Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

24 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. öllős G.: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok Sztatikus piezometerfeiszin 0 Dinamikus piezometerfeiszin 1 Ap/f-0,9cm 1,1. 1,0^1,0 1,0 1,0. 1,0 . 1,2"Jü Jf 0,9 Vizzáró réteg alsó síkja r- vlZíUÍU IVlől, 1 0,7 te 0,6 4. ábra. A 08 jelű ponton való megcsapoláshoz tartozó hidraulikai viszonyok 0ue. 4. rudpaeAtwecKuű peoicuM npu scKpumuu hü mo^Ke 08 cmamunecKaR Fig. 4. Hydraulic conditions pertaining to a tapping at point 08 bizonyos esetekben a lamináris állapotával is számolni kell. A térbeli rendszer változatos szerkezeti felépítettségéből kifolyólag ugyanis a nagyobb méretű járatokat magukban foglaló kőzetterek mellett, közelükben vagy távolabb másodrendű vízvezető terek is létezhetnek. Nem szükséges ez esetben csak a mikro járatokra gondolni. Előfordulhat például, hogy egészen nagyméretű hasadékban is alig mozog a víz, ha a reá érvényes hidrodinamikai viszonyok miatt az az intenzív vízszállítású térbe nem kapcsolódhat be. Az ilyen járatok hidraulikai szempontból „visszaduzzasztottak". Ez utóbbi hidraulikai állapot jelentkezik például a rizstelepekről [12] a talaj vízdúsítómedencékből, széles folyómedrekből való beszivárgás esetében is. Bármilyen példát is ragadunk ki, a következő fontos hidraulikai alapelvet kell szem előtt tartani : a vízrészecskék valamely szivárgási rendszerben a legkisebb potenciálú helyet mindenkor a legkisebb ellenállás elvének szem előtt tartásával igyekeznek elérni. Érthető, ha a hidraulikai határfeltételek számos esetben olyan térrészek kialakulásához vezetnek, amelyekben a víz alig, vagy esetleg egyáltalán nem mozog. A karszthidraulikában — annak törvényeinek megállapítása közben különösen jól kell érvényesíteni ezt a szemléletet, minthogy a megcsapolás és a vízutánpótlódás helye között, a hidraulikai szempontból előnyös elhelyezkedésű nagyméretű járatok hidraulikai szerepe az egész rendszerre nézve döntő. A 4. ábra alapján egyben kitűnik az is, hogyha a megcsapolási keresztmetszet kicsi, akkor a tőle távolabb elhelyezkedő járatok hidraulikai szempontból egyre kevésbé vannak igénybe véve. Az előzőekben vázolt hidraulikai elvek természetesen akkor is érvényesek, ha a rendszert egyidejűleg több ponton csapoljuk meg (5. ábra). Ilyen esetben — amint az A és B jelű pont közötti szaggatott görbe vonal érzékelteti - minden egyes megcsapolási helyhez önálló hatástér tartozik. Még egy további fontos szempontra hívja fel a figyelmet a 4. ábra : amennyiben a megcsapolt keresztmetszet kicsi, s ha a járatrendszer vízvezetőképessége ezzel egyidejűleg jelentős, akkor a megcsapolt pontnak a szűkebb (vonalkázott) terére a megcsapolt pont feletti hidrosztatikus nyomás gyakorlatilag szinte teljes mértékben érvényesül, vagyis ilyen esetben —• amint ezt a tanulmány további részében közölt vízhozamadatok is bizonyítják - valóban az edényből való kifolyás hidraulikájához állunk közel. Érthető tehát, hogy a bányába betörő víz mennyisége nagyon kedvezőtlenül alakulhat.