Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Kolin László–Sátorhelyi Tamás: Nagyobb vas- és mangántalanító berendezések

Kolin L.—Sátorhelyi T.: Vas- és mangántalanitók Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 389 Műhely, raktár elhelyezése A finomabb berendezések (gépek, műszerek) javítására és kisebb méretű tartalékalkatrészek tárolására célszerű a központi épületen belül, lehetőleg a szivattyúház közelében kisebb kéziműhelyt és raktárt létesíteni. Nagyobb berendezések (szivattyúk vagy tolózárak) javítására a főépületen kívül, esetleg a garázzsal egybeépítve célszerű nagyobb szerelőműhelyt létesíteni, lehetőleg szabadtéri vagy félig fedett szerelőtérrel és nagyobi) alapterületű raktárral. V ízmennyiségmérések Szükséges a vízmennyiség mérés : a vízműbe érkező nyersvíznél, szűrőknél egyenként, öblítő szivattyúnál, hálózatra táplált víznél. A szűrőknél és az öblítőszivattyúnál a vízmennyiséget mérőperemmel célszerű mérni. A nyers- és a hálózati víz mérésére venturi, vagy könyök mérés jöhet szóba. Általában megfelelő eredmény érhető el a venturinál lényegesen kisebb helyigényű és nyomásveszteségű könyök méréssel is. Ez a megoldás különösen hálózati víz mérése •esetében lép előtérbe, ahol a lényegesen ingadozó vízmennyiséget (egy vagy több szivattyú üzemel) a venturi nem képes pontosan mérni. Minden egyes szivattyú nyomócsövének megfelelően kialakított könyökében eszközölt mérés gyakorlatilag mindig közel azonos vízmennyiséget mér. A több szivattyúnál eszközölt méréseket összegezni lehet. .1 technológiai berendezések színjelölése A korszerű színterápiai kutatások ma már bebizonyították, hogy a dolgozók munkaintenzitása szempontjából igen lényeges a munkahelynek és a munkaeszközöknek a megfelelő színjelölése. Ezen elveket a víztiszítóművön belül is érvényesíteni kell, ezért a vízművön belül alkalmazott (épület és berendezés) festések színének és tónusának kiválasztására nagy gondot kell fordítani. A technológiai folyamatok jelzésére, és ezáltal a kezelés megkönnyítésére az egyes tartályokon. csöveken egységesen az alábbi színjelölést célszerű alkalmazni : Csővezetékek: Nyersvíz: világos almazöld, fekete jelzőgyűrűvel. Szűrtvíz : világos almazöld (jelzőgyűrű nélkül). Nyomás alatti Jisztavíz: vil. almazöld, piros jelzőgyűrűvel. Iszapos víz, csurgalék víz: világos almazöld, I >arna jelzőgyűrű vei. Levegő: világoskék. Káliumperma»ganát: világos narancssárga. Klór: világos citromsárga. Szerelvények: az illető cső színével egyező színben, de sötét árnyalattal. Gépek: Világos almazöld, kalapácslakkozva. Tartályok: Szűrőtartály: fehér. Légüst: világoskék. Káli timperman ganát: narancssárga. Alápincézés kérdése Az összes technológiai helyiségek kialakítása, kezelhetősége és nem utolsósorban esztétikai megjelenése szempontjából előnyös, ha az épület pincével készül. Feltétlenül kerülendő a vezetékeknek recéslemezzel fedett csatornákban való vezetése. Ezekben a csatornákban a csővezetékek nem hozzáférhetők, és a csatornák víztelenítése mindig nehézkes. Helyes megoldás az, ha a gépek vagy tartályok után a csővezeték a legrövidebb úton a födémen át a pincébe kerül és csak a kezeléshez szükséges állványok maradnak a födém felett. Mutatóműves tolózárkezelő állványok révén a szerelvény zártsági foka a helyszínen, vagy elektromos észlelővel a távolból is ellenőrizhető. A pincében minden vezetékszakasz víztelenítéséről gondoskodni kell. A pincefenék jelentős lejtésben való kiképzésével, nagyméretű zsompok és zsompszivattyúk alkalmazásával biztosítható az állandóan száraz pincetér. A földszinti padlószintet a rendezett terep, illetve a járdaszint felett 1,0 m-rel kell elhelyezni, ezáltal a pincetér természetes megvilágítása, szellőztetése és a csővezetékek, valamint gépek szállítása könnyen biztosítható. A technológiai kapcsolatok, tájolási igények és az ütemezésnek megfelelő kiépíthetőség figyelembevétele a helyiségek elrendezésénél A víztisztítómű elrendezésénél abból kell kiindulni, hogy lehetőleg biztosítani kell a transzformátorház nagyfeszültségű celláinak északi tájolását. A transzformátorház déli oldalán levő szekunder kapcsolótér lehetőleg közvetlenül kapcsolódjék a legnagyobb energiafogyasztást jelentő szivattyúházhoz, lehetőleg annak a hosszabb oldalához. Ebből adódik, hogy a szivattyúház másik hosszú oldala a megvilágítás számára előnyösen, déli tájolást kap. A szivattyúház egyikrövidebb oldalát feltétlenül beépítetlenül kell hagyni, egyrészt azért, mert az itt elhelyezett kapun keresztül szállíthatók ki és be a gépek, másrészt ezzel biztosítjuk ebben az irányban a szivattyúháznak a bővíthetőségét. A szivattyúház másik rövid oldala mellett célszerű a diszpécserhelyiségeket elhelyezni, így innen a legtöbb felügyeletet igénylő szivattyúház állandóan ellenőrizhető. A szivattyúház közelében célszerű a műhelyt is elhelyezni. A szűrőház úgy helyezendő el, hogy a diszpécser szobából az is könnyen elérhető, esetleg belátható legyen. A szűrőház egyik végét — a bővíthetőség biztosítása érdekében — feltétlenül beépítetlenül kell hagyni. A kompresszorház az épület távoli részén helyezendő el, teljesen zárt, lehetőleg hangszigetelt kialakítással.