Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Szabó László: Leszúróhengeres berendezések a talaj víznyelőképességének helyszíni meghatározására

250 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Dr. Szabó• L.; Leszúróhengeres berendezések: a 6. ábra szerint finom homoktalajnál már r 2/r x = 5 sugárarányú leszúróhengerek is gya­korlatilag biztosíthatják, de kötöttebb talajoknál ehhez 6, vagy annál is nagyobb sugárarány alkal­mazása szükséges. Mint a 6. ábrán is feltüntettük, a belső tér alatti közel függőleges beázás feltételét az eddig alkalmazott berendezések közül csupán az ORKI készüléke tudta biztosítani. A többi berendezés tehát legfeljebb az egyes talajfajták víznyelő­képességének relatív összehasonlítására alkalmas. A további kísérletsorozatok eredményeit (ame­lyek különböző nedvességtartalmú, illetve hézag­térfogat, majd szemcseösszetétel szerint is réte­gezett talaj szelvényekre vonatkoznak) most nem részletezzük. Annyit azonban meg kell említe­nünk, mit ezen laboratóriumi vizsgálatok is iga­zoltak, hogy (nedvességtartalom,- hézagtérfogat, szemcseösszetétel stb. szempontjából) változó, tehát inhomogén talajban — vagyis a gyakorlat­ban — csupán ismételt és viszonylag nagy méretű (külső és belső együtt min. 0,5 m 2-es) szivárgási területek alkalmazásával nyerhetünk csak nagyobb felületekre is általánosítható víznyelési adatokat. Az ismétlések száma a megkívánt pontosságtól függ, de egymás közelében legalább 3 vizsgálat végzését tartjuk szükségesnek. A leszúrható kettősfalú Mariotte-palack al­kalmazhatóságával kapcsolatban utalunk a 4. táblázat idevágó adataira. Eszerint megállapítható, hogy egyező kezdeti feltételek esetén is a leszúr­ható kettősfalú Mariotte-palack alatt a beázás sebessége minden esetben nagyobbnak bizonyult, mint a leszúróhengerek alatt. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a Mariotte-palackba nemcsak a lég­adagoló csövön keresztül, hanem a talajból fel­törő légbuborékok alakjában is jutott levegő és így a vízoszlop a kívántnál magasabb elméleti szinten állandósult. Az előzők miatt az állandó vízszintű leszúróhengereket leszúrható kettősfalú Ma­riotte-palackkal nem helyettesíthetjük. Öntözési céllal végzett víznyelési vizsgála­toknál alacsony (5—10 cm-es) vízoszlop-magassá­got alkalmazunk. Ilyen esetben a vizsgálat során fellépő több cm-es vízszíningadozás az öntözési norma meghatározásakor jelentős hibákat okoz­hat. Ezért a Mariotte-palackból táplált leszúró­hengerben fellépő vízszíningadozás nagyságának meghatározására különböző kialakítású adagoló­csövek alkalmazásával ugyancsak laboratóriumi összehasonlító kísérleteket végeztünk. A különböző kialakítású adagolócsövek alkalmazásakor fel­lépő vízszintingadozások vizsgálatából megálla­pítható : a) A Mariotte-palackos vízpótlás esetén kisebb­nagyobb mértékű vízszíningadozás minden kialakí­tási megoldásnál fellép. Ha ugyanis a vízszin a kö­zös, vagy külön légadagoló cső nyílása alá száll, levegő tódul a palackba és erre a közös, vagy külön vízadagoló csövön mindig több víz ömlik ki a palackból, mint amennyi a levegő bejutásá­nak megakadályozásához szükséges. b) Az egy adagolócsöves megoldásnál a víz­színingadozás nagysága a Mariotte-palack vízkész­7. ábra. Segédtartályos kettősleszúróhengerű víznyelésmérő készülék <Puzypa 7. npuöop ÖAH u3Mepmun EODONOZAOINAEMOCMU C ÖeOÜHblM liUAUHÖpOM U SCnOMOZameAbHblM ŐQKOM Abb. 7. Wasserschluckfáhigkeitsmesser mit Doppelab­stechzylinder und Hilfsbehálter let-csökkenésével fokozatosan növekszik és szélső esetben a 40 mm-et is meghaladja. c) Külön víz-és légadagolócső alkalmazásakor a vízszíningadozás az egycsöves változatnál jelentkező értékeknek kb. a felére csökken. Ez azzal magya­rázható, hogy esetenkénti vízadagoláskor a ki­folyó vízmennyiség jelentős részét a palack lég­terében fellépő szívóhatás a légadagolócsövön keresztül ismét felszívja, majd a talaj víznyelésétől függő hozammal újra adagolja. d) Ha a légadagolócső tölcsérben végződik, akkor a palackban fellépő szívóhatás egyszerre nagyobb vízmennyiséget tud visszaszívni és így a vízjáték nagysága tovább csökkenthető. e) Ha a légadagolócső tölcsérét ékalakú perem­nyílással látjuk el, akkor a légbeszívások gyakorib­bak lesznek és ezzel nemcsak a palack vízadagolása lesz folyamatosabb, hanem a vízszíningadozások nagysága is mérséklődik. f) Ha a légadagolócsőre külön ún. segédtar­tályt szerelünk, akkor a csőben szakaszosan na­gyobb vízmennyiség tározódhat, mely a vízszín­ingadozást is jelentősen csökkenti. Ifémtorióly; Ziecsovaroznofólég• odogolócsö: 3,feltöltő rö/csér;i,Cso­vormenetesfémdugó és légmentesiő vízpárna; 5,Szelencés llöel/a; 6, tisz­tító nyílósos csöcsoHokozás.; 7,Beosz tolt üvegcső és félkör keresztmetszeti fémvéöocsö;B,Csapos,lecsavarozható vízodagolócső; 9, löm-szelence.lOfll öolngilósos kifolyócső; tl,Peremnyiló­sosfémtalcsér.2-'immlyukbőségliszi­toborílóssol; 12,Somicső; 13,Sepédtar­Iáig; HjSzoritócsavoros csukló; IS, Be­ó/li/holósani; 1B,leszáráhengerek víz mércével ^ Felülnézet A-A metszet %

Next

/
Thumbnails
Contents