Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

28 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. öllős G.: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok Sztatikus szín!— •k

; -k, -k. - comt. fmaxj rótiazó 11. abra (t)\k,-k,(mkkm) • ©ík,-k,(amt.nw) ©U-VaötAar; ©J t,-k,{pntjm) ®lk,-k,(atuen) ®/V k,íantími). rl$5 •ISO •M IW no J 70 | ® £ » « x 10 10 o Habra Ü) A,t,C zirva Q)iAC nyttva Q) Azórva;B,C nyitva © ij zárra; C nyitva © A nyílva; ttf zárva © 8 nyitva; A£ zöm 0,-2*00 0,-3070 0,-2X0 0,-JSW a,-nw • tss •ISO •tso •m •no •no • no t •tOO % •90 f •10 1 •10 •so 1 •60 •30 •m 13. ábra . 11—13. ábra. A homogén (11. ábra), inhomogén (12. ábra) felépítésű törésrendszer hidraulikájának ^vizsgálata, továbbá az oldalsó vízutánpótlódás hatásának (13. ábra) figyelembevétele <t>ue. 11—13. MccAedoeaHue zudpaeAUKU cucmeMbi U3aomü npu odHopodnoM (cfiue. 11) u HeodHopodnoM (ifim. 12) cmpoeHuu, daAee ynem sausihuh npumoKa eodu c öoKoeoeo HanpaeAenuR (0ue. 13) Figs. 11 to 13. lnvestigations into the hydraulics of fault systems having a uniform (Fig. 11) and non-uniform (Fig. 12) structure. Allowance for the effect of lateral water supply (Fig. 13) építettségétől függően, elméleti szempontból csupán a k tényező értékének térbeli eloszlásáról szabad beszélni. Hangsúlyozni kívánatos azonban, hogy a karsztrendszer különböző pontjaiba (x) lemélyített kutatófúrások alapján kapott k

x értékek a k tényező térbeli eloszlásáról (ha a kutatófúrások telepítése szerencsés) jó tájékoztatást nyújthatnak. Sőt, ha a karsztrendszer nem túlságosan inhomogén felépítésű, bizonyosan alkalmazhatók a porózus rendszerbeli szivárgásokra vonatkozó törvények is. Az egyedi kutatófúrások alapján kapott k tényező a járatrendszer esetében tehát valamely ponthoz kötött. Számos ilyen k.

r tényező viszont kitűnő tájékoztatást nyújthat a kőzetrendszer egészének átlagos vízáteresztöképességére\onatkozólag. A valószínű vízutánpótlódási viszonyok például a tér különböző pontjaihoz tartozó k értékek ismerete és megfelelő súlyozása nélkül csak nagyon bizonytalanul ítélhetők meg. A törések hidraulikájának néhány sajátossága Az általunk vizsgált térbeli kismintához a víz feltételezésünk szerint tulajdonképpen a 11—13. ábrán vázolt vetőrögökön keresztül a nyílt karsztból érkezik. Ily módon jutottunk el már eddigi vizsgálataink során is a törések hidraulikájának a vizsgálatához. Az idealizált rögrendszer 5 mm átmérőjű, műanyagcsövekből épült fel. Vízáteresztőképességét oly módon változtathattuk, hogy segítségével mind a homogén, mind az inhomogén felépítésű közegben kialakuló hidraulikai folyamat vizsgálható legyen. Változtatható volt a megcsapolás F keresztmetszete is. Ilyen irányú vizsgálataink közül a következő három esetet emeljük ki : 1. A törésrendszer szerkezete homogén felépítésű. Azonos mértékű hidrosztatikus nyomás mellett a megcsapolt keresztmetszet nagyságát változtatva, a, 1, 2, 3, 4, . . . pontokon mért piezometernyomásadatok alapján szerkesztett piezometerfelszíni görbék magassági elhelyezkedése, alakja, s a megcsapolt víz mennyisége a 11. ábrán szemlélhető. Ez az ábra is felhívja a figyelmet arra, hogy valamely karsztrendszer kismértékű megcsapolása esetében a piezometerfelszín alig süllyed. Az F növelése (ami több megcsapolási hely egyidejű beiktatásával is elérhető) azonban már jelentős leszívást eredményezhet. Az ábra tulajdonképpen a következő hidraulikai alapszabályra mutat rá : a piezometerfelszín kívánt mértékű süllyesztését az által érhet jük el, ha a megcsapolt és az utánpótlódó víz mennyiségét bizonyos arányba hozzuk egymással. 2. Az inhomogén szerkezetű törésrendszerhen kialakuló hidraulikai viszonyok néhány sajátosságát mutatja be a 12. ábra. A megcsapolási keresztmetszet (F) állandó. A különböző rögök egymással szembeni vezetőképességét a műanyagcsövekhez kapcsolt gumitömlők elszorításával változtatva, kitűnik, hogy amikor az alsó rögök vízvezetőképessége a felsőkénél jóval kisebb, akkor a piezometerfelszín lesüllyesztése nehézkes (pl. 4. és 5. jelű görbék esetében). Ilyenkor ugyanis a megcsapolt és az utánpótlódó víz mennyiségének az előbbi pontban említett kívánt arányának létrehozása rendszerint nehézségbe ütközik. Jellemzően szemlélteti az ábra az ellenkező, inkább csak ritkán előforduló esetet is, midőn a felső rögök víz vezetőképessége kisebb az alsókénál. Ilyenkor — amint az 1. és 2. jelű görbe szemlélteti, a piezometernyomás értéke a karszt egyes részeiben negatív is lehet (vonalkázott mező).