Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótár Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 235 Mederben hagyandó víz az a minimális vízhozam, amely elsősorban a vízfolyás élővízforgalmának biztosítása, élővilágának fenntar­tása érdekében a mederben hagyandó. Mennyiségét részint a szükséges élővíz (1. ott), részint az átadandó víz szabja meg. Bizonyos vízhozam mederben való meghagyásához a felsoroltakon kívül egyéb érdekek is fűződnek, pl. a folyó mellékének növény- és állatvilága, mederfenntartás, hajózás, üdülés, vízisport, természet­védelem stb. támasztotta igények. Élővíz 1. a vízgazdálkodásban : az a minimális vízhozam, amely a vízfolyás természeti adottságai és mindenkori szennyezettsége függvényében általános közegészség­ügyi (vízbiológiai) érdekből a mederben hagyandó. A hazai gyakorlatban minimális. E.-ként általában az egyes hónapok legkisebb vízhozamainak 75%-ával, nagytávlatban 25%-ával számolnak. — A vízmérleg felállításánál az É. a hasznosítható készlet számításá­hoz szolgáló segédmennyiség : egyike a vizsgált víz­gazdálkodási egység természetes (alap-) készletéből levonandó mennyiségeknek, amely a lejjebb fekvő egység készletét növelő átvett vízként jelentkezik. 2. biológiai osztályozás szerint : olyan folyó- vagy állóvíz, amelyben magasabbrendű növényi ós állati élet van. Vízszükséglet valamely vízhasználat (üzem) rendeltetésszerű céljá­nak gazdaságos eléréséhez szükséges összes vízhozam vagy vízmennyiség, amelyet az évi, napi és óracsú­csokkal, valamint átlagos értékével jellemzőnk. Összetevődik a vízbeszerzós bázisát terhelő (friss-) vízigényből ós azt nem terhelő egyéb (többszörösen használt, visszaforgatott üzemi- és csurgalék-) vízből. A vízmérlegben ezért általában nem a V., hanem a víz­igény szerepel. Vízigény valamely vízhasználat vízszükségletének (1. ott) az a része, amely népgazdasági érdekből előírt, a helyileg szükséges mértékig víztakarókos technológia mellett a vízbeszerzés bázisát ténylegesen terheli. V.-en tehát mindig indokolt vízigényt értünk, azaz olyan vízhoza­mot v. vízmennyiséget, melyhez az engedélyezett víz­használatnak meghatározatlan időre előjegyzett joga van. Tűrés a vízkészletgazdálkodásban valamely vízhasználat adott­ságai (rendeltetése, helye, népgazdasági súlya stb.) által meghatározott, a biztonság előírt mértékével rokon mérőszám. A T. alsó határérték, éspedig a) a vízkorlátozás nélküli időszakoknak meghatá­rozott időszak (év, idény stb.) hányadában kifejezett •(tartósságjellegű), vagy. b) a vízkorlátozás idején is kiszolgáltatandó mini­mális vízhozamnak a vízigény hányadában kifejezett alsó határértéke, amelynek el nem érése esetén a víz­használat célja meghiúsul, ill. gazdaságossága nem szavatolható. A mennyiségi előírásokhoz hasonlóan az adott vízhasználat vízminőségi követelményei is az egyes jellemzők tűrési határértékeivel adhatók meg. A T. vízgazdálkodási tervezéseknél meghatározza a megkövetelt biztonság mértókét. Vízmérleg 1. (hidrológiai vízmérleg, vízháztartási mérleg) a vízháztartás alakulását kifejező egyenleg. Mindig meg­határozott időszakra (pl. év, átlagóv stb.) és meghatá­rozott helyre (pl. vízgyűjtőterület, talaj vízréteg, lég­kör) vonatkozik és ennek megfelelően más-más tagok szerepelnek, vagy jutnak túlsúlyra benne. 