Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Muszkalay László–Starosolszky Ödön: A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon

Muszkalay L.— Starosolszky ö.: A szél hatása a. Balatonon Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 339 3. kép. Tár jelző hullámzásmcrő Balatonszemesnél <Pomo 3. TeAe?pa(f>upywuiuü npuöop ÖAH ii3Mepenun eoAHbt y BiiAamoHceMeui Bild :{. F ernmelde- Wellungsmesser bei Bcdatonszemes A hullámzás észlelésére költséges külföldi műszer helyett ellenállásváltozás mérésen alapuló, karon mozgó, úszóval ellátott műszert készítettünk lefutószalagos mA rajzolóval [6]. A műszer 3-eres kábel segítségével távjelzésre is képes. Először a siófoki vízművek vízkivételi mólója előtt felállított hullámmérő cölöpálláson, majd a tihanyi szűkületben középen és távjelző kivitelben a balatonszemesi mérőállomáson alkalmaztuk (3. kép). Az áramlási, lengési és hullámzási viszonyok megfigyelését kiegészíti még a törvényszerűségek megállapításának és általánosításának érdekében a folyamatos vízhőfok regisztrálás (elektromos ellenállás-hőmérő fejjel), a hullámzás hatásának kimutatására hordalék megfigyelések folyamatos vízmintavétellel, továbbá a műszerek környezetének alapos mederfelvétele, az eróziónak különösen kitett partszakaszokon ún. ellenőrző szelvények rendszeres felmérése, illetve a nyomjelzőanyagos hordalék vándorlás mérés. A mérési eredmények A több évre tervezett vizsgálat igen nagymennyiségű adat begyűjtését és feldolgozását jelenti. Ma még korai lenne a végeredményekről beszélni, de már jelenleg is bemutathatunk a mértékadó értékekre jellemző mérési adatokat. Először a rajzoló vízmércék idősorait vizsgáljuk. A tó körül elhelyezett mércék idősorai élénken mutatják, hogy a tó felszíne ritkán van nyugalmi helyzetben. Többnapos szélcsendes idő kell ahhoz, hogy a vízállás idősor vonala csak megközelítőleg is egyenes legyen. A lengések nagysága és tó körüli elhelyezkedése függ a szél irányától, a szél sebességétől, a víz mélységétől, valamint a víz fizikai állapotától (amely legjobban a víz viszkozitásával, illetve a hőmérsékletével jellemezhető). A különböző irányú, hevességű és tartósságú szelek hatására egy periódusú, nagy amplitúdójú, vagy több napon keresztül tartó kisebb amplitúdójú hosszirányú lengés, vagy viszonylag nagyfrekvenciájú kis amplitúdójú keresztlengés és ezek szuperponálódása alakulhat ki. Ugyancsak a széltől függően változik a lengési csomópont helye is. Eddigi megfigyeléseink szerint az eseteknek csaknem a felében a lengési csomópont Badacsony és Balatonszemes közé esett. Az esetek negyedében Balatonszemes közvetlen környékén, a maradék negyedben Balatonszemes és Tihany közt volt. A hosszirányú kilendülések ÉK, illetve DNy szelek hatására jönnek létre, vagyis a tó hossztengelyében fújó szelek esetén. ÉK-i szél hatására Kenésén apadás, Keszthelyen pedig jelentős áradás keletkezik. Ennek szemléltetésére közöljük a 2. ábrán kilenc rajzoló vízmérce grafikonját. Ebben az esetben szemben elhelyezkedő mércepárok tanulsága szerint a hosszirányú kilcndülést jelentős keresztirányú elmozdulás nem zavarja. Tihanyrév és Szemes ellentétes vízjátéka arra mutat, hogy a kilendülés csomópontja a két hely között van. A kilendülés mértéke közepes. A 3. ábrán ellentétes irányú kűendülést közlünk 3 mérce vízállás idősorával. A bemutatott kilendülés eddigi észleléseink közül a legnagyobb. Az Alsóörsnél közölt emelkedésnél Kenesén, illetve Aligán minden valószínűség szerint még nagyobi) volt az emelkedés. Eddigi megfigyeléseink szerint 70 65 60 ' 70 65 ^ 70 • *\A H Kertese L r r V/ 1 Alsóörs : 1 1 Sic Sfok n / V -n/ lilfr

7 65 • 70 • 65 • 75 70 65 65• 60fN W-v Szemes ••—1 78cm\ l-vK j^^Badacsony t v *7ím

V 1 \7SaV 1 / 1 Fonyód •v /j l\/\ A, 62cm f K ^ Kiszthaj 7w a \y -j Vv •VW a atmiY rw /V 1 4. 6. 5. 19 61.jól. ... ábra. Hosszirányú kilendülés vízállás idősora a Balaton körül elhelyezett mércéknél <t>uiypa 2. FpaifiuK ypoeneü eodbt npu npodoAbHOM KOAeóauuu na eodoMepnux noemax, pa3MeufeHimx eoKpye EaAamoHa Abb. 2. Wasserstand-Dauerlinie der LángsrichtungsAusschwingung bei den rings um den Balaton angeordneten Pegeln