Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Haszpra Ottó: A Pécsi-víz gerdei vízhozammérő műtárgyának kismintavizsgálata
30 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. A Pécsi-víz gerdei vízhozam mérő műtárgyának kismintavizsgálata HASZPRA OTTII' A hordalékos kisvízfolyások vízhozamnyilvántartási szelvényeivel kapcsolatban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízépítési laboratóriumában kiterjedt vizsgálatok folytak. A vizsgálatok egyes részeiről elkészült tanulmányok [1, 2] közvetlen tárgyukon kívül bizonyos általános szempontokat is ismertettek. Ezért most csak a címben meghatározott szűkebb feladat ismertetésével foglalkozunk. A Pécsi-víz gerdei műtárgya nemrég épült meg. Mint az 1. ábrán látható, az összetett szűkület alvizi visszahatás nélkül működik (1. kép), vagyis a műtárgy falán elhelyezett, regisztráló szerkezettel is ellátott vízmérce a felvizi meder változatlansága esetében mindig egyértelműen megadja az átfolyó vízhozamot. A gyakorlati szakemberek azonban felvetették, hogy a műtárgy hitelesítése során nagymértékben szóródó adatokat kaptak, s ennek oka véleményük szerint az, hogy a műtárgy feletti mederszakasznak, sőt részben magának a műtárgynak a feltöltődése a vízhozamgörbét állandóan módosítja. A kismintavizsgálatok célja tehát annak tisztázása volt, hogy a várható feltöltődés miként befolyásolja a vízhozamgörbét, illetve milyen mértékű feltöltődés engedhető meg anélkül, hogy ez a vízhozamgörbét figyelemreméltó mértékben módosítaná. Ilyenirányú vizsgálatok természetszerűleg sok más műtárgynál is hozzájárulnak a kérdéssel kapcsolatos bizonytalanságok tisztázásához, ezért közreadásuk bizonyára indokolt. A vizsgálatokhoz Puskás Tamás rendelkezésünkre bocsátotta a következő vízhozamadatokat : LKQ = 0,010 m 3/s, Q 9,% = 0.025 ne/s. KÖQ = 0,700 m 3/s, NQ 50 % = 17,0 nr'/s, NQ 3 % = 50,0 nv'/s ós NQ,% = 65,0 wi 3/s. A vizsgálatokat azonban nem az egész vízhozamtartom^nvban, hanem csak a nagyobbik szűkületben bennmaradó vízhozamokra vonatkozóan végeztük el minthogy nyilvánvalóan csak a kisebb vizek azok, amelyeknek lefolyási szintjét a feltételezhető hordaléklerakódás befolyásolni képes. A műtárgy kismintáját 1 : 3 méretarányban építettük meg (2. ábra, 2. kép) a laboratórium egyik szabadtéri csatornájában. A kisminta torzítás nélkül készült. Csupán a műtárgy utáni lépcsőt választottuk kisebbre — más modellek építésével kapcsolatos okokból — de a hidraulikai szempontból lényeges jelenséget, az alvizi visszahatás kizárását, ez a megoldás is biztosította. Hasonló meggondolásból nem építettük meg az 7. képen látható téglafalmaradványokat sem. A 2. ábrán vázlatosan feltüntettük azokat a feltöltődési változatokat is, amelyeknél a vízhozamgörbét meghatároztuk. A feltöltődési változatok vastagságát közelebbről a rendelkezésre álló és gyorsan beépíthető anyagok (kőlap, tégla) határozták meg. A feltöltődést lezáró lejtős felületet azzal a meggondolással vettük fel, hogy a szögletekben az örvény miatt, a torokban a nagy sebesség miatt lerakódás nem lehetséges. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 5i 0 A -A metszet 0,15|. imt 0,30 *0M te Alaprajz A t. 1 P?7 /. ábra. A Pécsi-víz gerdei szelvényében épült műtárgy terve 0ue. 7. ÍIpoeKm nocmpoeHHoeo coopyvcenuH na sodomoKe ílen e cmeope y Tepde Abb. 1 • Projekt des Objekts bei Oerde im Pécsi-víz 1. kép. A Pécsi-víz gerdei műtárgya 0omo I. CoopyvceHue na eodomoKe íleiy Tepde Hild. I. Objekt bei (lerde am Bach Pécsi-víz Dr. Szígyártó Zoltán véleménye szerint nem kell a kisebbik szűkület fele magasságánál magasabb feltöltődésre számítani. Egyébként, ha ez valami okból elő is fordulna, a mederkarbantartás során mindenképpen el kell távolítani. A 3. ábrán megrajzoltuk a három változathoz tartozó vízhozamgörbét és egy extrapolált görbét, amely a mérceszelvényben a kisebbik szűkület fele magasságát elérő feltöltődéshez tartozna. Ennek az ábrának a főkivitelre vonatkozó változatát a 4. ábra mutatja. Ez az ábra igen tanúlságos lesz a kisminta és a főkivitel közti kapcsolat tanulmányozása szempontjából, ha a főkivitelen majd a jövőben végzett mérési adatokat erre fölrakhatjuk. Annyit megállapíthatunk, hogy a feltöltődés hatása a vízhozam görbére erősen korlátozott, és