2. (vízgazdálkodási mérleg) meghatározott víz­gazdálkodási egységen (területen vagy folyószakaszon), meghatározott időpontban vagy időszakban az emberi felhasználásra meghatározott valószínűséggel rendel­kezésre álló felszíni, vagy felszín alatti vízkészlet (1. Hasznosítható vízkészlet) és az azt terhelő, meghatáro­zott valószínűségű vízigényeknek egybevetése. A V. mértékegysége m 3/s vagy m 3. A mérlegelés eredménye a vízgazdálkodási egység vízkészlete kihasználtsági százalékának megállapítftsa vagy vízfölösleg, ill. hiány kimutatása. Készülhet a mindenkori megíevő álla­potra és meghatározott jövőbeni időpontra, ill. időszakra is (1. Jelenlegi-, Távlati- és Nagytávlati vízmérleg). — A V. jellemző számait területileg és hossz-szelvény ­szerűen (1. Vízgazdálkodási hossz-szelvény) is szokták ábrázolni. Jelenlegi vízmérleg a mindenkori jelenlegi ill. közelmúltbeli állapotra fel­állított vízmérleg. A szembeállított tótelek közül a vízkészlet lehet sokévi (tehát a vizsgált időszakénál lényegesen hosszabb) adatsorból levezetett, meghatáro­zott tartósságú érték, vagy a vizsgált időszak megha­tározott tartósságú értéke. A vízigények a vizsgált időszak tényleges adatai. A J. célja elsősorban a fej­lesztési lehetőségek, ill. a kiküszöbölendő hiányok fel­derítése. Távlati vízmérleg a távlati (keret-) tervezés időszakán belül valamely jövőbeni időpontra felállított vízmérleg (1. Vízmérleg). Általában a jelenlegi vízmérleg alapján készül a vizs­gált időpontig várható fejlődés okozta változások, továbbá a vízgazdálkodás ós más népgazdasági ágaza­tok közti kölcsönhatások figyelembevételével. Á T. célja egyrészt a vizsgált időpontig megvalósítani ter­vezett vízgazdálkodási és a vízgazdálkodást érintő beruházások realitásának ellenőrzése vízgazdálkodási szempontból, másrészt iránymutatás a tervidőszak utáni, nagytávlati időszakra (1. még : Nagytávlati vízmérleg). Nagytávlati vízmérleg a távlati vízmérleghez (1. ott) hasonló, azonban a kerettervezési időszak utáni időpontra készülő, tehát jórészt feltételezéseken alapuló, távprognózis jellegű vízmérleg. Célja a nagytávlati elképzelések vízgazdál­kodási realitásának ellenőrzése. Megbízhatósága erősen korlátozott, ennek ellenére a különböző vízmérlegek közül éppen ez a vízmórlegfajta vehet részt a legnagyobb súllyal a népgazdaság fejlődésének alakításában. Vízgazdálkodási hossz-szelvény valamely folyó (szakasz) vízgazdálkodási mérlege ele­meinek hossz-szelvónyszerű ábrázolása. Domokos Miklós Az Akadémiai Bizottság a legszívélyesebb üdvözle­tét és elismerését tolmácsolta Dr. Németh Endre egye­temi tanár, a műszaki tudományok doktora részére abból az alkalomból, hogy a közelmúltban megjelent a „Hidromechanika" c. műve. Ez a hatalmas hézagpótló munka — amely már eddig is több, neves külföldi tudós elismerését váltotta ki — Németh professzor több évtizedes tanári, kutatói működésének eredmé­nyeit foglalja össze, a hazai vízépítési tudományok hatalmas eredményét képviseli, ezért az Akadémiai Bizottság jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét Németh professzornak. V. N. I. A Magyarhoni földtani Társulat Mérnökgeológiai Szakcsoportja február 25-én vitaülést rendezett ,,Geo­fizikai vizsgálatok alkalmazása a mérnöki gyakorlatban" címmel. Bevezető előadást tartott : Posgay Károly és Szabadváry László. * A Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja február 27-én előadóülést tartott, amelyen dr. Öllös Géza a munkaárkok vákuumkutas víztelenítésére vonat­kozó laboratóriumi vizsgálatait mutatta be. Ezt kö­vetően ,,Bulgáriában mérnök szemmel" című vetített­képes ismertetést tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents