Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés
22 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. öllős G.: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok Az utónpótlódó vizet e fosztó csőrendszer é90 mm PVC fő-elosztócső • ^ * 50 mm PVC elosztó csövek FELÜLNÉZET V/zutónpóHós Idealizált repedésrendszer csövei A kisminta első síkjának csövei kétszeres ellenállásúra lapítva (A-B-C-Dsik) Cső-végek gumisapkával ellátva Nyomás mérésére (p/f) is alkalmas : t10mm celluloid rúdból készült csomópontok *50mm vizet osztó PVC csövek Elzárható gumicső-csatlakozások • ELOLHEZET 3. ábra. A térbeli hidraulikai folyamatok vizsgálutához alkalmazott kisminta 0ue. 3. ModeAb ÖJIH uccAedoeamiH npocmpaHcmeeHnux eudpaeAwtecKUx npoifeccoe a | BOaOHenpOHHHae.MaH njIOCKOCTb, [b] B03M0>KH0CTb BKepbITHH B CJlVJae npHTOKa BOAbl B r0pH30HTajlbH0M H B nepTnnajIbllOM, [cl nanpaBjieHHH Fi ff. 3. Model used for the investigation of three-dimensional hydraulic phenomena [a] : impervious pláne, [b] : potential tapping, horizontal [c] : respectively verticai water supply venni. Hiszen például az A és B jelű ponton át a C ponthoz haladó vízrészecske energiatartalmát a h' hosszmenti , a h" irányváltozásból, továbbá a h'" keresztmetszetváltozásból származó nyomásveszteségek is befolyásolják. Könnyen belátható, hogy az 1. és 2. ábra magában foglalja mindazokat a hidraulikai meggondolásokat, amelyeket a karsztrendszerben kialakuló vízmozgásra alkalmazni kell. Ez a tény azonban azt is jelenti, hogy a karszt rendszerben levő hidraulikai folyamat csak olyan kiképzési! kicsinyített járatrendszerben vizsgálható, amely ezeket a hidraulikai alapelveket maradéktalanul kielégíti. Különösen szem előtt kellett tartani, hogy a megcsapolás helyének szűkebb környezetében a tehetetlenségi erő hatása figyelembe vehető legyen. Ilyen megfontolások alapján került sor — 1960-ban — a karszt rendszerben kialakuló vízmozgás minőségi vizsgálatához a kismintakísérleti eljárás bevezetésére [8]. A kezdeti síkbeli kismintán szerzett tapasztalatok után került sor a térbeli kisminta (3. ábra, 1. kép) kialakítására. A 45°-os központi szögű, körszektoralaprajzú ABECDF szektorteret 25 cm élhosszúságú 5 mm 0-jű celluloidcsőből készült kockahálózat tölti ki. A felső — ABE — sík vízzáró fedőrétegnek felel meg. (Bányák esetében a víz ezen keresztül törhet be a művelés alatt álló bányatérbe.) A megcsapolás révén a szektortérből kivett víz mennyisége az EFDB oldalsó és a CDF alsó felülethez csatlakozó csöveken keresztül pótolható. A víz a magastartályból (vagy a vízvezetékből) a 90 mm 0-jű PVC fő-elosztócsőbe, ebből az 50 mm 0-jű elosztócsövekbe, majd ezekből a repedésrendszert jelképező, idealizált csőrendszerbe jutott. A csőrendszer ABDC síkban levő csövei a rendszer 5 mm 0-jű csöveihez viszonyítva olyan mértékben lapítottak, hogy bennük kétszeres, az A és C jelű pontot összekötő csőelemekben pedig nyolcszoros hidraulikai ellenállás lépjen fel. (Ez azért szükséges, mert a vizsgált szektortér 360°-os köralaprajzú teljes rendszerből van kiragadva.) A rendszer ACDB, ABE, és ACFE határoló felületében végződő 5 mm 0-jű csövek végeit gumisapka zárja le. Ugyanezen síkokban a csövek találkozó pontjain (sarokpontokon) 10 mm külső 0-jű celluloidcsőből készült csonkok vannak. Ezek segítségével a sarokpontokon uralkodó pjy nyomások meghatározhatók.
