Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

348 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele náljuk [1, 8]. A nehézásványösszetételt nagyobb folyó esetén 200, kisebb folyó esetén 150 szemcse meghatározásával állapítottuk meg [10]. Jellemző itt a metamorf ásványok nagyobb szerepe, ami alpi metamorf lehordási területet jelöl. A kalcit és a dolomit mennyisége a többi dunai mintáéhoz hasonlítva itt nagyobb : az 1. táblázatból és a 3. ábrából jól látható, hogy Kisbodaknál eléri a 20%-ot, Dunaalmáson pedig a 7,6%-ot. Ez a viszonylag nagyobb mennyiség az EK-i mészkő Alpok hatását igazolja. Ettől keletebbre a karbonátok mennyisége kisebb, részben azért mert a Rába karbonát ásványokat nem szállít és a Duna É-i mellékfolyói is elnyomják ezt a jelleget. A hipersztén — amfibol — biotit és gránátos andezit, andezittufa — Börzsöny — és a Dunazughegységek hatása a dunai hordalékban szintén kimutatható. Míg a Börzsöny és Dunazug-hegység vízgyűjtő területétől Ny-ra, pl. Dunaalmásnál mindössze 0,5% a hipersztén mennyisége, Vác környékén a 9%-ot is eléri. A magyarországi folyókban a barna amfibolt két típus, a vasban gazdagabb sötétbarna és a vasban szegényebb világosabb változat, képviseli. A kettő százalékos mennyiségének viszonya sokszor jellemző. A 3. ábrán jól látható, hogy Váctól (a vulkáni hegységektől D-re) a sötétbarna amfibol mennyisége Dunaföldvárig fokozatosan nő, ahol a 10%-ot is meghaladja. A világosabb amfibol maximuma Gerjennél van 6,4%-kal. E három vulkáni területről származó ásvány maximumának eltolódása a jelzett ásványnak mállással szembeni ellenállását tanúsítja. Ezek közül a hipersztén mállik a legkönnyebben, ezért a nagyobb távolságra eljutó Duna—Tisza közi futóhomokban a hipersztén már ritkaság számba megy [11, 12, 13], A magnetit mennyiségi változásában a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan semmiféle törvényszerűség nem mutatható ki [14], A gránát mennyisége minden dunai mintában 16—34% között változik, a váci és margitszigeti mintákban éri el a legnagyobb mennyiséget. A korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a durvább szemcseösszetételű homok finomabb frakciói egyéb nehézásványok mellett nagyobb mennyiségben tartalmaznak gránátot [14]. A 3. ábrán a 3-as, 4-es váci és margitszigeti 1. táblázat. A magyarországi folyók TaBAuifa M. TnxceAbie^MUHepaAbi,. Tabelle 1. lm Geschiebe der in Ungarn Uralkodólag magmás ásványok a 6 5 CB 03 ÜO a> > £ • Lelőhely o y. 2 a c £ • tn B u 5'5 g * 53 5a 81 a> a 60 a > '-3 •a a s o c -at "E 03 s o •3 N o ao 5 ^ o o U SP, c s Tfi d = s > a S O 5 P, P t> 3 p H a, B o N 1. Duna (Kisbodak) _ 3,1 7,4 1,0 3,5 1,5 _ 1,5 n,i 0,5 1,1 1,0 2. Duna (Dunaalmás) 0,5 3,5 8,2 3,5 — 11,8 0,5 1,1 0,5 5,4 0,5 1,1 — 3. Duna (Váctól É-ra) 8,8 1,1 5,6 7,8 0,5 6,1 — — 1,1 — — 3,9 1,6 1,1 — 4. Duna (Margit-sziget) . . . 1,1 2,1 5,9 8,4 4,3 14,9 — 1,1 0,5 — 2,1 1,1 1,6 — 5. Duna (Dunaföldvár) .... 