztül februári kezdéssel esti-levelező oktatási formában képezik. Egy-egy félév 12 hét időtartamú. Az oktatás során az előadók fakultatív esti előadásokon és kötelező kon­ferenciákon ismertetik a tananyagot. Az előadá­sokat jegyzetekben foglalják össze, amelyeket szakirodalmi hivatkozásokkal egészítenek ki, és ezeket a hallgatók rendelkezésére bocsátják. Az utolsó félév végén a szakmérnökhallgatók diploma­feladatot kapnak, amelynek sikeres megvédése után nyerik el a szakmérnöki oklevelet. A tanfolyam résztvevői tandíjat fizetnek és kötelesek megvásá­rolni a részükre írott jegyzeteket. Mind a tandíj, mind a jegyzetek ára a munkáltató részéről meg­téríthető. A hallgatók a tanfolyam időtartamára tanulmányi pótszabadságot kapnak. A szakmérnöki oklevél nem jár automatikus többletjuttatással. Ezzel kapcsolatban még nem alakult ki az illetékesek végső állásfoglalása. Fel­tehető, hogy a későbbiekben a szakmérnöki dip­loma megszerzése anyagi előnyöket is fog je­lenteni. A szakmérnöki oklevél megszerzése könnyebb­séget jelent annak, aki önkéntes továbbképzése során a műszaki doktori címet kívánja meg­szerezni. Egy-egy kiválóan összeállított diploma­munka elfogadható mérnökdoktori értekezésként, vagy annak részeként. Az egyetem adott esetben elengedheti a mérnökdoktori cím megszerzése ér­dekében leteendő vizsgák egy részét a szak­mérnököknek. A szakmérnöki diplomát a mér­nökdoktori cím megszerzésére irányuló munkába egyedi vizsgálat alapján beszámítják. Tájékoz­tatásul megjegyezzük, hogy a mérnökdoktori cím megszerzéséhez doktori értekezést kell írni és ha az megfelelő, két szakmai és egy politikai tárgyú vizsgát kell eredményesen letenni. A szakmérnöki képzettség és a mérnökdoktori cím műszaki szakismereti fokozatok, amelyek nem tévesztendők össze a tudományos fokozatokkal,

Next

/
Thumbnails
Contents