Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Vágás István: A csőkutas öntözés Nógrád megyei lehetőségei

254 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. ÖNTÖZÉS A csőkutas öntözés Nódrád megyei lehetőségei VÁGÁS ISTVÁN Hazánkban csupán 1959 óta vizsgálják rendszeresen a talaj vízkutas öntözések lehetőségeit. A kutatási eredmények tehát nemcsak tartalmilag, hanem szükségképpen módszertanilag is újak. Emiatt ez a tanulmány nem foglalhat el sem hivatalos álláspontot, sem kötelező véleményt. Megállapításai vitaindítók, s így a mellékelt hozzászólásokkal együttesen alkothat csak egészet. I. A vizsgálatok célja Nógrád megye mérsékelt vízadóképességi viszonyai között az öntözés igényei nem léphetik túl az egy csőkútból, vagy legfeljebb háromtagú kútcsoportból kapható, az esőztető berendezések által minimálisan megkívánt 400 l/perc vízhozam tartós szolgáltatását. Ez kb. 20—25 kh öntözéséhez elegendő. Helyszíni feltárásokkal kívántuk megállapítani, hogy a megyében és az azzal A felszíni vizekkel öntözhető területek hálózatán kivül — így Nógrád megyében is — előbb-utóbb felmerül a talajvizek öntözési hasznosításának gondolata. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1962 és 1964 közötti feltárásai [18] is ezt a kérdést igyekeztek tisztázni. összefüggő tájegységeken mely területek alkalmasak erre. A feltárás kísérleti és elméleti részből állott. A kísérleti rész a kutató fúrásokat, a fúrási talajminták vételét, majd talajfizikai elemzését, illetve a kutak próbaszivattyúzását és visszatöltődésének megfigyelését foglalta magában. Elméletileg értékeltük a vízföldtani viszonyokat, a vízadóképességet, illetőleg a vízutánpótlódás kérdéseit. II. Nógrád megye felszínének és felszínközeli rétegeinek rövid áttekintése A megye területén a Börzsöny, Cserhát, Karancs és Medves hegységek emelkednek, keleti szélén a Mátra kis darabja is hozzátartozik. Vizeinek egy része az Ipoly közvetítésével a. Dunába, másik része pedig a Zagyva közvetítésével a Tiszába ömlik (1. ábra). Az Ipoly felső szakasza hegyifolyó jellegű. Szécsény határában, elérve a balassagyarmati medencét, szakaszjellege megváltozik és számtalan kanyarulattal halad tovább Ipoly szakállasig. A hirtelen esésváltozást jellemző hordalékkúpon annyira kanyarog, hogy a Balassagyarmat—Ipolyszakállas 1. ábra. Nógrád megye és a környező területek helyszínrajza a kísérleti fúrások község szerinti feltüntetésével <Pueypa 7. flxan oÖAacmu Hoepad u ee OKpyjKHOcmu c o6o3HaneHueM onbimmix CKBÜMCUH no depeetWM 10 15 20 25 km i ' i ' Megyehatár Országhatár H S Z L _ SAh Y (IPOLYSÁG) IPOLY TAfíNOl . v- IcsYHum ) v a * v . 1 ' LUDANYHALASIl • r-^l BALASSASm ^T* - * ^mfsiÉO^Y oaHALOM l V / , /psmifCj (tP.SlAKÁLLAS) KtsnncNYí VAPSANY y' VAMOSMtKOLA UTKÍS 'PASITfiSQ //, kúuh00KPÜSPÖKI, ÍOBBABYt NAOYOOMBOS HATVAN • ASZ 00 .GÖDÖLLŐ. BUDAPEST