Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Kolin László–Sátorhelyi Tamás: Nagyobb vas- és mangántalanító berendezések

Kolin L.—Sátorhelyi T.: Vas- és mangántalanítók t Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 387 2. ábra. Félszabadiéri elhelyezésű szűrőtartályok elrendezése <Pueypa 2. KoMnonoena pe3epeyapoe-cpuAbmpoe npu HOAVomKpbimoM pa3Meii)eHUü Fig. 2. Semi-outdoor arrangement of filter vessels a könnyű vasszerkezetből kialakított födémet is ráerősíteni. A kézelőteret a szűrőtartályok közé helyezett üvegfelület világítja meg. A szabadtéri szűrőtartályok felülete 10 mm vastag üveggyapot szigetelést és ezt védő alumíniumlemez burkolatot kap (2. ábra). Fenti megoldással a szűrőtartályok félszabadtéri elhelyezése messzemenően biztosítja a vízmű gazdaságos kialakítását, ugyanakkor megmarad a zárt térben való kezelhetőség előnye is. A félszabadtéri elhelyezés előnyös továbbá abból a szempontból is, hogy így a szűrőtartályok töltőnyílásai a szabadba kerülnek, tehát a legtöbb piszkot jelentő munka — a szűrőkavics cseréje — teljesen szabadban végezhető. Ugyanakkor a szűrők öblítővize rövid úton külső csatornahálózatba juttatható. A vizsgált 3—20 000 m

3/nap kapacitású vízművek esetében általában 2800—3150 mm-nél kisebb átmérőjű szűrőtartályokat nem alkalmaznak. Akár csarnokban, akár félszabadtéren helyezzük el a szűrőtartályokat, a két tartálysor tengelytávolságát 7,00—7,50 m-nél kisebbre nem célszerű választani. 3. kép. Szűrőház alatti pincetér csőszerelése <t>omo 3. Montnak mpyőonpopodoe nodeaAHoeo noMeujeHUH nod noMeujeHueM @UAbmpoe III. 3. Pipework in basement under filterhouse A szűrőhá'zat minden esetben alá kell pincézni. A pince belmérete 2,5—2,7 m legyen. Előnyös, ha a szűrőház földszinti padlószintjét — a kezelőszintet — úgy lehet megválasztani, hogy az a rendezett terep felett kb. 1 m-rel legyen. Ez esetben általában még nem okoz problémát a talajvíz, a pineerész természetes világítása biztosítható, sőt a szabadból közvetlenül csőleadó nyílásokat is lehet hagyni. A két sorban elhelyezendő szűrők körhengeres vasbeton alapjai között kb. 4 m-es helyet kell hagyni a csőszerelés részére. Előnyös az összes csővezetékeket a két szűrősor alaptestjei előtt két külön „csőfalban" elhelyezni, ezáltal a két csősor között kényelmesen járható kezelőtér adódik (3. kép). Egy nyersvízcső, illetve szűrtvíz-gyűjtőcső alkalmazása esetén a sok leágazás, illetve bekötés miatt a szűrők közötti tér teljesen áttekinthetetlenné, járhatatlanná válik. A csöveknek a két csőfalra való elosztását, illetve egyesítését úgy kel elhelyezni, hogy a csatlakozó épületrész felől a csőfalak közötti szerelőtérbe könnyen be lehessen jutni. A szűrők öblítése vízzel A szűrők vízzel akkor öblíthetők leghatásosabban, ha az meghatározott vízmennyiséggel és meghatározott nyomással történik. Erre a célra legmegfelelőbb külön öblítőszivattyúk alkalmazása. Nem helyeselhető az a korábbi gyakorlat, hogy a szűrök öblítővizét a nagynyomású szivattyúk nyomóágáról veszik le és nyomáscsökkentőn keresztül juttatják a szűrőkre. Ez egyrészt energiapazarlással jár, másrészt a nagyobb vízműveknél szükséges vízmennyiségre megfelelő méretű nyomáscsökkentő nem kapható, így azokból egész battériát kell alkalmazni. Hátrány továbbá az is, hogy általában bizonytalan az öblítővíz mennyisége is. A vízmű üzembehelyezésekor, amikor a sok szűrőtartályt hosszú ideig mosatni kell, ha nincs külön e célra öblítőszivattyú, csak a nagyteljesítményű hálózati szivattyúk állandó járatásával lehet öblítővizet biztosítani. A szűrők öblítése levegővel, kompresszorház A légoxidációs és öblítő kompresszorokat együtt, külön helyiségben célszerű elhelyezni. Zajos üzemük miatt semmi esetre sem helyezhetők a szivattyúházba. Lehetőleg az olyan helyiségektől távol kell elhelyezni, amelyekben állandóan tartózkodnak. Öblítőkompresszorok céljára feltétlenül garantáltan olajmentes levegőt szállító kompresszort kell választani. Ilyen kompresszort hazánkban még nem gyártanak, ezért azt külföldről kell beszerezni. Az öblítőlevegő mennyiségét mérőperemmel célszerű mérni. A légoxidáció számára szükséges levegőt kisebb teljesítményű, hazai gyártmányú kompresszorokból biztosíthatjuk. Légüst közbeiktatásával elérhető az, hogy a légoxidációs kompreszszorok csak időnként üzemeljenek. A levegőt a nyersvízhez megfelelő nagyságú, 7 att-ra feltölthető légüst adagolja kb. 12 órán át folyamatosan. A légüstre helyezett nyomáskapcsoló biztosítja a