Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
7. szám - Domokos Miklós: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése
296 Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. Domokos M.: A vízgazdálkodási mérleg néhány kérdése különbséget pozitív előjel esetén szabad vízkészletnek, negatív előjel esetén vízhiánynak nevezzük. (Az összemérés műveletét szűkebb értelemben ugyancsak vízmérlegnek nevezzük). A vízgazdálkodási egységek vízkészletének elméleti kihasználtsága Rendszerint %-osan adják meg. Valamely felszíni vízgazdálkodási egység vízmérlegét gyakorlatilag egyensúlyban levőnek tekintjük, ha 80% ^ h ^ 110%. A különböző felszín alatti vízkészletek megengedhető legnagyobb kihasználtsága nagyobb vízgazdálkodási egységek (pl. országrészek) átlagában jelenlegi felfogásunk szerint, 20—40%-ra tehető. A kisebb egységek (pl. összefüggő karsztterületek) felszín alatti vízkészletének elméleti kihasználtsága —- a hasznosítható készlet meghatározásának módja, a becslésében rejlő bizonytalanság, de elsősorban a felszín alatti egységek szoros összefüggése miatt —- esetenként az előbbi értéknél jóval nagyobb is lehet. A vízmérleg mindkét mutatószáma a hasznosítható vízkészlet és vízigény mértékadó pillanatban előálló viszonyát jellemzi. E mértékadó pillanat időpontja közömbös, eljárásunk nem is szogáltatja. Az összesítő vízmérleg eredményeinek értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy azok sok egyszerűsítés és elhanyagolás után adódtak, és hogy egy nagyobb vízgazdálkodási egység szabad vízkészlete általában ezen egység részein kimutatható szabad és hiányzó vízkészletek algebrai összege. (A vízgazdálkodási egységek aprózásának hatását Csermák elemezte [6]). V. Példa : Magyarország 1960. évi reprezentatív vízmérlege Az összesítő vízmérlegeink alapelveiről, elméleti felépítéséről és gyakorlati összeállításáról mondottakra példaként az 1. táblázatban bemutatjuk Magyarország 1960. évi vízmérlegét, amelyet a VlTUKI az Országos Vízgazdálkodási Keretterv XVII. fejezetének [17] részeként készített el. A példát az eddigi anyagba közbeiktatott utaló megjegyzések kapcsolják a tanulmányhoz. A táblázattal nem követhető részletkérdések, kiegészítések és ellenőrzések a hozzá fűzött megjegyzésekben olvashatók. A vízmérleg eredményeinek értékelése, a belőle levonható következtetések részletezése nem tárgya tanulmányunknak, csupán azt jegyezzük meg, hogy a példa-vízmérleg eredményeinek értékelésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nemzetközi vízkészletmegosztás hiánya és ezért a vízmérlegben történt kényszerű mellőzésének következményeként Magyarország a vízmérleg kimutatta szabad felszíni vízkészletnek csak bizonyos részével gazdálkodhat és a vízkészletek és vízigények egymásnak nem megfelelő területi elosztottsága miatt a vízmérleggel kimutatott vízfeleslegek a kisebb vízgazdálkodási részegységek szabad és hiányzó vízkészleteinek algebrai összegei is lehetnek, végül vízmérlegünk a víz minőségére nincs tekintettel, így a víz nem megfelelő minősége okozta vízhiány kimutatására nem alkalmas. (A vízkészletek minőségét első kísérletként a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek vízmérlegeiben [15] vettük figyelembe.) Az 1960. évi országos reprezentatív vízmérleg eredménye, hogy módszeresen, a készítése idején Inqazmka ddsi egységek DUNA mkm Jetmagyaraiat: TVK egység iele és halára Hagy folyó jele 4 riigtidálkodisi tgységril kilété riihoiam, , m'/s I riígcrdálMdsi egység mértékadó termés/eles mkésilete (aki-és a tetípc whoramok kulénbsége),r-Q nu íftfl. m'A 4. ábra. Természetes felszíni vízkészletünk (Q aug 85%, m 3/s) Abb. 4 TJnser natürlícher Oberfláchenwasservorrat (Qaug85%, m 3/s)
