Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Somogyi Miklós–Lenkey Tibor: Az 1963. szeptemberi gyömrői rendkívüli felhőszakadás

404 Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. Somogyi M.—Lenkey T.: A gyömrői felhőszakadás 2. A Sápi patak torkolata. A délutáni csapadék következtében a Sápi patakon maximum állt elő, amely hullámra az Alsó-Tápió hulláma ráfutott. 3. Az Alsó-Tápió a Gombai patak torkolatánál. Ezen a környéken részben a délutáni csapadékok összegeződtek, részben az előző hullámot érte utói a második (feltételezhetően gyorsabban vonuló hullám). 4. Tapasztalatok leírása A szóban forgó rendkívüli csapadékkal kapcsolatban megállapítható, hogy ez minden vonatkozásban meghaladja a méretezésre mértékadó értékeket. Ezért semmi esetre sem szabad arra a következtetésre jutnunk, hogy az ezen a területen levő hidakat és műtárgyakat ezt a rendkívüli csapadékot figyelembe véve — át kell építeni, feltéve ha azok egyébként az országosan előírt előfordulási valószínűség alapján voltak méretezve. A következőkben összegezett tapasztalatokat azonban a további tervezések során célszerű figyelembe venni. a) Talajlepusztulásra nézve: Ez a csapadék jól megjelölte azokat a területeket, amelyeken talajvédelmi szempontból a legsürgősebb intézkedéseket kell tenni. Megállapíthatjuk, hogy a rétegvonalmenti művelés önmagában nem oldja meg mindenütt maradéktalanul a talajvédelmet. Fel kell számolni az eketalpakat, fokozni kell a szervestrágya ellátást, művelési ág változtatást, illetve erdősíteni kell a nagylejtőjű erodált felületeket. Mindaddig amíg ezen módszerekkel a hordalék lesodródását nem sikerült teljesen megakadályozni, célszerű gondoskodni a főközlekedési utak és vasutak iszaptól való megvédéséről (rőzse-sövény, övárok stb.) 1)) Hordalékfogú gátakra nézve: Ezek nem oldják meg az erózió elleni védelmet. Feladatuk kizárólagosan egyes műszaki létesítmények iszapelöntéstől való megvédése. Éppen ezért elsősorban arra kell törekedni, hogy a talaj megindulását megakadályozzuk. Icle tartozik a vízmosás-fő megkötése, amely kérdés sajnos jelenleg meglehetősen elhanyagolt. A gátakat folyamatosan célszerű figyelni, mert üzembiztosságuk csak ez esetben kielégítő. Idejében gondoskodni kell az iszappal már megtelt gátak sorsáról. Elő kell készíteni további működésük érdekében megemelésük műszaki munkáját, vagy ha ez nem lehetséges, úgy bukóként történő további üzemelésük feltételeit kell biztosítani. A Bajvölgyi hordalékfogó pusztulását esetleg el lehetett volna kerülni azzal, hogy az oldalirányból a gátkoronára a vízráfolyást megakadályozzuk. Szabályként rögzíthetjük, hogy gondosan meg kell vizsgálni a gát kétoldali bekötését és az oldalbefolyás lehetőségét, különösen az esetben ha a töltés koronája mélyebben van a vízmosás szélénél. A gáton útnak átvezetését kerülni kell. A Bajvölgyi árok torkolati műtárgyánál a pusztulás elsősorban azért következett be, mert a műtárgy csak egy feltételezett maximális vízszint figyelembevételével épült. E műtárgyat célszerű lett volna egyenesen, iránytörés nélkül építeni úgy, hogy a nem számottevő vízhozamú oldalárok becsatlakozása szenvedjen törést. A burkolatot feltétlenül a szakadópart széléig kellett volna megépíteni. A Béla-majori gát rongálódása alapján javasoljuk, hogy a gátak (és itt völgyzárógátakra is gondolunk) méretezéséhez mértékadó vízmennyiség árapasztón történő elvezetésén felül úgynevezett „vész" túlfolyókat építsenek a gát valamelyik végén a termett talajban. A rendkívüli nagy víz. ezen átbukva itt fog kimosásokat okozni, de ez még mindig kisebb kár, mint a műtárgy teljes tönkremenetele. c) Műtárgyakra nézve: a nagy csapadék által érintett területen levő vizi műtárgyak utófenék biztosításai szinte kivétel nélkül tönkrementek. Úgyszintén általában megrongálódtak a hidak kőkúpjai is. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy felül kell vizsgálni az utófenék méretezések jelenlegi módszereit, valamint a burkolatok építési technológiáját. A vízépítési műtárgyakat úgy kell építeni, hogy azok a méretezésükhöz alapul szolgáló mértékadó árvizeknél nagyobb vizeket is kibír janak tönkremenetel nélkül. (Utófenék hosszabbítás szárnybekötés stb.) d) Hidrológiai és hidrometeorológiai berendezés terén a tanulmányban vázolt ritkán előforduló csapadék és árhullám megfigyelése és jellemző adatainak rögzítése igen fontos mind a napi feladatok ellátása, mind a területi tervezés színvonalának emelése céljából. Ezért kívánatos, hogy a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok vizsgálják felül a területükön levő meteorológiai kálózatot és a vízügy sajátos igényeinek megfelelően törekedjenek a hálózat kibővítésére. Elsősorban ombrográfok üzembehelyezése szükséges. e) Szervezeti és személyi feltételek biztosítása területén: a vízügyi igazgatóságok keretén belül riasztható repülőbrigádokat célszerű szervezni, amelyek a kisvíz folyásokon árhullám levonulásakor rövid idő alatt a már előre kijelölt mérőhelyeken méréseket tudnak végezni. Szorgalmazni kell a vízőri szolgálat egyre széle sebb körű bevezetését és ezeket a vízőröket ki kell képezni az árhullám levonulásakor végrehajtandó teendőkre (pl. a vízszint rögzítésre). E téren értékes segítséget lehet kapni a már meglevő gátőri, csatornaőri és vízőri szervezettől, sőt a vízgazdálkodási társulatoktól is. qPE3BbIMAHHblB JlHBEHb B CEHTHBPE 1963-r (> TÓ/JA B ,IlbEMP3 JI. lUoModu II T. JleHKeu C TOMKH 3peHiiH peiueHHn npaKTimecKiix 3AAA<* HMeeT öojibuioe 3HaHemie no.npoöHoe Hccjie^OBaHHe qpe3BBMAÜHBIX coSbiTHií. TaKHM coöbiTHeiw HBJIHCTCH JIHBCHI. OT 8-ro CEHTFLSPA 1963-ro roaa, onncaHiie Koroporo npnBOAHTCH B xpoHOjiornnecKOM nopflAKe. 1. MemeopojioamecKue öühh bie. 6-ro cetmiőpH 1963-ro rofla UHKJIOHM ATjiaHTHMecKoro OneaHa nocjie nepexoffHoro yMeHbuieHHH ycmiHUMCb H nonaaajmch Ha TeppHTopnio BeHrpnii. 8-ro ceHTHÖpa Bbi3Ba;m Mpe3BwMailHblíí npOJlHBHblií flO>Kflb B 0Kpy>KH0CTII Xlbe.Mp3. (Manc. B JÍBEMPS B 202 MM). Ha OCHOBAHIM NOKA3AHNÍÍ 192 HaSjuoaaTejibHbix cTaHUHÜ no ocaaKaM h HecKOJibKHx OMÖORPA(J)OB 6bi.no YCTAH0BJIEH0, MTO NOBTOPAEMOCTI. BbinanenHoro B 3-X miKjiax 3a 24 Maca oca^Ka AOCTiirjia