Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Muszkalay László–Starosolszky Ödön: A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 44. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 337—380 oldal Budapest, 1964. augusztus HIDROLÓGIA A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon MUSZKALAY LÁSZLÓ fe STAROSOLSZKY ÖDÖN

1 A Balaton mintegy 600 km

2-es felülete közvetlen érintkezik a légkörrel, melynek minden változása többé-kevésbé hatással van a tó víztömegére. A különböző hozzáfolyásoktól és a Sión való vízeresztésektől függő mozgásokon kívül a légköri viszonyok is állandó mozgásban tartják a tó vizét. A légköri jelenségek közül a legnagyobb mozgásokat a szél hozza létre, részint a tó felületén, részint magában a tó belsejében. A szél hullámokat kelt a felszínen, megmozgatja a víz teljes tömegét részint helyileg a vízszinttől a fenék felé terjedve, részint a tó egész felületére kiterjedő vízszintlengést okozva, aminek következtében hossz- és keresztirányú, továbbá másodlagos áramlások alakulnak ki. A víz mozgása minden esetben kölcsönhatásban van a föld szilárd anyagával, a mederrel és a parttal. A tó medrében a víz mozgatja a fenékanyagot, iszapolja a kikötőket és fürdőhelyeket, zátonyokat hoz létre és ugyanakkor mossa a partot, rongálja a partfalakat. Ezeknek a hatásoknak elhárítása, csökkentése, illetve kívánt irányba való terelése jelentős mérnöki feladat, mely a különböző mozgások törvényszerűségeinek és mértékadó értékeinek ismerete nélkül gazdaságosan nem valósítható meg. A Balaton vize mozgásának jelentőségét már a hazai vízrajzi kutatás kezdeti időszakában felismerték és tanulmányozását meg is kezdték. Cholnotcy Jenő 1897-ben a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei sorozatban megjelent A Balaton limnológiája című úttörő jelentőségű munkájában [1] a maga korában igen részletes mérési eredményeket közöl a Balaton áramlási és hullámzási viszonyairól. Azóta azonban egyedi megfigyelések kivételével nem folytattak hozzá hasonló, több évre kiterjedő rendszeres észlelést és az általa kimutatott összefüggések továbbfejlesztése érdekében sem történt lényeges fejlődés. Az elmúlt évtizedekben a Balaton jelentősége megnőtt, partjai mentén — közvetlenül a vízparton is — számos település létesült. A partvonal rögzítése, partfalak és kikötők építése erőteljes ütemben haladt. 1 Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. Ugyanakkor a mai napig sincs biztos adat arravonatkozóan, hogy a mértékadó (lengésből származó legmagasabb) vízszín és az erre még ráfutó hullámmagasság a partvonal mentén mekkora. Fazekas Károly több ízben javasolta a Balaton körüli rajzoló vízmérce hálózat létrehozását, de ezt a műszerállomány eddig nem tette lehetővé. így 1961-ig csupán Siófokon működött egyetlen rajzoló vízmérce. Pedig a víztükör nagy ingadozásának lehetősége, melyet Szesztay Károly a Balaton vízháztartásáról írott tanulmányában [2] 1958-ban példával igazolt, indokolta volna már régebben a rajzoló vízmérce hálózat sűrítését. A szél hatására a víztömeg lengésbe jön és a statikus állapothoz képest a széllel ellentétes parton tekintélyes mértékben megárad a tengeri vihardagályhoz hasonlóan. Ugyanakkor a felszínen keletkező hullámok is növelik a mértékadó vízszint értékét. Belátható, hogy az áradás és a hullámzás magassága többek között elsősorban a szél hatásának kitett és szélirányú vízfelület hosszától függ. A hullámzásnak a partvédő műre való feljutása és az ezzel járó ütőerő elsősorban a parthoz érő hullám magasságának és hosszának viszonyától függ. Mindezeknek az előbbiekben lényegesen egyszerűsítve összefoglalt jelenségeknek a vizsgálata döntheti el yéglegesen a védőművek kiépítési szintjét és döntően befolyásolja azok típusát. A szél hatására bekövetkező jelenségek vizsgálatának jelentőségét emeli, hogy a tervezett dunai és tiszai vízlépcsőknél a tározótérben végbemenő vízmozgásokra is a balatoni eredmények adhatnak tájékoztató adatokat. A mérési hálózat A jelenségek vizsgálatára több éves időtartamra létesített mérési hálózat (1. ábra) természetesen csatlakozik a légköri elemek (szélsebesség, szélirány, légnyomás stb.) megfigyelésére a Meteorológiai Intézet által amúgy is fenntartott hálózathoz. A mérési hálózat alapja a Balaton körül (általában a kikötőkben) elhelyezett 9 db és a tó közepén, Balatonszemes és Balatonakaii között.