Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Dr. Donászy Ernő–Szepes Ildikó: A biritópusztai halastavak (Paks) 1962/63. évi limnológiai vizsgálata

330 Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. Donászy E.—Szepes I.: A Biritó-pusztai halastavak gracillima I. tóban 1962. okt. 31. és megtalálható 1963. márciustól májusig. Cyclotella sp. az I. tóban 1963. marc. 29., Synedra ctcus az I. tóban 1963. márc. 29., Tábellaria fenestrata III. tóban 1963. jún. 19-én. A Cyanophyta közül nagyobb tömegben fordult elő: Aphanisomenon flos-aquae az I. tóban 1963. júniusban és júliusban, Lyngbya sp. a III. tóban 1962. okt, 31-i mintában, Microcystis firma a III. tóban 1963. júliusban, Microcystis flos-aquae az I. tóban 1963. júniusban és a II. tóban 1962. szeptemberben. A Cyanophyta az I. tóban júniustól egész nyáron át egyébként kisebb-nagyobb mértékű vízvirágzást okoz. A Trachelomanos sp. és Oocystis sp. fordult elő még egy-egy alkalommal nagyobb tömegben. A fajok megjelenési sorrendje és eltűnése az egyes tavakban : I. tó : 1962 szeptemberben Lyngbya sp., Microcystis flos-aquae kékalgák, Phacvs pyrum (Euglenophyta) és a Scenedesmus quadricauda volt a jellemző. Október végén a Chlorophyta Coelastrum microporum, Crucigenia quadrata, Pediastrum és a Chrysophyta Asterionella gracillima, Melosira italica jelentősek. 1963 március végén a zöldalgák közül a Pediastrum duplex, Scenedesmus acutus, Mougeotia sp. és a kovamoszatok közül az Asterionella gracillima, Cyclotella, Synedra acus emelkednek ki. Májusban a zöldalgák jellemzők : Actinastrum hantzschii, Pediastrum duplex, Scenedesmus quadricauda, Cosmarium sp. és a kovamoszatok közül az Asterionella gracillima. Júniusban megjelennek a kékalgák, Aphanisomenon flos-aquae, Microcystis flosaquae és a zöldalgák közül a Pediastrum duplex, Scenedesmus acutus, Selenastrum sp., Tetraédron. A kovamoszatok már egészen háttérbe szorultak. Végül júliusban csak kékalgák (Aphanysomenon flos-aquae és Microcystis marginata), és a két zöldalga (Pediastrum boryanum, Tetraédron sp.) voltak jelentősek a merített mintában. A II. tóban : 1962. szeptemberben ugyancsak a kékalgák voltak a jelentősek (Microcystis flosaquae, Nodularia sp.) és a zöldalgák közül a Pediastrum boryanum. Októberben nagyon szegény a fitoplankton (hó végén) és Scenedesmus quadricauda, Nitzschia tűntek fel a merített mintában. 1963 március végén is még szegény a fitoplankton (Scenedesmus acutus, Nitzschia sp., Surirella robusta, Synedra acus). A. tavaszi plankton szegény, a víz fenékig átlátszó volt. Coelastrum microporum, Scenedesmus quadricauda, Cyclotella szerepeltek. Júniusban Oocystis sp. emelkedik ki nagyobb tömegével, mellette Euglena proxima, Coelastrum microporum, Scenedesmus acutus, Tetraédron sp. a jellemzők. Júniusban már nagyobb a fajok száma : Anabaena spiroides, Coelosphaerium sp., Nodularia sp., Euglena acus, Oocystis sp., Pediastrum tetas, Selenastrum sp. Sajnos az őszi állapotról csak az előző évi minta alapján tudtunk képet adni. A II. tóra jellemző a fajokban szegénység, és a tömeges előfordulás hiánya. Csak az Oocystis sp. volt jún. 19-én nagyobb mennyiségben. A tavat Ceratophyllum-demersum hinármező borította, a fitoplankton szegénysége, a legalacsonyabb elért holdankénti halszaporulat egybevágóan igazolja, hogy a három tó közül a legkevésbé volt jó ennek a tónak az állapota. A III. tó fajokban hasonlóan szegény, mint a II. tó. 1962 szeptemberében csak a Microcystis firma, és — marginata, valamint a Cooelastrum microporum fordult elő kevés egyedszámban. Otóberben a Lyngbya tömeges, de ezenkívül Trachelomonas, Pediastrum boryanum, Scenedesmus acutus fordulnak elő kevés egyedszámban. Az 1963. évi tavasz (márc. 29.) kevés egyedszámmal szereplő Euglena proxima, Phacus pyrum, Scenedesmus acutus, Melosira italica, Synedra acus fajokkal mutatkozik be. Májusban a Trachelomonas tömeges, ezenkívül kevés egyedszámmal Coelastrum microporum, Oocystis., Pediastrum chlathratum említhető meg. Júniusban a Tabellaria fenestrata tömeges, ezenkívül kevés egyedszámban Euglena, Pediastrum chlathratum, Cosmarium, Spyrogyra, Zygnema fordultak elő a mintában. Júliusban a Microcystis firma tömegesen tör elő és a Dictiosphaerium említésre méltó még. A fitoplankton alapján adott jellemzéshez meg kell jegyeznünk — mint már korábban rámutattunk —, hogy völgyzárógátas tórendszerröl van szó és a víztároló szerepét a III. sz. tó tölti be, ez kapja először a patakvizet, ebből folyik a víz a II. sz. tóba és végül az I. sz. tóból csak akkor folyik tovább a víz, ha feltöltése teljes mértékben sikerült volna. Ez azonban a nyári időszakban nem fordul elő. Gyakorlatilag tehát leginkább pangó víz az I. sz. tóban van és a legátlátszóbb, legtisztább víz a III. sz. tóban. A fitoplanktonban mind a fajok számát, mind az egyes fajok tömeges előfordulását tekintve az I. sz. tóban a legkedvezőbb a helyzet, csak erre a tóra jellemző a hoszszabban tartó vízvirágzás. A fitoplankton alapján a biritói tavak a „zöld tavak" első fokozatából (a vegetációs szint elsősorban zöld algák okozzák) a szuperfoszfát trágyázás hatására a nyári hónapokban a zöld tavak harmadik fokozatába jutnak. Ez azonban egyértelműen csak az I. sz. tóra állapítható meg. A II. és III. legfeljebb átmenetileg, rövidebb ideig érik el ezt a fokozatot (Wunder [4]j. A tavak állapotának jellemzésére hálósplantkon-mintákat is vettünk ápr. 16., május 17., május 28., június 19., július 19., és szept. 3-án. A zooplankton mennyisége ml-ben 100 1 vízre vonatkoztatva a következőképpen alakult: I. tó II. tó III. tó Ápr. 16 * * * Máj. 17 1,2 2,6 Máj. 28. 2,6 3,0 0,2 Jún. 19 2,4 2,0 3,4 Júl. 19 7,2 6,0 10,4 Szept. 3 (Vízvirágzás) 8,6 (Vízvirágzás) 2,0 *) Csónak után vontatott hálóval gyűjtött minták, a többi mintát a tó nyilt vizének különböző helyén literenként merített 50 liter víz 20. sz. planktonhálón történt átszűrésével gyűjtöttük, formaiinnal rögzítettük és térfogatát 0,1 ml beosztású centrifugacsőben mértük, a térfogatot