Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
6. szám - Vágás István: A csőkutas öntözés Nógrád megyei lehetőségei
256 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Vágás I.: A csőkutas öntözés Nógrád megyei lehetőségei 1. táblázat A Nógrád-megyei és környéki kísérleti csőkutak legtöbb adatai TaÖAUifa 1. OcnoeHbie daHHbie onumHbix mpyönambix Kojiodyee e oőjiacmu Hoepad u ee OKpyncHocmu Tabelle 1. Wichtigsts Daten der Versuchs-Bohrbrunnen im Komitat Nógrád und in seiner Umgebung A kút A kút Vízadó Vízadásra igénybevett •a "3 e'a S a © fi _ N 03 -p Leszívás Qm-nól h(m) ro fi c O á K ÖC N ® h O N cő *c3 :0 _ ® P'O ffl jele létesítési helye réteg furatszakasz 9>'"S & » CD . 0 Leszívás Qm-nól h(m) 03 0 ö, ® h O N cő *c3 :0 _ ® P'O ffl (m, terep alatt) >5 N h fe £-2 N g § >©> Leszívás Qm-nól h(m) « .a < fitf 5 O > fi 2- 1 Ipolyvece Kav. homok 3,20— 7,00 0,70 25 1,70 15 0 2- 2 Őrhalom Kav. homok 3,00— 6,90 0,86 310 4,15 75 II. 2- 3 Szécsény Szécsény Szécsény Isz. homok 2,10— 4,10 0,85 20 — — 0 2- 4 Szécsény Szécsény Szécsény Isz. homok 1,50— 3,90 1,00 13 — — 0 2- 5 Szécsény Szécsény Szécsény Hom. kavics 2,90— 5,00 1,56 150 1,90 79 III. 2- 6 Nógrádszakái Szécsény Kav. homok 2,80— 5,80 1,50 30 — — 0 2- 7 Nógrádszakái Szécsény Kavics 3,50— 6,50 0,92 400 4,25 94 I. 2- 8 Letkés Kavics 2,90— 6,10 1,90 240 2,52 95 II. 3- 1 Buják Homok 8,80—14,00 0,08 180 3,60 50 IV. 3- 2 Buják Hom. iszap 8,00—10,00 2,90 20 — — 0 3- 3 Jobbágyi Kavics 3,40— 5,20 1,27 160 2,60 61 III. 3- 4 Varsány Iszap 3,40— 7,20 3,00 40 2,40 17 0 3- 5 Ludányhalászi Isz. homok 7,00— 8,60 0,60 20 — — 0 3- 6 Hugyag Kavics 10,60—13,60 5,60 460 3,12 147 I. 3- 7 Hugyag Hom. kavics 3,20— 6,80 1,20 180 3,40 53 III. 3- 8 Balassagy. Hom. kavics 6,10—10,10 1,01 200 4,86 41 III. 3- 9 Gödöllő ' Finom hom. — — — — — 0 3-10 Gödöllő Finom hom. 1,60— 9,40 2,03 85 4,00 21 IV. 3-11 Gödöllő Finom hom. 1,30— 9,10 2,29 80 3,70 22 IV. 3-12 Gödöllő Finom hom. 2,20— 6,60 2,02 30 3,30 9 IV. 3-13 Gödöllő Finom hom. 0,60— 5,60 1,76 10 — — 0 3-14 Gödöllő Finom hom. 3,70— 9,30 1,24 80 5,30 15 IV. 3-15 Gödöllő Finom hom. 3,60— 8,60 1,53 110 2,30 48 IV. 3-16 Karancskeszi Kav. homok 2,20— 4,80 0,46 260 4,10 64 II. 3-17 Karancskeszi kav. homok 2,40— 4,60 0,44 140 3,40 41 III. 3-18 Egyh. gerge Kav. homok 5,10— 9,30 1,16 170 6,30 27 III. 3-19 Egyh. gerge Hom. kavics 4,90— 9,30 1,01 310 6,00 52 II. 3-20 Jobbágyi Kavics 2,80— 5,00 1,65 170 2,70 63 III. 2-21 J obbágyi Kavics 2,70— 5,00 1,74 150 1,80 83 III. 3-22 Hatvan Kavics 4,00— 7,80 2,77 400 1,70 235 I. 2-23 Heréd Hom. kavics 2,20— 3,60 0,87 100 2,60 38 IV. 3-24 Heréd Homok 4,30— 6,40 1,00 — — — 0 3-27 