Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

267 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Jugoszláviában szabályozzák a Moravát Jugoszláviában az utóbbi idők nagyobb vízimunkáinak sorában jelentős helyet foglal el a Morava folyó szabályozása és vízgyűjtőterületének rendezése. A Morava folyó az ország déli részén levő hegyekben két ágból : a Nyugati-és a Déli-Moravából ered, melyek Kruseváe közelében egyesülnek. Az egyesülés után Nagy-Moravának nevezett folyó Szmederovo (Szendrő) mellett ömlik a Dunába (1. ábra). 1. ábra A Morava vízgyűjtőterülete Jugoszlávia területének több mint 14%-a, a következőképpen oszlik meg : Nyugati-Morava 15 850 km' 42% Déli-Morava 15 470 km' 41% Nagy-Morava 6 135 kmj 17% 37 455 km" 100% A Nagy-Morava vízjárása nagyon szélsőséges, jellemző vízhozamai a következők : Q,% = 3600 m'/sec Q,% = 2600 m'/sec Qi.% = 1500 m'/sec QKŐ — 80

0 m'/sec Q

k = 250 m'/sec QLKV = 5

0 m'/sec A szabályozást és a vízgyűjtőterület rendezését a gyakori árvíz, az igen előrehaladott erózió, illetve az ezekkel járó nagymérvű károk elhárítása sürgette. Különös időszerűséget nyert a feladat a Vaskapuvízlépcső küszöbön levő megvalósításával, minthogy a felduzzasztott Duna messze be fog duzzasztani a NagyMoravába, s félő, hogy a nagy mennyiségű hordalók lerakódása mind a Dunában, illetve a Vaskapu vízlépcsőnél, mind a Nagy-Moravában nehézségeket támaszt. A tervbevett munkálatok : folyószabályozás, árvízvédelem, hordalékvisszatartás. A folyószabályozás majdnem kizárólag a kereken 220 km hosszú Nagy-Moravára terjed, melyen 37 átmetszést terveznek, amivel a folyó 158 km-re rövidül. A szabályozás a közép vízre készül. Ezekkel a munkálatokkal rögzítik a medret, s megszüntetik a nagymérvű medervándorlást. Az építést 1959-ben már megkezdték s a múlt évben befejeződött a torkolattól Ljubicsevo-ig, az ottani közúti ós vasúti hídig terjedő 35 km hosszú szakasz szabályozása, ami ezzel 21,7 km-re rövidült, valamint elkészült a középső szakaszon 4 km. A szabályozásnál alkalmazott görbületi sugarak a minimális 400 m-től a maximális 1400 m-ig változnak, optimálisnak a 800—1000 m hosszúságot tekintik. A tervezett víztükör szélessége 120 m. A további szakaszok szabályozásánál az itt szerzett tapasztalatokat használják fel. Ezévben kezdik meg a Ljubicsevo-i híd feletti szakasz szabályozását. Az árvízvédelmet ez ideig a múltban épített gyenge gátak szolgálták, melyek helyenként a folyótól 4—5 km távolságban húzódnak. A hullámtér tehát igen szóles, s így számottevő mezőgazdasági terület szenved az árvíztől. A folyó szabályozása után az új védőgátakat a medertől átlagosan 250 m távolságra építik meg. A folyó által szállított hordalók mennyisége évi 8 millió m

3, amiből 5 millió m

3, tehát több mint 60%-a a Déli-Morava vízgyűjtő területéről származik, amiért a hordalók visszatartására irányuló munkák zömét ide koncentrálják. A hordalók visszatartására vonatkozó tanulmányt két változatban dolgozták ki, éspedig tározás nélküli és tározÓ3 módszerre. Az utóbbit fogadták el, amely kisebb-nagyobb tározót irányoz elő, köztük 25 nagyméretűt, melyek az érintett vízfolyások árhullámát jelentősen fogják csökkenteni. A kisebb tározók térfogata 7—8 millió m

3, míg a nagyoké 500 millió m

3-ig terjed. A tározók méretezésénél 50 éves feliszapolódással számoltak, mely idő alatt rendeznék a torrenseket, megkötnék a vízmosásokat és végrehajtanák a talajvédelmi munkálatokat is. Néhány tározó már elkészült, ezeknél az iszapolódási folyamatot külön erre a célra szervezett csoportok figyelik. A Nagy-Moraván lefolyó évi összes vízmennyiség 8 milliárd m

3, amiből 1,5 milliárd m

3-t kell tározni, ezenkívül évenként 4,5—4,0 milliárd m

3 vizet öntözésre kívánnak felhasználni. Az évi lefolyó vízmennyiségnek ilyetén csökkentésével remélik, hogy a hordalék problémáját sikerül megoldani. A tározástól a jégviszonyok megjavítását is várják, minthogy a tározók feltöltését februárban kezdik, s így a jég ezekben megmarad ós ott olvad el. Az öntözés kérdésével behatóbban még nem foglalkoztak, az majd a szabályozás és az árvízvédelmi gátak megépítése után válik időszerűvé. A már szabályozott alsó szakasz mentén az öntözhető területek kiterjedése mintegy 3500 kat. hold. Jelenleg csupán 150—300 kat. holdat rendeznek be kísérletképpen. A tervbevett munkálatok nagyságára következtetni lehet az előirányzott hitelből, ami kereken 16,2 milliárd dinár (kb. 810 millió forint). Ez az összeg az egyes részfeladatok között a következőképpen oszlik meg : 1. Folyamszabályozás 9,0 milliárd dinár 56% 2. Vadpatakok szabályozása, vízmosáskötések 1,9 milliárd dinár 12% 3. Árvízvédelmi gátak építése 2,0 milliárd dinár 12% 4. Mellékvízfolyások torkolatának szabályozása 0,2 milliárd dinár 1 % 5. Helyi partbiztosítások 0,8 milliárd dinár 5% 6. Felvonulási és végleges épületek 0,3 milliárd dinár 2 % 7. Alapkutatások, tanulmányok, tervezések 0,6 milliárd dinár 4 % 8. Házi kezelésű munkák gépesítése 0,6 milliárd dinár 4 % 9. Kisajátítás, kártalanítás 0,1 milliárd dinár — 10. Felügyelet, igazgatósági rezsi 0,7 milliárd dinár 4 % 16,2 milliárd dinár 100% Az ismertetett munkálatok befejezését az 1970. évre irányozták elő. A feladatok megoldására — hasonlóan, mint a Duna- Tisza- Duna- csatornarendszer megvalósításánál — külön szervet hoztak létre (Direkcija za uredenje sliva Velike Morave = A Nagy-Morava vízgyűjtőrendezésnek Igazgatósága), melynek hatásterülete kiterjed a teljes vízgyűjtőterületre, feladatkörébe tartozik az adatok gyűjtése, feldolgozása, műszaki tervezés, a házi kezelésű építések vezetése, a vállalati építések adminisztrációja. A kapcsolódó kisebb munkálatok ós a talajvédelmi munkák végrehajtása a vízgyűjtőterületen működő 10 társulatra hárul. Meg kell még említeni, hogy a távolabbi elképzelésekben foglalkoznak a Morava csatornázásának ós a Vardarral való összeköttetésnek a gondolatával is, amivel megvalósulna a Dunát az Égei-tengerrel összekötő hajózó csatorna. Schlegel Oszkár