Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
7. szám - Domokos Miklós: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése
Domokos M.: A vízgazdálkodási mérleg néhány ké'rdése Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. 287 naptári év vízmérlegéről. A vízmérleg szerkesztése a tárgyidőszak után vagy előtt történhet. Ennek megfelelően kialakult a vízmérleg két fő típusa : az ún. jelenlegi (azaz valamilyen közelmúltbeli időszakra készült) vízmérleg és a jövőbeli (tervezett) állapotokat felmérő távlati, ill. nagytávlati vízmérleg. A jelenlegi vízmérleg a vízkészletet érintő minden tervézés alapja. Valamely vízgazdálkodási egység hasznosítható vízkészletét (meghatározását 1. a iV/A pont bevezető részében) és az ezt érintő emberi tevékenységnek a tervezés időszakában jelentkező hatásait egybevetve kimutatja az egység szabad vagy hiányzó vízkészletét s ezzel megszabja a népgazdasági, ill. műszaki tervezés vízkészletgazdálkodási lehetőségeit, ill. céljait. A távlati vízmérleg valamely vízgazdálkodási egység vízkészletét és az ezt érintő (tervezett) emberi tevékenységnek valamely jövőbeli időszakban várható hatásait veti egybe. Célja kettős. Egyrészt ellenőrzi a vizsgált időszakig megvalósítani tervezett vízgazdálkodási és a vízgazdálkodást érintő beruházások realitását. Másrészt a jelenlegi vízmérleg szerepét tölti be a tervezés utáni, ún. nagytávlati időszakra. A — távprognózis jellegű — nagytávlati vízmérleg felépítése elvileg teljesen megegyezik a távlati vízmérlegével, célja a nagytávlati elképzelések, tervek vízgazdálkodási realitásának ellenőrzése. Megbízhatósága — minthogy a mérleg kiindulási alapja nem tényleges, hanem valamilyen tervezett állapot — erősen korlátozott. Ennek ellenére a különböző vízmérlegek közül éppen ez a típus vehet részt leginkább a népgazdaság fejlődésének alakításában. A felsorolt vízmérleg-típusok mindegyike megfelel a vízmérleg meghatározásának. Szerkezet tekintetében nem különböznek egymástól. Ezért az elméleti felépítésben nem teszünk majd köztük különbséget. Természetes, hogy ha a — tágabb értelemben vett — vízmérleg a vízgazdálkodási egységek egy csoportjának vízmérlegeit tartalmazza (1. a tanulmány II/A részét),' akkor ezek mindegyikének ugyanaz a tárgyidőszaka. A fenti megállapításból következik, hogy ugyanazon vízgazdálkodási egység különböző tárgyidőszakokra vonatkozó vízmérlegeinek együttesét •— a fogalomzavar elkerülése végett — már tágabb értelemben sem nevezhetjük vízmérlegnek. Ajánlatos ilyenkor inkább az illető egység vízmérlegeinek valamilyen tárgyidőszakokra vonatkozó sorozatáról beszélni. (Ilyen vízmérleg-sorozat pl. valamely vízgazdálkodási egység jelenlegi, távlati és nagytávlati vízmérlegének együttese.) 3. A tárgyidőszak lehet konkrét vagy reprezentatív és tárgyidőszaka szerint a vízmérleg is lehet konkrét vagy reprezentatív. A konkrét vízmérleg valamely tényleges múltbeli időszakban (pl. meghatározott naptári évben) vizsgálja a vízkészlet-vízigény viszony alakulását. E vízmérleg-típus csupán pillanatnyi állapotfelvétel, ezért szerepe a távlati tervezésben alárendelt, inkább csak a vízgazdálkodási fejlesztési tervek fokozatos megvalósulásának nyomonkövetésére alkalmas. A reprezentatív vízmérleg vízkészlete a tárgyidőszak tartamának többszörösét kitevő múltbeli időszak adataiból származtatott reprezentatív érték, vízigényei viszont egy meghatározott időszak tényleges értékei. E mérlegtípus a vízgazdálkodási távlati tévézés alapja. Eredménye a szabad vízkészletek felmérése, a fejlesztés feltételeinek — vagy akár gazdaságtalan, nem célszerű voltának — kimutatása. Lényege, hogy a fejlesztés lehetőségét, ill. feltételeit éppen a reprezentatív vízkészlet jövőbeli változatlanságát — vagy bizonyos előrelátható változását — feltételezve mondja ki. A vízigények — a vízkészlettől eltérően — általában évről-évre egyértelműen változnak, növekednek. Semmitmondó lenne tehát a vízmérleg elemeként pl. a tárgyidőszaknál hosszabb időszak átlagos vízigényeit tekinteni. Ha a vízigények az idő múlásával növekednek, vízgazdálkodási szempontból reprezentatív értékeik csak a vízmérleggel jellemzendő hosszabb időszak utolsó időegységének vízigényei lehetnek. Emiatt a reprezentatív vízmérleg készítése is (naptári) időhöz kötött művelet. Beszélhetünk tehát pl. egy meghatározott év konkrét és reprezentatív vízmérlegéről. Nyilvánvaló, hogy a vízmérleg címében — hacsak nincs minden félreértési lehetőség kizárva — a megkülönböztető jelzőnek is mindig szerepelnie kell. A bemutatott példa Magyarország 1960. évi reprezentatív vízmérlege. Időegysége 1 év, eredményei tehát 1 évnyi időszakra jellemzők. Reprezentatív vízmérleg, tehát vízkészlet-értékei sokéves (általában 30 éves) adatsorokból származnak ; vízigényei viszont az 1960. év tényleges értékei. C) A vízmérleg mértékegysége A vízmérlegben összehasonlított értékek lehetnek a tárgyidőszakra vonatkoztatott vízmennyiségek, ill. vízhozam-összegek (mértékegységük pl. 10 9 m 3/év) vagy vízhozamok (mértékegységük pl. m 3/s). Ennek megfelelően megkülönböztetünk vízmennyiség-mérleget és vízhozam-mérleget. Részletesebb indokolás nélkül — az errevonatkozó összehasonlító vizsgálatok ugyanis még korántsem tekinthetők lezártaknak — megemlítjük, hogy vízmennyiség-mérleg bevezetése ott látszik célszerűbbnek, ahol az összehasonlítandó értékek időbeli ingadozása kismértékű vagy könynyen kiküszöbölhető : leginkább tehát általában a felszín alatti vízgazdálkodási egységek és az olyan felszíni egységek esetében, amelyeken a vízkészlet és a vízigények időbeli ingadozása kiegyenlítésének (pl. tározók létesítésének) a lehetősége gyakorlatilag korlátlan. (Valamely felszíni vízgazdálkodási egység vízhozamösszeg-mérlege ugyanis egyenértékű a tárgyidőszak középvízhozamát és átlagos vízigényét összehasonlító vízhozam-mérleggel.) Külföldön inkább vízmeny nyiség-mérlegeket készítenek. Magyarország — különösen pedig kisebb vízgazdálkodási területegységeink — felszíni vízkészlete az időben tág határok között változik, tározási lehetőségeink ugyanakkor erősen korlátozottak. A felszíni vízkészletre készített vízmennyiség-mérlegeink semmitmondók, legsúlyosabb vízhiányaink kimutatására is alkalmatlanok lennének. Ezért nálunk a vízhozam-mérlegek be-