0,5 1,1 5,9 10,7 4,8 4,8 — 0,5 — — 7,5 0,5 1,1 — 6. Duna (Gerjen) — 4,3 9,0 2,1 6,4 6,4 — 1,1 0,5 — 9,0 2,1 1,6 0,5 7. Duna (Baja) 0,5 3,7 5,3 1,1 4.2 2,7 — 1,6 — — 16,5 0,5 1,6 0,5 8. Rába (Magyarlak) 0,6 1,7 10,4 0,6 3,3 5,5 _ 9,9 2,2 9. Rába (Rum) 1,9 6,7 8,6 1,8 4,2 10,4 — 0,6 — 6,1 3,1 0,6 1,2 10. Rába (Várkesző) 0,5 3,6 7,1 — 3,6 6,5 — — — 18,9 1,2 — 0,5 11. Rába (Rábapatona) .... — 2,8 6,1 0,5 3,8 8,2 — 2,2 8,8 1,1 0,6 0,6 12. Marcal (Boba) — 3,9 4,9 — 1,1 2,3 2,8 — 1,6 — 5,6 2,8 1,6 — 13. Zala (Kehida) — 2,6 7,4 2,0 2,7 9,4 — — 3,4 — 15,4 2,0 2,0 2,7 14. Sió (Sióagárd) — 5,2 7,2 1,0 — 4,6 0,5 — 3,1 — 9,3 2,1 4,2 4,2 15. Mura (Murarátka) — 0,7 2,6 0,7 2,6 2,0 — — 0,7 — 3,3 0,7 0,6 2,0 16. Dráva (Bélavár) — 3,6 6,6 1,0 2,6 6,6 — — 2.1 — 5,1 3,7 2,1 1,5 17. Dráva (Drávapalkonya) — 3,7 1,1 0,5 3,2 3,2 — — 0,5 — 19,1 0,5 — 1,6 18. Ipoly (Ipolytölgyes) 41,9 — 11,3 7,8 — 20,6 — 2,1 1,4 — — — — 0,7 19. Tisza (Tiszakanyar) 22,6 1,1 12,4 6,5 1,0 9,7 1,1 9,7 0,5 0,5 20. Tisza (Tiszalök) 44,4 3,5 13,1 4,2 1,4 9,7 — — — — 1,4 1,4 — — 21. Tisza (Tiszaroff) 13,3 1,3 11,3 4,7 2,0 7,3 — — 0,7 — 13,3 0,7 2,7 — 22. , Tisza (Szolnoktól É-ra) 7.1 2,6 6,2 7,1 1,8 5,3 — 1,3 0,9 — 19,0 1,8 0,9 0,4 23. Tisza (Csongrád) 15,0 1,7 8,1 2,9 — 1,7 — 0,6 — — 1,7 0,6 1,2 0,6 24. Tisza (Űjszeged) 8,1 5,5 13,1 6,5 2,0 9,5 — — 2,0 0,5 — 4,0 0,5 2,0 0,5 25. Zagyva (Szentlőrinckáta) 6,2 2,1 4,6 4,1 _ 8,7 1,0 0,5 0,5 2,1 1,0 26. Zagvva (Jászberény) .... 7,7 0,6 3,8 7,1 — 6,5 — 1,9 1,3 — 0,6 1,3 3,3 — 27. Sajó (Sajónémeti) 1,1 4,6 6,8 1,1 5,2 13,9 — — 2,9 — —• 5,8 1,7 0,5 —28. Sajó (Szirmabesnyö) .... 9,4 1,1 2,8 2,3 1,8 12,9 — — 1,8 — — 6,3 1,1 — — 29. Sajó (Sajóörös) 18,9 1,7 5,7 1,1 0,6 19,4 9,7 0,6 — — 30. Bódva (Edelény) 2,6 — 3,9 0,7 — 12,5 3,9 1,9 — — 31. Hernád (Hernádszürdok) 29,3 2,1 5,7 — — 15,8 — — — — — 7,1 0,7 — — 32. Bodrog (Felsöberencki) 6,9 0,5 16,2 5,8 1,7 15,0 — — 0,5 — 0,5 10,4 1,7 1,7 — 33. Bodrog (Bodrogkeresztur) 22,8 3,4 11,0 4,1 — 4,8 — — 2,2 0,7 — 13,1 0,7 0,7 — 34. Szamos (ltápolt) 20,0 0,6 14,2 5,9 1,3 6,5 — — 0,6 — — 7,1 1,2 1,3 — 35. Szamos (Tunvogmatolcs) 10,6 3,8 6,2 3,8 0,6 13,7 — — 1,3 0,6 — 1,3 0,6 1,3 — 36. Berettyó (Hencida) 10,2 1,8 10,0 18,6 0,6 10,2 — 0,6 1,2 — — 3,6 2,2 — — 37. Sebes Körös (Kornádi) — 2,2 3,8 10,4 1,1 15,3 — — 1,7 0,5 — 2,2 2,7 2,2 — 38. Fekete Kőrös(Sarkad) 10,7 2,4 11,8 8,9 3,6 8,3 — — 1,1 — — 4,2 0,6 2.4 1,1 39. Fehér Kőrös (Gyulavári) 13,6 1,8 24,6 14,8 — 11,7 — — — — — 3,7 0,6 — 0,5 40. Hármas Kőrös (Endrőd) 5,3 4,3 13,4 16,7 2,7 4,3 — 0,5 0,5 — — 5,9 2,1 2,1 0,5 41. Hármas Kőrös 1,1 (Kunszentmárton) .... 9,2 3,8 15,5 17,9 7,6 5,4 — — 1,1 — — 1,1 0,6 2,2 1,1 42. Maros (Apátfalva) 10,0 1,6 13,9 8,3 1,1 11,1 0,6 — 0,6 — »— 3,3 0,6 1,1 — 43. Maros (Kiszombor) 11,0 1,9 10,2 11,0 5,1 7,0 — 0,6 3,3 — — 4,5 0,6 1,9 44. Maros (Deszk) 4,9 2,9 12,8 10,3 2,5 9,9 — — 0,9 — — 8,4 0,9 2,5 —