Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Vízföldtani, ősföldrajzi és hegységszerkezeti összefüggések

265 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. HIDROGEOLÓGIA Vízföldtani, ősföldrajzi és hegységszerkezeti összefüggések DE. SCHMIDT ELIGITJS KÓBEKT* A tanulmányban három ábra kapcsán röviden rá kívánok mutatni arra, hogy az irodalmunkban ha nem is tudatosan, de mind gyakrabban találkozunk olyan ábrázolási módokkal, amelyek sejtetni engedik a geomechanikai szemlélet térhódítását, illetve ezen törvényszerűségek érvényességét fiatal medence üledékeinkben is. Dr. Erdélyi Mihály céltudatos és szakavatott munkáiban kimutatta pl. Délkelet-Dunántúlon és a Dunavölgy nagyalföldi szakaszán a legfiatalabb szerkezeti mozgások, az üledékképződés és a vízföldtani viszonyok közötti szoros ok és okozati összefüggéseket. Ezek önmagukért beszélnek. Az 1. ábrán a Balaton régi árterületeinek és berekjeinek, továbbá a tavat tápláló folyóknak iránya is érzékelteti a vízrajz és a tektonika összefüggését. Különösen, ha arra gondolunk, hogy maga a Balaton is tektonikai képződmény, amely a hegység előmélységének tekinthető és mint ilyen párhuzamosan fut a Dunántúli Középhegység csapásirányával. Erre többé-kevésbé merőlegesen haránttörések haladnak, amelyek közül az északiakat régtől fogva ismerik a geológusok, a déli parton levőket pedig csak nemrég ismertük meg, a fúrások révén kissé részletesebben. Az Alföld pleisztocénjéről újabban mind több fekü és vastagsági térkép készül. Eltekintve a Sümeghy-féle tömb szelvénytől (1944), a Jaskófélétől (1947) és a Vízföldtani Atlaszban lévőktől 1958 (1962), Zalányi Béláé (1962), Urbancsek Jánosé (1962) és Rónai Andrásé (1964) az ismertebbek. A vázlatok sokasága egyrészt azt mutatja, hogy a szerzők fontosnak tartják a kérdést, eltérő voltuk viszont azt juttatja kifejezésre, hogy sok, de nagyrészt bizonytalan adat mellett — pontos és egybehangolt sztratigráfia nélkül — végleges megoldást egyelőre még nem lehet találni. Néhány fő jellegzetesség azonban kétségtelenül már eddig is kirajzolódott : nagyobb süllyedékek és magasabban maradt táblák formájában. A következőkben a tanulmány olyan két alföldi pleisztocén térképet tartalmaz, amelyek erős tagoltságot, tektonikát tükröznek vissza. Kivitel tekintetében Urbancsek pleisztocén fekütérképe (2. ábra) kissé emlékeztet Sümeghy tömb diagramjára. Erősen hangsúlyozza az uralkodó geomechanikai irányokat, de túlzott geometriai formáinak kialakulása nehezen értelmezhető. Érdekes Zalányinak a Nagyalföldről készített pleisztocén izobát térképvázlata (3. ábra). Ez az ostrakodafaunával igazolt batimetrikus paleográfiai térkép is határozott tektonikai irányokat mutat: nevezetesen jelentős pleisztocén süllyedékeket ÉNy—DK és ÉK—DNy-i csapásiránnyal. Ha rendszeresen és szisztematikusan *Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. 1. ábra. A Balaton régi árterületeinek és berekjeinek kiterjedése a szabályozás előtt Abb. 1. Ausdehnung der altén Überschwemmungsgebiete und Sumpfwiesen des Balaton vor der Regulierung Fig. 1. Extent of the ancient flood plain and marshes of Laké Balaton before regulation folytatják ezeket a vizsgálatokat — gondosan gyűjtött anyagon — remény van arra, hogy pontosan sikerül körülhatárolni az egykori tavakat és üledékeik mai helyzetét. Ezeknek az árkoknak és depresszióknak vízföldtani jelentőségét érdemes lenne vízföldtani szempontból behatóbban tanulmányozni. A gyoma- köröstarcsa- mezőberény- békés- gyulaidepresszió kétségtelenül gyenge vízszolgáltató, mások viszont nem. Elsősorban a litológiai viszo2. ábra. Az Alföld pleisztocén fekütérképe (Dr. Urbancsek J. nyomán) Abb. 2. Karte des Liegenden aus dem Pleistozán der Alföld Fig. 2. Map of the Pleistocene substratum in the Hungárián Plains