Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Horváth Imre–Gulyás Pál: A hazai detergensek biológiai lebonthatóságának és toxikus hatásának vizsgálata

316 Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. Horváth I.—Gulyás P.: A hazai detergensek vizsgálata annak a szennyvíz-koncentráció függvényében bekövetkező változásával mérnek. 2. A zöld növények (phytoplankton) asszimilációját, amelyet az oxigéntermeléssel és annak a szennyvíz-koncentráció függvényében bekövetkező változásával mérnek. Mindkét eljárást igen egyszerű módon és csekély költséggel oxigénpalackokban lehet elvégezni, elemzés szempontjából csak oxigénmeghatározást igényelnek. A különböző méregkoncentrációk hatására előálló változások grafikus ábrázolás esetén jellegzetes, egymás között összehasonlítható jelleggörbéket adnak, amelyek tájékoztatnak a szennyvíznek a koncentrációtól függő hatásáról. a) A módszer rövid ismét tetése. Oxigénemésztési kísérlet. 7—8 Winkler-féle oxigénpalackot, mérgező anyagot nem tartalmazó, oxigénnel telített vízzel töltünk meg. Az egyik mintában azonnal lekötjük az oxigént (Winkler szerint). Ez a minta az ellenőrző próba. A megmaradó mintákban meghatározzuk a 24 órás emésztést 1 %-os peptonoldat hozzáadásával. (Kb. 10 mg/1 peptonoldatot adunk a vízhez, így az oxigénmennyiség 4—6 mg/1 lesz.) Ezen próba egyike változatlan marad (vakpróba). A többi palackhoz a különféle koncentrációjú vizsgálandó szennyvizeket adjuk. Az összes mintát ezután buborékmentesen lezárjuk, a hozzáadagolt szennyvíz egyenletes elosztása, érdekében rövid ideig összerázzuk és 24 óra hosszat 20—22 C° hőmérsékleten sötétben tartjuk. Ezután az összes mintában megkötjük a fennmaradó oxigéntartalmat és elvégezzük a titrálást. A kapott értékeket összevetve, kiszámíthatjuk az oxigénemésztés %-os változását minden egyes szennyvízkoncentrációhoz a következő képlet segítségével : Oh — O

x Ax = 100 A [ %] O

k — O

b ahol O

b O

x Ax a baktériumok változása, a hozzáadott x szennyvízkoncentráció hatására, Ok a kontroll oxigéntartalma, a vakpróba oxigéntartalma, az x koncentrációjú szennyvízzel kevert minta oxigéntartalma. 24 órás sötétben tartás után. A negatív Ax értékek a szennyvíz mérgező hatását mutatják. Pozitív Ax értékek adódnak toxikológiailag indifferens, de oxigént emésztő szennyvizek esetében, valamint, ha valamely szennyvíz-fajta biológiai oxigénigénye, vagy kémiai oxigénigénye az azonkívül esetleg meglevő mérgező hatást túlkompenzálja. Asszimilációs kísérlet. 14—15 db Winkler-íéle oxigénpalackot a megvizsgálandó szenny vízkoncentrációk számának megfelelően akváriumvízzel, illetve BOI hígítóvízzel töltünk meg. Az egyik mintában az oxigént azonnal lekötjük. Ez a kezdeti oxigéntartalom ellenőrző mintája. A megmaradó mintákat két egymásnak megfelelő kettős próbasorozatra osztjuk. A próbasorozat egyikének mintáiba egy bizonyos mennyiségű Chlorophyta fajt teszünk. (Ez lehet : Chlorella, Protococcus, Scenedesmus stb.) így egy-egy algás és alganélküli mintapárt kapunk a dupla sorozaton belül. Egy próbapár további hozzáadás nélkül marad. (Vakpróba.) A megmaradt próbapárokat elegyítjük a megvizsgálandó szennyvíz koncentrációival. Minden esetben egy-egy pár algás és alga-nélküli mintája azonos szennyvízkoncentrációt kap. Az összes palackot ezután gázbuborék mentesen lezárjuk, a szennyvíz egyenletes eloszlása miatt összerázzuk és 24 órára 20-—22 C°-os hőmérsékletű, 4—5 ezer lux megvilágítású termosztátba helyezzük. A kísérleti idő eltelte után az összes mintában lekötjük az oxigént és elvégezzük a titrálást. Az asszimilációs hányadok egy-egy algás illetve alganélküli mintapár oxigéntartalmában mutatkozó különbségként adódnak. Az x szenny vízkoncentrációknál az értékeléshez szükséges asszimilációs hányad2. kép. Algatermelö telep A kép közepén három egységből álló 0,5 1 űrtartalmú Kluyver-palackban félmakrotenyészetek vannak. A levegő benyomatása vibrátorokkal, a képen látható csöveken keresztül történt <T>omo 2. KOJIOHUH PA3MH0MCEHUN ajibe B cepe;iniie CJÍOTO naxoAíiTCíí no-nyMaKpocKonunecKHe KyjibTypbi, cocroHmne H3 Tpex eAHHHU 6aHOK K'uyver c 06"beM0M 0,5 ji. Bo3flyx HarHeTajicH c noMombio BHÖpaTopoB Mepe3 Tpyn0np0B0Ab!, K0T0pbie SHflHbl Ha <t)0T0 IU. 2. Algae beds. The three 0,5 litre Kluyver bottles at the center of the picture contain semi-macro cultures. Air is injected by vibrators through the pipes shown változások %-os értékeit az alábbi képlet segítségével számíthatjuk ki : Ax = 100 [ %]. (O

B-0

b) L/0

J ahol Ax az asszimilációs hányad %-os változása a hozzátartozó szennyvízkoncentráció mellett a nem mérgezett vakpróbáéhoz képest. OB az algás vakpróba oxigéntartalma 24 órás megvilágítás után, Ob az algák nélküli vakpróba oxigéntartalma 24 órás megvilágítás után, Ox az x koncentrációjú szennyvízzel kevert algás próba oxigéntartalma 24 órás megvilágítás után, Ox az x koncentrációjú szennyvízzel kevert alga nélküli próba oxigéntartalma 24 órás megvilágítás után. Negatív Ax értékek a szennyvíz mérgező hatását mutatják. Pozitív Ax értékeket kapunk toxikológilag közömbös, eutrofizációt előidéző szennyvizeknél, valamint olyan esetekben, amelyekben a szennyvíz trágyázó hatása egy azonkivül esetleg meglevő mérgező hatást túlkompenzál. (Pl. foszfát, nitrát tartalmú szennyvizek.) A gyakorlatban olyan esetek is adódhatnak, amelyek során az Ox < O

x. Ez elméletileg az algák „negatív oxigéntermelésének" felelne meg. Valójában dyen esetekben legtöbbnyire nem hibás elemzésekkel állunk szemben, hanem olyan hatásmechanizmusokkal, amelyeknél az algák asszimilációs tevékenysége gyorsabban