Szécsény Homok 5,50— 7,50 0,82 25 4,40 6 0 3-28 Szécsény Szécsény Kav. homok 1,50— 4,50 1,12 60 1,90 32 0 3-29 Szécsény Szécsény Kavics 0,80— 4,70 1,16 210 3,00 70 II. 3-30 Szécsény Kavics 1,40— 4,50 1,20 100 2,90 35 IV. 3-31 Szécsény Kavics 1,60— 4,60 1,40 180 2,50 72 III. M-l Hatvan Kavics 3,90— 7,00 1,80 80 1,16 69 II. M-2 Selyp Kavics 4,10— 9,00 1,00 100 1,30 77 II. M-3 Szurdokpüsp. Kavics 5,20—10,70 1,00 300 5,40 56 II. M-4 Tar Kavics 4,30— 9,10 2,50 90 5,50 16 0 Megjegyzések : A csőkutak átmérője 13—16 cm között váltakozott. A kútcsöveket azok lyuggatott vagy rúdvázaa szívórészén szitaszövet és 6—10 cm vastag kavicsszűrő vette körül. A lyuggatás a vízáramlás részére a palástfelület 25—30%-át biztosította. A kutakat öntözésre való alkalmasságuk szempontjából a következő fokozatokba osztottuk : I. 400 l/p vízhozam egy kútból fedezhető. IX. 400 l/p vízhozam két együttműködő kútból fedezhető. III. 400 l/p vízhozam három együttműködő kútból fedezhető. IV. A kút csak kiegészítésként, vízhozamengedmény mellett, illetőleg különleges célok esetében használható öntözésre. 0 A kút vízhozama az öntözéshez elégtelen. méltóak még Gödöllő környéki fúrásaink is. Itt a máriabesnyői völgyben a 3—9-től 3—16 sz., több meddő fúrást is magában foglaló kútcsoportunk azt a tapasztalatunkat erősítette meg, amely szerint a 10 m-nél sekélyebb fúrások legbiztosabban a völgy legmélyebb pontjain akadnak vízre, de vízadó rétegekre is. Gödöllőn a vízválasztó közelsége miatt alig volt felszíni vízgyűjtő terület, így a lefolyó vizekből nem sok szivároghat be. Ezen a területen csak a medencés víztározás segítheti a szakaszos üzemi öntözést. Ilyen megoldást csupán valamilyen igen értékes növény öntözési igénye, vagy mint az adott esetben : egyetemi oktatási és bemutatási cél indokolhat. A végső kép tehát a következő: az Ipoly mentén a nyílt ártér parti szélei, a sík vagy a kis emelkedésű teraszok elsősorban Szécsény és Balassagyarmat között, illetőleg Letkés és Vámosmikola között alkalmasak az öntözőkutak létesítésére. Valószínű az alkalmasság Ipolytarnóc és Litke között, kérdéses azonban Szécsény és Nógrádszakái között. A Dobroda-völgy Karancskeszitől lefelé alkalmasnak ígérkezik [14, 15, 20]. A Zagyva-völgy öntözési hasznosításra Tar és Pásztó alatt látszik alkalmasnak, egészen Hatvanig, a vizsgálataink határáig. A Zagyva mellékvölgyei nem sokat ígérnek, bár egyes helyeken, kedvező körülmények között még kisebb igényű öntözések talajvízből kiszolgálhatok. Természetesen még az alkalmasnak minősített területeken belül is akadhatnak kivételek, ellentmondások, ezért az előzetes helyszíni vizsgálatok sohasem mellőzhetők.