Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
9. szám - Kolin László–Sátorhelyi Tamás: Nagyobb vas- és mangántalanító berendezések
Kolin L.—Sátorhelyi T.: Vas- és mangántalanitók Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 391 Földszinti alaprajz 7.67S 7,j 5 Ifff i. 14,12 O ' O O ::0 Szociális rész emeleti alaprajz 3. ábra. A debreceni vas- és mangántalanító épület elrendezése (puaypa 3. KoMnOHOena íöaiiun o6e3ytceAe3ueatoiyeao u o6e3MapeaHtfeeawufeeo oöopyöoeamtíi e JJeópeqene Fig. 3. Layout of iron and manganese removal building at Debrecen ték el. Ugyancsak egy magasságban vannak a függőleges csöveken levő tolózárak is. A szűrőház pincéjében a csőszerelés két csőfalban van, előnyös kezelési lehetőséget biztosít (3. kép). A kettős csőfalból a szűrőtartályok előtt azonos leágazási szerelési egységeket alakítottak ki. A nyersvíznek a kettős csőfalra való elosztása a szűrőház távolabbi végén van, így a szűrőház pincéjében a szociális rész lépcsőházából érkező a kettős csőfal közötti rész nyitott feléhez jut. Az öblítővizet szűrőnként külön-külön a födémre függesztett csőben vezetik el. A szivattyúház és a szűrőház padlószintje azonosan a térszint fölött kb. 1,0 m szinten helyezkedik el, így a helyiségek közötti közlekedés zavartalanul azonos szinten alakítható ki, míg a diszpécserhelyiség a szociális rész magasabb szintjén van, s így abból az üzemi helyiségek jól áttekinthetők. A szivattyúházi épületrész 4 helyiségből áll : A tulajdonképpeni szivattyúház, a káliumpermanganát oldóhelyiség, a kompresszorhelyiség és a kézi műhely. A szivattyúház elrendezése új megoldású, az összes gépek a pince padlószintre elhelyezett gépalapokon vannak, s fölöttük a földszinti födém nyitott. így a pincerész jól megvilágított, s a felső térben elhelyezett daruval az összes gép mozgatható. A földszinti födém a szivattyúház hosszoldala mentén konzolosan kinyúlik, ezalatt helyezkednek el a csővezetékek és a tolózárak. így minden szivattyú tolózára kezelőállványról a földszinti födémről kezelhető. Minden szivattyúegyseg előtt a konzol szélén együtt van a villamos indítóasztalka, s emellett jobbról és balról a szívó-, illetve nyomóoldali tolózárak. A szivattyúház egyik rövidebb odala a szabadba nyílik, az ajtó előtt a belső padlószinttel egyező rámpa van, így a gépek ki- és beszállítása, illetve rakodása könnyen megoldható. A szivattyúházzal párhuzamosan az épületrész másik oldalán van a többi helyiség. Közvetlenül a szűrőház mellett a vegyszergépház, mellette a műhely, s az épület külső oldalán a kompresszorház. A kompresszorház tudatosan került az épületrész legtávolabbi helyére, hogy a zajos kompresszorok minél kevésbé zavarják az üzemben dolgozókat. A szivattyúház épületrészéhez nyaktaggal kapcsolódik a trafóház, melynek cellái északi tájolásúak, s ennek megfelelően a déli oldalon van a kisfeszültségű kapcsolótér, mely a szivattyúházból a nyaktagon át könnyen megközelíthető. A medencéket magasságilag úgy helyezték el, hogy a medencék vízszintje közel legyen a szűrőházi túlfolyóedény szintjéhez. Ilyenformán a legkisebb a magasságvesztesége a telepen áthaladó víznek. A magasan elhelyezett medence és süllyesztett szivattyúház biztosítja azt, hogy a szivattyúk minden medencevízállásnál ráfolyással indíthatók, s a medencék víztartaléka így minden esetben jól kihasználható. A medencék zárkamrájával együtt építették meg a klórozót, rámpás kiképzéssel. így a klórpalackok szállítása egyszerű, a klór pedig a medence előtt adagolható. A telep elrendezése a fejleszthetőséget minden irányban biztosítja, ugyanakkor az épületek egymástól való távolsága a helyes arányoknak megfelel. A körforgalmú úthálózattal minden épület megközelíthető, s a rakodást igénylő épületek előtt (trafóház, szivattyú- és kompresszorház, klórozó, szén- és salaktároló, műhely, garázs) megfelelő útszélesítés van. A főépületen kívül külön helyezkedik el a garázs, szerelőműhely
