Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

26 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. öllős G.: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok S. ábra. A hidrosztatikus nyomás és u piezometerfelszín alakjának kapcsolata. A megcsapolás a törés közelében van és kismértékű <t>uz. S. Cen3b MíMcdy eudpocmammKUM daenemieM u tpopMOÜ nbe30Mempmecti0Ü noeepxnocmu. Bcupbimue naxodlímCH 8ŐAU3U U3AOMO U H6AHemCH HeÓOAblllUM Fig. S. Belationship beiween the hydrostatic head and the shape of the pieeometric surface. The small lapping is in the vicinity of the fault 9. ábra. A vízhozam és a hidrosztatikus nyomás közötti kapcsolat két különböző hidraulikai ellenálláséi járat esetében 0uz. 9. Cen3b Meytcdy deőumoM u enőpncmamimecKUM daeAeHueM npu nycmomax, UMewiifUX pa.vme eudpasAüvecKue conpomueAemin Fig. 9. Belationship betiveen disrliarge and hydrostatic head for tivo passages having different hydraulic resistances szert az A pont szintje alatt, de még annak közelében (B jelű ponton) csapoljuk meg. Az ilyenkor kialakuló piezometerfelszín (B jelű) az A jelű felett helyezkedik el. Alakja az előzővel közelítőleg azonos. A különbség csak az, hogy a B görbe — minthogy reá nézve az A pont hidraulikai szempontból végtelen kicsi vízzáró felületelemként veendő figyelembe — a megcsapolt pont felett vízszintessé válik. c) A harmadik alapeset az, midőn a rendszert a felső vízzáró réteg alatt lényegesen mélyebb szinten csapoljuk meg (pl. a C vagy D jelű ponton.) A kísérletek tanúsága szerint, ilyenkor a piezometerfelszín alig süllyed a sztatikus piezometerfelszín szintje alá. Ez azt jelenti, hogy a piezometerfelszín alakjából gyakorlatilag már a megcsapolás helyére sem lehet következtetni. A piezometerfelszínre vonatkozó előző megállapításaink akkor is érvényesek, ha hidrosztatikus nyomás növekszik (7. és 8. ábra). A piezometerfelszín eme geometriai sajátosságait a felszín egyes pontjainak meghatározását hivatott megfigyelők utak telepítésekor is kívánatos természetesen szem előtt tartani. 7. ábra. A hidrosztatikus nyomás és piezometerfelszín alakjának kapcsolata egyetlen, kismértékű megcsapolás esetében <Pue. 7. Cen3b Me.vcdy euőpocmamumuM daeAenueM u tfiopMOÜ nbe30MempuiecK0ü noeepxHocmu npu eduHcmaeimoM ueöOAbuwM ecKpbimuu Fig. 7. Relalionship between the hydrostatic head and the shape of the piezometric surface for a single, small tapping Megjegyzés: az® és (?) jetüidealizált járat hossza (L) azonos, SOOmm 10 20 Hsztat t

m] hez közeledve, egyre nagyobb mértékben hajlik lefelé. Jellemző, hogy ez a meredek szakasz csak viszonylag kisebb tartományra terjed ki. A görbe esése azonban olyan mértékű, hogy az A ponton keresztülhaladó függőleges egyenest szinte „asszimptotikus" jelleggel közelíti meg. Ennek oka — amint a 4. ábráról is kitűnik - az, hogy a megcsapolt pont környezetében a tehetetlenségi erő szerepe döntővé válik. b) A következő alapeset az, amikor a rend1000 y/zpátlós í'900