Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

354 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele Szemcseátmérő, d [mm] 11. ábra. A tiszai mellékfolyókból vizsgált minták szemcseösszetételi görbéi <t>ueypa 11. Kpuebie zpaHyjioMempmecicoeo cocmaea o6pa3i)ee, e3Hmux U3 npumoKoe Tuccu Abb. 11. Kornverteilungskurven der aus den Nebenflüssen der Theiss untersuchten Proben (augit) mennyisége külön-külön a hipersztén mennyiséget felülmúlja. A Marosból három helyről Apátfalvárói, Kiszomborból és Deszkről származó minta nehézásványösszetételét határoztuk meg. A sorrend, mint azt a 11. ábra 7—8—9 mintája mutatja, egyúttal a homoküledékek finomodási sorrendjét is jelzi. A Maros változatos földtani felépítésű területen halad, így ásványfajtákban gazdag. Megjelentek mindazok az ásványok, amelyeket Mezősi J.— Donáth É. is megfigyeltek [7]. A hiperszténnek, monoklin piroxénnek (augitnak), sötétbarna amfibolnak és világosbarna amfibolnak szerepe jelentős. A metamorf ásványok közül a kékeszöld amfibol (hornblende), aktinolit-tremolit mutatható ki. Az eddigi nehézásvány-vizsgálati eredmények tanúsítják, hogy a Csongrádtól D-re folyó Tisza — — a Hármas Körös — és Maros hordaléka nem különíthető el biztosan egymástól. A vizsgálat során észlelt kisebb eltérésnek oka a szemcseösszetételbeli különbségekből is adódhat [14]. Ezeknek az üledékeknek egymástól való biztos megkülönböztetéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az eddigi vizsgálatok során Tisza-vízvidéki üledékek voltak a már említett Pély ós Kisköre térségében, továbbá Hajdúnánáson 120 m-ig a pleisztocén alsó határáig. Az erősen süllyedő Körösök mentén a vizsgált mélységig 800 m-ig, Makón 170 m-ig, Szentesnél 240 m-ig, Szegednél 190 m-ig terjed. A Tisza-vízvidéki üledékek a két utóbbi helyen, tehát a Tisza vonalában ujjszerűen kapcsolódnak egymásba, majd a Duna-vízvidéki üledékek között kiékelődnek [9, 11, 12, 13, 16], Összefoglalás Az ismert származású recens folyóvízi homoküledékek fentiekben leírt vizsgálati eredményei legtöbb helyen visszatükrözik a folyó vízgyűjtő területének földtani — kőzettani felépítését, így egy ismeretlen származású (fosszilis) homok összetétele is megmutathatja a származási helyét. Kívánatos lenne a magyarországi folyókon és folyószakaszokon kívül a Kárpát-medence centripetális vízrendszerhez tartozó, összes fontosabb folyó hordalékának hasonló vizsgálatát is elvégezni. IRODALOM [1] Bárdoss Gy. : Üledékes kőzeteink nevezéktanának kérdései. Földtani Közlöny 1961/1. [2] Bidló G. —Török E. : A Marcal hordalékának ásványtani vizsgálata. Földtani Közlöny. 1963/2. [3] Hermáim M. : Kisalföldi és dunántúli pannóniai homok mikromineralógiai vizsgálata. Földtani Közi. 1956. [4] Jciskó S. : Lepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumban. Földt. Közi. 1947. [5] Kriván P. : A közép-európai pleisztocén éghajlati tagolódása és a paksi alapszelvény. M. Áll. Földt. Int. Évk. 43 k. Budapest, 1955. [6] Lengyel E. : Alföldi homokfajták ásványos összetétele. Földt. Közi. 60 k. 1931. [7] Mezősi J. —Donáth É. : A Maros és Tisza lebegtetett hordalékának ásványtani és vegyi vizsgálata. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Miner. — Petrographica Szeged, 1951. [8] Miháltz I. : Homokszemnagyság helyszíni meghatározása Földt. Közi. 1952. [9] Miháltz I. : A Duna —Tisza köze déli részének földtani felvétele. M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1950-ről Budapest 1953. [10] Molnár Béla : A statisztikus nehézásvánv-vizsgálat, hibalehetőségei. Földt. Közi. 1959/3. [11] Molnár B. : A Duna —Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszínalatti kiterjedése. Földi. Közi. 1961/3. [12] Molnár B. : Sedimentpetrographische Untersuchung in Pliozánen und pleistozánen Ablagerungen in Síiden des Ungarischen Tieflandes. Acta Univ. Szegediensis, Acta Min. — Petrogr. 1962. [13] Molnár B. : A dél-alföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolódása nehézásvánv-összetétel alapján. Földt. Közi. 1963/1. [14] Molnár B. : Untersuchung über den Zusammenhang der Sandkorngösse und der Schwermineralzusammensetzung. Acta. Univ. Szegediensis, Acta Min. —Petrogr. 1963. [15] Molnár B. : Üledékföldtani vizsgálatok a Tiszántúl pliocén ós pleisztocén rétegein. 1963. (Kézirat). [16] Molnár B. : Adatok a Duna—Tisza köze fiatal harmadkori és negyedkori rétegeinek tagolásához, nehózásvány-összetétel alapján. 1963. (Kézirat). [17] Ravaszné Bárányi Livia: Az Ellend 1. Földtani alapfúrás kőzettani vizsgálata. M. Ali. Földt. Int. Évi Jel. 1959-ről Budapest 1962. [18] Shwáb M. : Fonyód 1. távlati kutatófúrás. M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1960-ról 1963. [19] Shwáb M. : Györe 1. távlati kutatófúrás. M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1960-ról 1963. [20] Szabó P. : A Duna —Tisza közi felső pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. Földt. Közi. 1956/4. [21] Szabó P. : A szegedi városi fürdői mélyfúrás homokrétegeinek nehézásvány-vizsgálata. 1956. (Kézirat). [22] Szádeczky — Kardos E. : Geologie der Rumpfungarlándische Kleinen Tiefebene. Sopron 1938. [23] Sztrókay K. : Zalavölgyi pontusi homok szedimentpetrográfiai vizsgálata. Földt. Közlöny 1935. [24] Vendl A. : A Csepel sziget homokjáról. Földt. Közi. 1913. [25] Vendl A. : A Duna budapesti homokjának ásványai és kémiai összetétele. Anyagvizsgálók Közlijnye, Budapest 1928.